Hisztériában nem lesz hiány

Magyarországon nincs olyan kórház, amely megfelelne a gyógyítás szakmai feltételeinek

Van aki úgy csodálkozik rá az üres osztályokra, orvos-, és nővérhiányra, mintha nem évtizedes folyamat lenne az egészségügy kiürítése: a pillanatnyilag hatalmon levők pedig kommunikációs háborút viselve igyekeznek elfedni és kisebbíteni a bajt – írja a Népszava.

Már látszik, hogy mint az időjárási frontok úgy járnak majd e nyáron a kórházi osztálybezárásról szóló hírek, illetve cáfolatok. Legfrissebben a jászberényi kórház főigazgatója adott ki közleményt, miszerint rémhírré torzították szavait, amikor azt idézték tőle, hogy a vidéki kórházakban az orvos-, a nővér- és az asszisztens-létszám is kritikus állapotban van. S annak érdekében, hogy a munkatársai kivehessék nyári szabadságukat, részlegesen szüneteltetnie kell egy-egy osztály működését. S így létszámot tudnak spórolni.

Történt ez, miközben a dél-pesti kórház falain meg sem száradt a festék… Róluk ugyanis az terjedt el, hogy azért kellett osztályt bezárni, mert tömegesen mondtak fel és álltak az IKEA áruházba eladónak az ápolóik. Ebből annyi bizonyult igaznak, hogy a kórtermek egy részéből kitették a betegeket, ugyanis festenek. Így költöztettek osztályokat, zártak le folyósokat. Az ijedelmet csak fokozta, hogy a kormányzati kommunikáció irányítói következetesen tiltják, hogy az intézményvezetők akár a saját ügyeikben is nyilatkozzanak, tájékoztassák a közönséget.

Van persze olyan eset is, amikor hivatalos helyről tudni, hogy a szakemberhiány a szolgáltatás megszüntetésével jár. Például az ÁNTSZ honlapjáról kiderül, hogy a szekszárdi kórházból néhány hónapja távozó gyermekneurológus helyébe nem találtak másikat, ezért ezt az ellátást átadták a pécsi klinikának. Könnyen találhatók és még lesznek is ilyen hírek, ám ez nem jelenti azt, hogy bármi új történt volna a magyar egészségügyben az elmúlt néhány hétben.

Az általános szakemberhiány régóta ismert, de ÁNTSZ másfél évvel ezelőtti belső vizsgálata is megmutatta, hogy Magyarországon nincs olyan kórház, amely megfelelne a gyógyítás szakmai feltételeinek, a betegeknek több mint a fele olyan helyre kerül, ahol az ellátásához vagy az eszköz vagy a megfelelő szakember hiányzik. A kórházak több mint 70 százalékában nincs elegendő szakorvos, szakdolgozó. Az ágazati statisztikák azt is megmutatják, hogy két-három ezer orvos, és négy-öt ezer ápolónő biztosan hiányzik a betegágyak mellől.

A probléma elfedésére, hogy ez ne járjon mindenütt azonnali osztálybezárással, egy-egy orvos akár tucatnyi intézményben is szerepelhet a stáblistában. Például egy vidéki megyei kórháznak van olyan orvosa, aki ugyan ott van lajtsromban, de időnként a fővárosban van szakorvosi gyakorlaton, havonta két hetet pedig Angliában dolgozik. Azaz még a papíron betöltött álláshelyeken sincs mindig hadra fogható ember. A meghirdetett státuszokra általában néhány hónap, de olykor másfél év alatt találnak jelentkezőt.

Törvényszerű, hogy olykor elfogy az utolsó ember is. Nyáron amúgy sem ritka egy-egy üres kórterem látványa, hiszen ilyenkor hagyományosan kicsit szabadságra megy az egészségügy. Rendre átlagosan 15 százalékkal kevesebb beteget látnak el, és ez az időszak alkalmas arra is, hogy megcsinálják a szükséges felújításokat. Az pedig már nem az egészségügy baja, hanem a politika betegsége, hogy mindkét szempontból hajlamosak hisztérikusan értelmezni a jelenséget. Van aki úgy csodálkozik rá az üres osztályokra, orvos-, és nővérhiányra, mintha nem évtizedes folyamat lenne az egészségügy kiürítése: a pillanatnyilag hatalmon levők pedig kommunikációs háborút viselve igyekeznek elfedni és kisebbíteni a bajt.

Forrás: Népszava