Hova tűnt a Honvéd Egészségpénztár 1,8 milliárdja?

Katonadolog

 

Február óta fut a pénze után majd 28 ezer katona, rendvédelmi dolgozó és titkosszolga. 1,8 milliárd a tét, ennyi volt a tagok megtakarítása, amit a Honvéd Egészségpénztárba (HEP) fizettek be. A HEP a bedőlt Buda-Cash-csoporthoz tartozó Buda Regionális Bankban (BRB) tartotta a pénzt, s egy darabig úgy hitték, még a krach előtt sikerült azt továbbutalni. Ám a tranzakció nem teljesült, a milliárdoknak nyoma veszett. S hogy a történet még magyarosabb legyen: minisztériumok, szakszervezet és politikusok csatája is felsejlik ebben az egyre kilátástalanabb kártalanítási harcban – írja a 168 óra.

 

  Aki a júliusi béremelés előtt katonának állt, nettó 67 ezret vihetett haza, egy altiszt pedig 100-110 ezret. Többségükben ők és rendvédelmi dolgozók, titkosszolgák választották a Honvéd Egészségpénztárat. Gyűjtögettek, keményen dolgozó kisemberekhez méltón. Ki az anyós operációjára tett félre, más a saját szemműtétére, de a legtöbben a fogakra gondoltak. Hídcserére, rosszabb esetben protézisre, amit zsebből képtelenek lettek volna leszurkolni. Akadt, aki még azon a bizonyos február 24-i napon is 6, 18 vagy épp 180 ezer forintot fizetett be, s a bank egy szóval sem jelezte, hogy pár óra múlva minimum hónapokra búcsút inthet a pénzének.

  De kezdjük az elején. Február 24-én Kadlecsik Imre, a HEP gazdasági igazgatója már reggel nyolckor hívja Debre Lászlót, a BRB igazgatóságának elnökét, hiszen napok óta hallani, gond van a Buda-Cash háza táján. (A BRB a Buda-Cash-csoporthoz tartozó négy bank egyike, amely takarékszövetkezetből bankká alakult, de az integrációból kimaradt, nem került a Takarékbank kontrollja alá.) Kadlecsik azt a választ kapja, hogy a BRB szolgáltatásai működnek, mennek a ki- és befizetések. A gazdasági igazgató háromnegyed tízkor újra érdeklődik, még mindig nincs változás. Fél tizenegykor azonban értesül arról, hogy Windisch László, az MNB alelnöke bejelenti: a négy bank működését korlátozni fogják, tevékenységi engedélyét visszavonják, azokhoz felügyeleti biztosokat rendelnek ki. Ezután Kadlecsik intézkedik a HEP 1,8 milliárdjáról. 12:38-kor a pénztár folyószámláján lévő 840 milliót utalja el a Raiffeisen bankba, majd a lekötött betét feltörése után, 13:03-kor még egymilliárdot is útnak indít ugyanoda. És amikor 13:18-kor lekérdezi a napi teljesített tranzakciókat, úgy tűnik, minden rendben. Csakhogy a pénz nem érkezett meg a Raiffeisenbe, de nincs ott a BRB-számlán sem. A meghiúsult tranzakcióról a mai napig nem kaptak hivatalos értesítést.

  A megfejtés, vagy legalábbis annak egy része a Magyar Nemzeti Bank aznapi akcióiban rejlik. Merthogy az MNB 10:38-kor intézkedés alá vonta a Dél-Dunántúli Regionális Bankot (DRB), visszavonta a pénzintézet tevékenységi engedélyét. S hogy ennek mi köze van a BRB-hez? Ez érte meglepetésként a HEP vezetését is.

  – Számunkra csak két hónap múltán derült ki, hogy a DRB ernyőbanki szolgáltatást nyújtott a mi bankunknak, a BRB-nek, ő tartotta a GIRO-kapcsolatot. Nélküle, önállóan a BRB nem volt képes utalni – magyarázza Kadlecsik Imre. – Mindezt úgy, hogy a BRB betétszámlát nyitott a DRB-nél, miközben a DRB neve elő sem került az általunk kötött számlaszerződésben.

  De a furcsaságok még csak itt kezdődnek. Azon a napon az MNB 13:27-kor a BRB tevékenységi engedélyét is visszavonta, így mindkét pénzintézet megbénult. Ám egész délelőtt hagyták az ügyfeleket befizetni, az érkező pénzt jóváírták, felszámították a banki díjakat.

  – Ha Windisch László fél tizenegykor Budapesten bejelenti, hogy a DRB engedélyét visszavonják, akkor hogyan kaphatta meg erről a megbízólevelet a Dunántúlon a bank már 10:38-kor? Nyolc perc alatt? Csakis úgy, hogy előre tudták, ezt fogják tenni. De akkor miért nyithatott ki a bank? Miért hagyták beérkezni az utalásokat? – sorolja a kérdéseket Kadlecsik Imre.

  De tovább is van, s ez a leglényegesebb: hol a pénz? A HEP gazdasági igazgatója azt mondja, ma már semmiben sem biztos. Abban sem, hogy egyáltalán a BRB-ben megvolt az egymilliárd.

 – Azt a pénzt lekötött betétben tartottuk, nem nyúltunk hozzá, akkor derült volna ki, hogy megvan, ha ki akartuk volna venni.

  Miután beütött a krach, a HEP is regisztráltatta magát a felszámolási eljárásba. (A BRB felszámolását a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. munkatársa, Pataki Péter végzi. Az eljárással kapcsolatos kérdéseinkre lapzártáig nem kaptunk választ.) A HEP nem áll túl jól; a pénztár konkrétan az utolsó a követelési listán. De a Quaestor-károsultakra szabott rapid törvényalkotást látva (ma már tudjuk, ők sem örülhetnek annyira, mint gondolták), bizakodtak. Hamar bejárta akkoriban a sajtót: a katonák és rendvédelmi dolgozók mellett odaveszett 1200 titkosszolga megtakarítása is, közülük ötszázan a külföldi hírszerzéssel foglalkozó Információs Hivatal alkalmazottai. A HEP vezetése levelet írt Orbán Viktortól a 198 országgyűlési képviselőig sok mindenkinek. Tudták, politikai szándék nélkül egy fillért se látnak a tagok az 1,8 milliárdból. Az Országos Betétbiztosítási Alapra (OBA) vonatkozó törvény ugyanis eleve kizárja a kártalanításból a pénztárakat és az önkormányzatokat. Utóbbiakat a kormány kihúzta a bajból, ám a HEP magára maradt. Bár a honvédelmi bizottság készített egy költségvetési indítványt, amely kisegítette volna a pénztárat, azt nem támogatta sem a kormány, sem a költségvetési bizottság. De mielőtt rátérnénk a kormányon belüli harcokra, maradjunk csak a HM-nél, ugyanis a tárca viselkedése is érdekes.

  Hende Csaba május 5-én, a Mandinernek adott interjújában még egyértelműen a HEP pártján állt és úgy fogalmazott: „A pénztár is szabályosan tartotta a pénzt a Buda-Cashnél, ők is vétlenek tehát. Ahogy a tagok és ahogy az egészet árkon kívüli gyepmesterként figyelő honvédelmi minisztérium.” Csakhogy július közepén két portálon, az Indexen és a Pesti Srácokon is a HEP működését igencsak rossz színben feltüntető cikkek jelentek meg, melyek igazságtartalmát meg nem kérdőjelezve a minisztérium így kommentált: „A honvédelmi tárcánál nagy felháborodást váltottak ki a történtek.”

  De miről is van szó? Az Index szerint „Az 1,8 milliárdos bukást eddig véletlennek tartották, de az okot a gazdasági racionalitást is felülíró személyi kapcsolatokban kell keresni. Egy honvédelmi minisztériumi forrásunk szerint a HEP-vagyont Detre László, a DRB befektetési vezetője szerezte meg a bankcsoport számára. Detre korábban befektetési tanácsadóként maga is az egészségpénztárnál dolgozott, de állását megszüntették. Ezt követően került a Buda-Cashhez, illetve az akkor még takarékszövetkezetként működő bankcsoporthoz. Detre 2012-ben győzte meg a HEP gazdasági igazgatóját és befektetési vezetőjét, hogy nála nyissanak számlát a milliárdos betét számára. A számlavezető bank váltásához elég volt az igazgatótanács támogatását megszerezni.” A Pesti Srácok pedig azt is tudni véli, hogy Kadlecsik Imre és Kőhalmi István, a pénztár befektetési vezetője a küldöttek, illetve a pénztár ellenőrző bizottságának és igazgató tanácsának köreiben „toborzó” tevékenységet folytattak, hogy „őket mindenben kiszolgáló és hozzájuk lojális személyek kerüljenek a »megfelelő« pozíciókba. Megkörnyékezték például Bártfai Józsefet, a Honvéd Egészségpénztár ellenőrző bizottságának egyik tagját, valamint lekötelezettjükké tettek két küldöttet is úgy, hogy gyerekeik számára alkalmi munkát biztosítottak a cégnél.” Emellett a portál azzal is vádolja a HEP vezetőit, hogy személyükben hozzájuk köthető cégeket bíztak meg kiszervezett feladatok végrehajtásával, így a HKS Pénztárszolgáltató Kft.-nek és az Egészségpénztári Elszámoló Központ Kft.-nek (EEK) a pénztárral való üzlet 2013-ban és 2014-ben csaknem 53 millió forintot hozott.

  Ami az előbbi vádakat illeti, kezdjük korábbról. 2012. október 1. előtt a pénztár betétje a BRB elődjeként működő takarékszövetkezetben volt, számlavezető bankjuk pedig az MKB. Miután nem voltak elégedettek az utóbbi pénzintézet szolgáltatásával, maga Kadlecsik Imre kereste meg Detre Lászlót, hogy vállalnák-e a teljes körű számlavezetést.

  – Vagyis nem ő keresett meg, nem ő lobbizott, hanem én kértem tőlük ajánlatot. Ami előnyös volt, hiszen először átvállalták a tranzakciós díjat, majd megfeleztük. Ráadásul Detre sosem dolgozott az egészségpénztárnál, ő a nyugdíjpénztár munkatársa volt. Ugyanígy szemenszedett hazugság az is, hogy bármilyen küldöttek lekötelezettek volnának – állítja Kadlecsik.

  Ami a kiszervezett feladatokat illeti, a gazdasági igazgató szerint a pénztár jól járt. Az EEK Kft.-ben négy másik pénztárral együtt a HEP is tulajdonos, így ők olcsóbban veszik az elektronikus számlanyújtó-szolgáltatást, osztalékot kapnak, ráadásul a pénztárhoz érkező e-számla-feldolgozáshoz nem kell külön munkaerőt alkalmazniuk. Kadlecsik azt mondja, a kártyakibocsátással foglalkozó HKS Kft.-ben való pénztári tulajdonrész szintén bevételt hoz a HEP-nek.

  De akkor mire fel a szivárogtatás, a minisztériumi hangnemváltás? A pénztár vezetősége májusban folyamatosan próbálta felvenni a kapcsolatot Hende Csabával, de ő nem, csupán helyettes államtitkára fogadta a HEP-kontingenst. Pénztári információink szerint értésükre adta, hogy a minisztérium akkor segít, ha pozíciókhoz jut az igazgatótanácsban, az ellenőrző bizottságban. Ez többszöri nekirugaszkodásra sem sikerült, a nyár folyamán tartott küldöttgyűlések végül bizalmat szavaztak a korábbi igazgatótanácsnak. Vagyis – a pénztár értelmezésében – nem sikerült a HM-es puccs.

  A minisztérium a pozíciószerzési kísérletet tagadja. Lapunk kérdéseire válaszolva a HM sajtóosztálya mindenekelőtt leszögezte: annak ellenére, hogy a pénztár a „honvéd” nevet viseli, semmi köze a minisztériumhoz, működése felett a Magyar Nemzeti Bank gyakorol felügyeletet. A HM a cafeteriajuttatások keretében havi 3000 forinttal járul hozzá a HM és MH állományának bármely pénztárba befizetett egészségpénztári tagdíjához, az viszont, hogy az állomány tagja melyik pénztárhoz irányítja ezt a pénzt, már egyéni döntésén múlik. Ugyanígy a HM-nek arra sincs befolyása, hogy az adott egészségpénztár miként kezeli a hozzá befolyó összegeket. Sajtóosztályuk azt is közölte: „Ahogy a Honvédelmi Minisztériumnak semmilyen köze nincs az egészségpénztárhoz és annak vezetéséhez, így konfliktusa sem lehet velük. Ebből következően sem korábban nem volt, sem jelenleg nincs – mert nem is lehet – konfliktus a HM és az egészségpénztár vezetői között. A Honvéd Egészségpénztár vezetőit a pénztári küldöttek választották és választják. A Honvédelmi Minisztériumnak erre a folyamatra nincs hatása, és nem is tiszte egy, a tárcától független, önkormányzatisággal bíró piaci szereplő (…) döntéshozatali mechanizmusaiba beavatkozni.”

  És ne feledkezzünk meg a harmadik szereplőről, a Honvéd Szakszervezetről. Merthogy a szakszervezet a pénztár küldöttgyűlésein az igazgatótanács eltávolítása és az éves beszámoló meg nem szavazása mellett érvelt, a pénztár szerint pozíciókat remélve saját vezetőinek, és a „minisztérium ökleként” működve.

  – Kezdjük onnan, hogy én is ugyanolyan károsult vagyok, mint a többi tag – mondja Czövek János, a szakszervezet elnöke. – A HEP és a szakszervezet között a múltban jó viszony volt, közösen próbáltunk tagokat verbuválni, ha valaki katonának állt, azzal kerestük meg, lépjen be a szakszervezetbe és az egészségpénztárba. Azért javasoltuk a küldötteknek, hogy ne fogadják el a tavalyi beszámolót, mert már a könyvvizsgáló is jelezte, 1,8 milliárd hiányzik, ennyivel nem tudnak elszámolni, ezért könyvvizsgálói záradékot nem adott ki. Ki az az őrült, aki egy ekkora hiánnyal rendelkező pénztár vezetésébe be akar szállni? Ez fel sem merült bennünk, nem is értünk hozzá.

  Az elnök szerint ők a tagság véleményét, kérdéseit akarják eljuttatni a pénztárhoz. Mert február óta azt hallják az emberektől, nem tudnak semmit, nincs elég információ.

  – A tagok, de a küldöttek is csak rövid közleményekből tudnak tájékozódni, mert a pénztár nem mond semmit. Amikor például a HEP-kártyával ideiglenesen nem lehetett vásárolni, a mi aktivistáink tájékoztatták a tagokat, hogy ne kerüljenek kellemetlen helyzetbe a patikákban. Az MNB 180 napra korlátozta a számlákhoz való hozzáférést, ez a határidő augusztus végén jár le. De mi lesz utána? A pénztár erre sem tud felelni.

  Pletykák szerint a HEP helyzetét a politikai széljárás is nehezíti. Ki úgy hallja, hogy a Hende–Lázár-vita akadályozza a megoldást, más szerint a Rogán–Lázár-perpatvar áll az útban. Tény, hogy Rogán a frakciót mozgatja, míg Lázár az Információs Hivatal felügyelete révén lenne érdekelt a megoldásban. Így aztán Kadlecsik Imre nála is próbálkozott, levelére választ is kapott. Amolyan lázárosat. Eszerint „a pénztártagok kártalanítására felvázolt elképzelés nemcsak a hazai jogi szabályozással ellentétes, hanem az Európai Unió vonatkozó jogértelmezési gyakorlata is lehetetlenné teszi annak végrehajtását. A kormány a magyar emberek érdekében sem a nemzetközi szervezetekkel, sem a pénzintézetekkel megvívandó ütközetek elől nem hátrált meg, a jogállamiság és a nemzetközi jog kereteit azonban semmilyen esetben sem lépheti át.”

  S miképp Lázár hárít, ezt teszi Hende Csaba is. A tárca lapunknak küldött válasza szerint „a minisztériumnak sem törvényi felhatalmazása, sem lehetősége nincs, hogy egy piaci szereplő által, annak vezetőinek hibás döntései által okozott károkat rendezzen vagy felelősséget vállaljon azokért. A jogállamiság elvét tisztelve és követve a tárca a hatályos jogszabályok adta keretek között minden olyan megoldást támogat, amely lehetővé teszi, hogy a károsultak visszakaphassák elveszett megtakarításaikat. Jelen helyzetben azonban ez kizárólag a Honvéd Egészségpénztár – a küldöttektől ismét bizalmat kapott – vezetésének felelőssége és feladata.”

 Kadlecsik Imre szerint ha az MNB nem hoz újabb rendelkezést, a törvény alapján le kell írni a veszteséget. Ekkor a – pár tízezer és a 2,5 millió forint közötti – befizetések nyolcvan százaléka elvész.

  – Mivel az OBA az első a követelési listán, ha maradt is pénz a bankban, akkor azt nem a mi tagjaink fogják megkapni, noha az ő befizetéseik is ott vannak. Ha az Országgyűlés nem módosítja az OBA-törvényt, szembe kell nézni a pénz elvesztésével, bár mi azt állítjuk, hogy a pénztári vagyonra nem vonatkozik a kártalanítás, de a nevesíthető tagi pénzre igen. Ezért, ha kell, perre megyünk.

  A HM sajtóosztálya lapunknak küldött válaszában arról is ír, hogy a tárca szerint „a pénztár vezetésének befektetési politikája súlyos, további vizsgálatokat igénylő kérdéseket vet fel. (…) A Honvéd Egészségpénztár vezetésének felelősségét ugyanis nem elég egyedül az esetlegesen felmerülő költségek (pl. tranzakciós díj), pontosabban azok mérséklése szempontjából megítélni, hanem abból a nézőpontból is, hogy a menedzsment a pénztár tagjainak megtakarításait milyen hozamokat biztosító és egyben mennyire kockázatos befektetésekben helyezte el. Ami – az elmúlt hónapok történéseinek ismeretében és a médiában napvilágot látott információk szerint – bebizonyosodott, az az, hogy az egészségpénztár igazgatótanácsa a pénztári vagyon háromnegyed részét olyan pénzintézetre bízta, amely egyrészt alacsonyabb kamatot fizetett, mint az állampapírok fizettek volna, másrészt tényleges kockázatot jelentett a pénztártagokra nézve, mint az állam által garantált megtakarítási formák. A végeredményt mindenki ismeri: a pénztár vezetésének döntései 1,8 milliárd forint megtakarítás elvesztését eredményezték, így ezért kizárólag őket terheli a felelősség.” Hozzáteszik azt is, hogy „a minisztérium – a pénztártagok érdekét szem előtt tartva – indokoltnak tartja annak megállapítását is, hogy az okozott károkért személy szerint kit terhel a felelősség”.

  – A befektetési politika 2009 óta változatlan a pénztárnál. Azóta sok-sok küldöttgyűlés volt, ahova a minisztert mindig meghívtuk. Sosem jött el, helyettest sem küldött. Semmilyen formában nem jelezték aggályaikat. A pénztár minden egyes betétlekötéshez közeli időpontban vásárolt állampapírt is. Pontosan az összemérhetőség érdekében. Sosem kapott magasabb hozamot, mint a betét – válaszol a felvetésekre Kadlecsik Imre.

  Tőle tudjuk azt is, hogy a személyi felelősséget a pénztár ellenőrző bizottsága jelenleg is vizsgálja.

  – A személyi felelősség megállapítása azonban nem mentesíti a HM-et az alól, hogy nem segíti, hanem akadályozza a pénz visszaszerzését. Még annyit: a pénztár ellenőrző bizottságának a HM-ben magas beosztásban dolgozó tagja minden évben vizsgálta a betétek kérdését. Sosem emelt kifogást, sőt a HM sem, bár tudtommal az EB-tag tájékoztatta a HM-et.

Forrás: 168 óra