Időhúzás után államosítás

 „Cinikus a döntéshozók hozzáállása”

A még önkormányzati működtetésű iskolákat is államosítaná a kormány a közoktatás átalakításának napokban bejelentett tervezete alapján: elvennék az üzemeltetési jogokat a településektől. A szakszervezetek szerint ezzel a pedagógusok akaratával ellentétesen tovább centralizálják az oktatást. A települések arra kíváncsiak, a bejelentéssel viszi-e az állam az épületeket? – írja a sonline.hu.

 

 – Egyelőre nem lehet tudni, vagyonkezelői jogot akar-e az állam vagy tulajdonjogot – mondta Sütő László, Marcali polgármestere. – Ha csak az előbbit, valamennyire még járható útnak tűnik, hiszen akkor az oktatáson kívüli hasznosítás lehetősége megmaradna a településeknek. A tulajdonjog viszont, úgy vélem, tolerálhatatlan. Főleg, hogy szerintem a Klik, vagy nevezzük is bárhogy az állami fenntartót, nem vált be, az önkormányzatok sokkal jobb gazdái voltak az intézményeknek. Méghozzá a jelenleginél jóval kisebb pénzből: ha a mostani finanszírozási kerettel dolgozhatnának a települések, semmi gondjuk nem lenne.

– Nincs semmi előremozdulás, sőt, inkább visszalépésről beszélhetünk – kommentálta a kormány közoktatással kapcsolatos változtatási terveit Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) Somogyért is felelős ügyvivője. – Elfogadhatatlan, s azt kell mondjam, cinikus a döntéshozók hozzáállása, látszategyeztetésekkel húzták az időt, majd reformok helyett még komolyabb központosítást jelentettek be.

A tervek szerint július elsejével megszűnik ugyan a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik), a helyét pedig valószínűsíthetően ötven-hetven kisebb egység veszi át, afféle menedzserközpontok, melyek feladata az intézmények támogatása lesz. Méghozzá minden szempontból, megszűnik ugyanis az eddigi vegyes fenntartás, vagyis, hogy a Klik volt az iskolák fenntartója, az önkormányzatok pedig az üzemeltetője.
– Abban igaza van a kormánynak, hogy a vegyes rendszer megbukott – jelentette ki Nagy Erzsébet –, csak éppen az állami rész csődölt be. Ezt bizonyítja, hogy a háromezer fősnél kisebb településeken, ahol a Klik a fenntartás mellett a működtetést is átvette, ugyanolyan gondokkal küzdöttek az iskolák, mint ahol az önkormányzat maradt az üzemeltető. Ennek ellenére most a félezer, még települési működtetésű intézményt is államosítják. És ezzel megmarad az alapprobléma: a döntések nem helyi szinten születnek majd, az embereknek nem lesz beleszólásuk semmibe.

– A tulajdonba vétel elképzelhetetlen, hiszen ezek az épületek a települések vagyonához tartoznak – tette hozzá Ormai István nagyatádi városvezető –, s az elmúlt években rengeteg saját és pályázati pénzt öltek az önkormányzatok, hogy a kor nívójára hozzák az iskoláikat. Így tehát, ha el akarja venni az állam, csak hasznosítási szerződésről lehet szó. És ami még nagyon fontos, ha elveszik az üzemeltetői jogokat, ne kelljen működtetői hozzájárulást fizetni, hiszen ha valami az államé, akkor oldja meg a finanszírozását, különben abszurd helyzet áll elő.

Nagy Erzsébet szerint az államosítás kiterjesztése egyúttal azt is jelzi, nem áll vissza az iskolák autonómiája, vagyis vezetőik a fontos döntésekhez továbbra sem kapnak jogosítványokat. Ahogyan a tankönyvpiaci korlátozások is érvényben maradnak, noha ez a két téma is a pedagógustiltakozások fontos követelései közé tartozott.
– A tankönyvkérdésről azt mantrázzák, ez a legolcsóbb megoldás – mondta az érdekképviseleti vezető. – Ez azonban egyfelől nem igaz, másrészt a gyerekek oktatásánál, a jövő generáció nevelésénél tényleg ez a legfontosabb szempont? Ugyanígy érthetetlen, hogy bejelentették, 2018-ra új alaptantervet készítenek. Csakhogy ez hosszabb folyamat, melyet szakmai döntések sorozata kellene, hogy legyen, méghozzá folyamatos szakmai egyeztetésekkel, társadalmi vitákkal, nem pedig egy újabb ad hoc ötletdömping. A pedagógusszervezetek felajánlották a segítségüket, de ezt sem vették figyelembe az illetékesek. Mint ahogyan semmilyen észrevételt, javaslatot, melyekkel a közoktatás javításának érdekében előálltak a szakmai csoportok. A kormány részéről a tárgyalások csak időhúzásra kellettek, abban bíznak, hogy jön a nyár, s elveszíti lendületét a tiltakozás, s ősszel minden kezdődhet előröl. És ennek fenn is áll a veszélye, hiszen ha hagyjuk, hogy a hatalom ismét keresztülverje az akaratát, nem lehet majd mozdítani a pedagógusokat, mert azt mondják, mi értelme, hiszen legutóbb is tiltakoztunk, de csak rosszabb lett minden…

Órarend kémia, fizika, biológia és földrajz nélkül

Komoly ellenkezést váltott ki a természettudományos szakma körében a kormány szakközépiskolákat, illetve majdani nevükön szakgimnáziumokat érintő terve: az érintett intézményekben drasztikusan lecsökkentenék a közismereti tárgyak, ezeken belül is a természettudományi órák számát. Az elgondolás szerint szakmatípusonként ugyanis csak egy ilyen tantárgyat kellene tanulnia a diákoknak: a fodrászoknak és a vegyészeknek kémiát, az egészségügyiseknek, környezetvédelmiseknek, erdészeknek biológiát, a gépészeknek, technikusoknak fizikát, míg a gazdasági típusú iskolákban nem lenne egyetlen ilyen óra sem. A földrajz járna a legrosszabbul, hiszen csupán a turisztikai, földmérési és bányászati szakközépiskolákban maradna tananyag, ami azt jelentené, az intézmények több mint kilencven százalékában megszűnne a tantárgy.

– Azzal indokolják, nincs szüksége ennyi közismereti órára a diákoknak – háborgott egy kaposvári földrajztanár. – Ennyi erővel viszont a magyar vagy a történelem is kikerülhetne az órarendből, mert elvileg egy esztergályos az ott tanultakat sem használja a munkája során. Ha viszont azt mondjuk, hogy ezek kellenek az általános műveltséghez, akkor a természettudományok is, hiszen annak legalább annyira része a Pitagorasz-tétel, a víz forráspontja, vagy Magyarország legmagasabb csúcsa is. Cseppet sem mellékesen, ha a tervezet valóra válik, a szakközépiskolások nagy részét kizárnák az illetékesek a felsőoktatás nagy részéből: nem minden szakra tudnának felvételizni, hiszen nem is tanulnak majd bizonyos tárgyakat. Azaz tizennégy évesen, az általános iskola után életre szóló döntést kellene hoznia a családoknak, mi lesz a gyerekeikkel. Arról már nem is beszélve, hogy az elmúlt években az oktatás irányítói folyamatosan a természettudományos pályák felé próbálták terelni a diákokat, erre most drasztikusan visszanyesik az oktatását ezeknek a tárgyaknak. Ami persze elbocsátásokkal jár, mert ha nincs tantárgy, nem kell a tanár sem…

Forrás: sonline.hu