Idézőjeles gyermekéhezés, kigúnyolt szülők – és a valóság

Az elégtelen táplálkozás sokszor magzatkorban kezdődik

Behozhatatlan testi-szellemi fejlődési lemaradást okozhat a gyermekek éhezése – világít rá a gyermekorvos. A friss Vasárnapi Hírekben Kertész Annának nyilatkozó gyermekorvos, Aszmann Anna szerint pedig pont ott a leggyengébb az egészségügyi ellátás Magyarországon, ahol a legnagyobb szükség lenne rá: a magzati koruktól nélkülöző gyerekek egy része nem jut el a szakorvosi szűrésekre, így helyzetükből fakadó bajaikat sem orvosolhatják.

 

    Megkérdeztük, mi a véleménye, idézőjelbe tehető-e a gyermekéhezés kifejezés, ahogy a héten a Nemzeti Minimum program bizottsági leszavazása kapcsán kirobbant botrányban több kormánypárti politikus és újságíró is tette?

   „– A gyermekéhezés, ahogy a gyermekszegénység és annak következményei sehol a világon nem tehetőek idézőjelbe, és nem számolhatóak fel pusztán az intézményi étkezések ingyenessé tételével, illetve egyik hónapról a másikra – miközben ez nyilván fontos lépés – felelte Aszmann Anna. -. Az éhezés, az elégtelen táplálkozás magzatkorban kezdődik ezeknél a gyerekeknél az anya elégtelen mennyiségi és minőségi táplálkozása révén, és vannak köztük olyanok, nem is kevesen, akik meg sem érik azt az életkort, hogy bölcsődébe, óvodába kerüljenek. Azokon a területeken, ahol nagy a szegénység, nagy a munkanélküliség, az iskolai végzettség is alacsony, sokkal magasabb a kis súllyal, éretlenül, korán született gyerekek száma, a csecsemőhalálozás pedig csaknem háromszoros különbséget mutat az ország fejlettebb régióihoz képest…”

  „Maximális cinizmus” cmű összeállításunkban egybegyűjtöttük a gyermekéhezés-ügyben beindult kormánypárti kampány „legszebb” megnyilvánulásait, Selmeczi Gabrielláétól Hegedűs Zsuzsáén át Stumpf Andráséig.
Ez utóbbit idézzük:

   „A hét abszolút nyertese a szegényeket megbélyegző, a nélkülözésük jelentőségét megkérdőjelező mondatok közzétételében egy újságíró lett: a Mandineren Stumpf András publicisztikájában idézőjelbe tette a gyermekéhezés kifejezést, majd hosszan elviccelődött rajta: „Bizonyára szörnyen érzéketlen vagyok a felvetéssel, de: mondjuk a szülőtől nem várható el, hogy ha háromszor-négyszer kap enni a csemetéje állami pénzen, este mondjuk adjon neki egy szelet, saját pénzen vett kenyeret? Ja, hogy nem tud adni! Hogy nincs pénze! (Nyilván a társadalom hibája, kirekesztés, ilyesmi.) Nos, ez akkor lehetne így, ha százezer szülő halt volna éhen. Nyilván előbb adok a gyerekemnek, aztán eszem én, ha baj van, ha nincs pénz. Szerencsére azonban nem tudok arról, hogy Magyarországon pusztítana az éhhalál.”

   Magyarországon szerencsére nem pusztít éhhalál, de valami borzalom mégiscsak terjed: szegény embereken, éhező gyerekeken gúnyolódni az emberiesség pestise.”

 

Forrás: Vasárnapi Hírek