Hihetetlen, de megtaláltuk a magyarok elvett nyugdíjpénzét

 A háztartások magán-nyugdíjpénztári vagyona 2010 végéről 2011 elejére egyszer csak eltűnt

2835,4 milliárd forint – ennyi volt december végén a magyar háztartások „nyugdíjpénztári átlépések miatti követelése” az állam felé. Annyira hihetetlennek tűnik ez a pénzügyi számlákban található adatsor hat évvel a magán-nyugdíjpénztárak nagy részének beszántása után, hogy megkérdeztük az MNB-t, mégis milyen jogi vagy pénzügyi alapja van a kimutatásnak, netán bizonyos értelemben valós, fennálló követelésről van-e még szó – olvasható a Portfolión.

Gyönyörűen látható a statisztikán, hogy a magyar háztartások magán-nyugdíjpénztári vagyona 2010 végéről 2011 elejére egyszer csak eltűnt. Kivéve persze a magánynyugdíjpénztáraknál önkéntesen maradókat, akiknek a nyugdíjpénztári vagyona ugyanúgy 236 milliárd forinton áll, mint 2011 elején. A mélypont 2012 közepén 188 milliárd forint volt, azóta a befektetéseken elért hozamok visszahozták a magán-nyugdíjpénztári vagyont a hat évvel ezelőtti szintre. Az önkéntes nyugdíjpénztári vagyon pedig 2011 eleje óta 44%-kal (nemcsak a hozamok, de a befizetések következtében is) 1327 milliárd forintra nőtt. A megmaradt eszközök egy részét kezelő Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap eszközállománya az értékesítések révén 2013 végére olvadt gyakorlatilag nullára.

A statisztika legérdekesebb eleme azonban nem is az ábra piros vagy fekete, hanem a sárga oszlopa. A háztartások előzetes pénzügyi számlái szerint ugyanis 2835,4 milliárd forint volt háztartások „Egyéb követeléseken” belül az „ ebből: nyugdíjpénztári átlépések miatti követelés” soron kimutatott eszközállománya. Vagyis a magán-nyugdíjpénztári vagyon nem veszett el, csak átalakult, mintha a háztartások most is valós nyugdíjköveteléssel rendelkeznének az állam felé a kimutatott összegben. Ahogy az MNB megkeresésünkre küldött válaszából kiderült azonban, kizárólag statisztikailag áll fenn ez a szám.

Kíváncsiak voltunk, milyen jogalapja van a követelésnek, máshol is ki van-e mutatva ez elkülönült pénztömegként, esetleg csak a jegybank választotta ezt a statisztikai megoldást.

Az MNB válasza szerint mindez egy 2014. június 30-án bevezetett elszámolási változtatással kapcsolatos. Az ESA 2010-ben előírt statisztikai megoldásról van szó, amit tehát nem az MNB választott, hanem a nemzetközi módszertan írja elő az átvett nyugdíjvagyon miatti követelés/tartozás kimutatását a 2014-es módszertani átállás óta. Erről 2014 elején előre tájékoztatta a statisztikákat felhasználókat az MNB.

A nemzeti számlákra vonatkozó régi módszertani előírások szerint a magán-nyugdíjpénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe történő visszalépést, a magán-nyugdíjpénztári vagyon állami átvételét egyszeri tőketranszferrel kellett megjeleníteni, ami az átvett vagyon összegével javította az államháztartás nettó finanszírozási képességét és rontotta a háztartásokét a vagyonátvétel időszakában. Az új módszertani szabályok szerint a vagyonátvétel nem befolyásolhatja a szektorok egyenlegét, az átvett nyugdíjvagyonnal azonos összegű egyéb kötelezettséget kell képezni a központi kormányzat mérlegében a háztartásokkal szemben. Ezt az egyéb kötelezettséget a nyugdíjfizetések időszakában kell csökkenteni.

Tehát a központi kormányzattal szembeni követelést mutat ki az MNB, amit fokozatosan csökkent a nyugdíjfizetésekkel. Bővebben a Magyarország pénzügyi számlái 2014 című módszertani kiadványuk ismerteti az elszámolási módszert és az adatokat is (2.7. fejezet). Hasonlóképpen beszámol a módszertani változásról és az adatokról a Statisztikai Szemle 2014. decemberi száma.

Az előzetes, illetve a teljes körű pénzügyi számlákban az államháztartásnál (S.13) látható, hogy a tartozás oldalát a központi kormányzatnál mutatják ki ennek a tételnek. A nemzeti számlák, pénzügyi számlák nem készül mélyebb bontásban, mint az alszektorok szintje, nem lényeges, hogy ez mely szereplő tartozása a központi kormányzaton belül. Az viszont lényeges a jegybanki válasz szerint, hogy ez egy technikai tétel, amely kizárólag a nemzeti számlákban szerepel és statisztikai módszerek szerint került megállapításra. Jogi, számviteli értelemben senkinek sem tartozása és nem követelése és semmilyen hazai jogszabály nem írja elő ennek kimutatását.

És hogy valójában hol van ez a pénz? Nagyobb részét azonnal (a magán-nyugdíjpénztári vagyonban lévő állampapírok nettósításával) vagy fokozatosan (pl. államhoz került részvények eladásával) az államadósság csökkentésére használta fel az állam, kisebb része pedig befolyt a költségvetésbe. A megmaradt eszközöket kezelő Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap eszközállománya az értékesítések eredményeként 2013 végére csökkent gyakorlatilag nullára.

 Forrás: Portfolio