Idén vagy jövőre jobb nyugdíjba vonulni?

Több dologtól is függ, mikor az ideálisabb

A nyugdíjbavonulás időpontjának megválasztása a nyugdíjkorhatár betöltésétől, mint legkorábbi lehetőségtől kezdve több dologtól is függhet. Ezek között egy szempont lehet a nyugdíj összegének nagyságrendje, amely eltérést mutathat abból a szempontból, hogy melyik évben történik a nyugdíjba vonulás – írja az ado.hu.

 

   2015-16. fordulójához közeledve ismét sokakat foglalkoztat ez a kérdés már most, arra figyelemmel, hogy a nyugdíjmegállapítás egyik előfeltétele a biztosítási jogviszony (pl. munkaviszony) megszüntetése, amely iránt időben kell intézkedni.

   Tekintsük át, ki van „döntési helyzetben” ki éri el még 2015-ben a nyugdíjjogosultságot, azaz választhat a között, hogy még ez évben, vagy majd csak később vegye igénybe a nyugdíját.

   A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, nem áll biztosítási jogviszonyban.

Nyugdíjkorhatár

   2010. óta a nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedésével találkozunk.

Öregségi nyugdíjkorhatár

aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.

 

2015-ben az 1952. második félévében születettek töltik be nyugdíjkorhatárukat,
a 62. életév betöltését követő 183. napon.

   Az 1952. első félévében születettek már 2014-ben elérték nyugdíjkorhatárukat.

  Az 1953-ban születettek, mivel nyugdíjkorhatáruk a betöltött 63. életév, 2016-ban válnak öregségi nyugdíjra jogosultakká.

Szolgálati idő

   Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idővel szerzünk jogosultságot.

  Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.

A biztosítási jogviszony hiánya

  2009. december 31. utáni időponttól az irányadó nyugdíjkorhatár betöltését követően igényelt öregségi nyugdíj tekintetében is jogosultsági feltétellé vált a biztosítással járó jogviszony megszüntetése.

  Azaz a nyugdíjigénylő az öregségi teljes vagy résznyugdíj megállapítása napján nem állhat munkaviszonyban, vagy ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban, ha a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködik, nem lehet főfoglalkozású egyéni vagy társas vállalkozó, illetve nem állhat díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.

   A követelmény kiterjed a külföldön fennálló biztosítási jogviszonyra is.

A biztosítási jogviszony

sem Magyarországon,
sem – a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó személyek esetében  – EU/EGT-államban, ideértve Svájcot is
sem – a szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény hatálya alá tartozó személy esetében (ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik) – a szerződő államban

nem állhat fenn.

   Annak továbbra sincs akadálya, hogy a nyugdíj megállapítását követően ismét biztosítási jogviszonyt létesítsen az érintett személy, akár Magyarországon, akár külföldön.

   Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs szorító körülmény, amely miatt feltétlenül, mihamarabb igénybe kell venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást.

   A különbség az időpontok között: ha 2015-ben vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2015. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és már részesülünk a 2016. évi éves nyugdíjemelésben.

   Ha 2016-tól történik a nyugdíjbavonulás, a 2016. évi kiszámítási szabályok szerint történik a nyugdíjszámítás, és az évi rendszeres nyugdíjemelés először 2017-ben következik be.

   A 2016. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait.

   A szintreigazítás az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedésének alapul vételével történik, és az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére.

   A valorizációs szorzószámok közzététele március hónapban történik, így arra válaszolni, hogy mennyi lesz a 2016-ban megállapított nyugdíj összege, korábban sajnos nem lehet.

   (Januártól-márciusig nyugdíjelőleget kapnak az érintettek.)

   Ha 2016-ban mégis a korábbi év, 2015-ben történő nyugdíjmegállapítás mellett döntünk, a 2016-ban benyújtott kérelem megfelelő határidőben történő visszavonása mellett (Tny. 74.§) lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek (köztük a biztosítási jogviszony hiánya is) már ebben a korábbi időpontban fennálltak (Tny. 64.§ (2) bekezdés).

   Ugyancsak befolyásolja a nyugdíj összegét az ún. degressziós sávhatár, azaz az az összeghatár, amely feletti jövedelem csak részben vehető figyelembe az ellátásnál (2015-ben megállapított nyugdíjak esetén 372.000 Ft feletti, az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereseteket érinti a degresszió).

   A degressziós sávhatár időről-időre, de nem minden évben emelkedik, a 2016-os esetleges változás jelenleg nem ismert.

Egy további szempont

   Ha a feltételek megengedik, nem szükséges a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni.

  Ha a továbbfoglalkoztatás megengedett, vagy a versenyszférában, munkaviszony keretében dolgozik az érintett, a nyugdíj megállapítása nélküli továbbdolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.

  Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül.

   A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 %-a.

   A nyugdíjnöveléskor az öregségi nyugdíj meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.

Forrás: ado.hu