Így növelhető a szolgálati idő munka nélkül

Nyugellátás

A nyugellátásra jogosító szolgálati idő megszerzése önmagában nem teljesíthetetlen feladat, hiszen az öregségi nyugdíj már húsz év szolgálati idővel elnyerhető, tizenöt év szolgálati idő résznyugdíj megállapítását teszi lehetővé. Nem szükséges szolgálati idő a baleseti nyugellátáshoz. Szükség lehet azonban arra, hogy az ellátásra való jogosultságot el nem érő szolgálati időt kiegészítsük, meghosszabbítsuk, illetve a nyugdíj összegének növelése érdekében további szolgálati időről gondoskodjunk. E cél elérése megállapodás kötésével lehetséges – írja az ado.hu.

   A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 34-35. §-ai alapján a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveknél:

  • szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése (biztosítási jogviszony hiányában vagy annak szünetelése esetén),
  • felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejének szolgálati időként történő elismerése,
  • öregségi teljes, illetve öregségi résznyugdíjra jogosultsághoz szükséges szolgálati idő szerzése,
  • a gyermekgondozási segély (GYES) idejének szolgálati időként történő elismerése

céljából megállapodás köthető.

  A megállapodás alapján az érintett személy olyan helyzetbe hozza magát, mintha biztosítási jogviszony (pl. munkaviszony) fennállása során szerzett volna szolgálati időt.
A jogszabályi előírások alapján megállapodást köthet az a belföldi nagykorú személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, illetve, akire a biztosítás nem terjed ki, valamint akinek a biztosítása szünetel – nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából.

  A megállapodás alapján fizetendő összeg nem nevezhető jelentéktelennek, az ugyanis a foglalkoztató által fizetendő szociális hozzájárulási adó (24 %) és az egyén által fizetendő nyugdíjjárulék (10 %) együttes összegéből tevődik össze.

  A 34 %-ot legalább a minimálbér alapulvételével kell megfizetni.
(Amíg a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségnek volt felső összeghatára, a minimálbéren felül vállalt járulékfizetés eddig az összegig volt lehetséges).

Kevesebbet – vagy többet

  Annak eldöntése, hogy pontosan milyen összeg után vállalja az érintett a 34 %-os járulék megfizetését, általánosságban nem tehető meg.
A választ a konkrét eset tulajdonságai adják meg.
Ha egy személy életpályája során, vagy annak meghatározó hányada alatt minimálbérnek megfelelő összeget keresett, a megállapodásos időszakra sem célszerű ettől eltérő összeget választani.
Ha viszont magasabb jövedelem jellemezte helyzetét, javasolt hasonló nagyságrend alapján fizetni a megállapodásos összeget annak érdekében, hogy a nyugdíj összegére ne legyen negatív hatással az alacsonyabb összeg.

  Tekintsük át a leggyakrabban előforduló megállapodási formákat.

Megállapodás nem biztosítottak részére

  Aki nem áll biztosítási jogviszonyban (például eltartott házastárs, családtag) öngondoskodásként köthet megállapodást szolgálati idő szerzésére bármilyen rövid, vagy bármilyen hosszú időszakra.
A megállapodást más személy is megkötheti az érintett, mint kedvezményezett javára.

Megállapodás a biztosítás szünetelése alatt

  Sokszor merül fel megállapodás kötésének kérdése a folyamatos szolgálati idő szerzése érdekében olyankor, amikor a biztosítási jogviszony rövidebb-hosszabb ideig szünetel.
Szünetel továbbá a biztosítás az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés időtartama alatt (kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette), az ügyvéd, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő biztosítása arra az időtartamra, amelyre kamarai tagságát szünetelteti, valamint az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt.A Tbj. 8. §-ában rögzítettek szerint szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság, munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés, igazolatlan távollét időtartama alatt (kivéve, ha a fizetés nélküli szabadságot gyermekgondozási ellátás, gyermekgondozási segély, illetve a tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása miatt vették igénybe, vagy azt önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljára kérték).
Szünetel továbbá a biztosítás az állategészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szünetelése alatt, a tanulószerződés szüneteltetésének időtartama alatt, és olyan egyéb esetekben, amikor külön jogszabály szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel.
 
  Fentiekből az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés alatti megállapodás kötés a későbbi nyugdíjjogosultságról, hosszabb szolgálati időről való gondoskodás érdekében nem nevezhető gyakorinak, ugyanúgy az igazolatlan távollét esete sem, a fizetés nélküli szabadság alatti megállapodás kötés azonban számos alkalommal előforduló eset.
 
  Fizetés nélküli szabadság esetén különösen célszerű meggondolni, hogy milyen összeggel történjen a megállapodás megkötése.
 
  Ekkor ugyanis egy meglévő jogviszonyba (pl. munkaviszony) kell beilleszteni a megállapodással szerzett szolgálati időt, amely ronthatja, javíthatja, vagy szinten tarthatja a jogviszony kereseti szintjét.
 
Megállapodás felsőfokú tanulmányok idejére
 
  A felsőfokú nappali tagozatos tanulmányok ideje 1998. január 1. óta már nem minősül szolgálati időnek az öregségi nyugdíjhoz.
 
  Megállapodás kötéssel azonban van lehetőség ezen időszak szolgálati időkénti figyelembe vételére is.
 
  Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást köthet az a nagykorú személy, aki felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányainak az időtartamát kívánja szolgálati időként elismertetni, beleértve a doktorandusz-képzést is. Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok esetében legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő (a hosszabb) vehető figyelembe szolgálati időként.
 
  A megállapodás megköthető a hallgatói jogviszony fennállása alatt, vagy annak megszűnését követően.
 
  Megállapodás a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok címén a tanulmányi időszak (tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt időre köthető meg, amely magában foglalja a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is.
 
  Külföldi felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejére visszamenőleges megállapodást abban az esetben lehet kötni, ha a külföldön szerzett képesítést honosították, illetve a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatályba lépését követően a külföldi bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályát a Magyarországon megszerezhető bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályával azonosnak ismerték el, illetve a be nem fejezett tanulmányok idejét hazai felsőfokú tanulmányok idejébe beszámították, ide értve a doktorandusz képzést is.
 
  A külföldi felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányi időt a fenti bekezdésben említett elismerés, illetve beszámítás igazolása nélkül is figyelembe kell venni, ha a hallgató magyar ösztöndíjasként, vagy az illetékes magyar hatóság engedélyével államközi egyezmény alapján külföldi alapítványból, nemzetközi szervezet által biztosított keretből, külföldi szervnél – magánkezdeményezésre – pályázat elnyerésével vagy meghívás alapján ösztöndíjban részesült, és így végezte tanulmányait.


Megállapodás gyermekgondozási segély időtartamára
 
  A tanulmányok ideje alatt kötött megállapodás alapján havonta kell – a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig – a járulékfizetést teljesíteni, míg a „visszamenőleges” időre kötött megállapodás esetén a megkötött időtartamra egy összegben – a megállapodás megkötését követő 30 napon belül – kell a járulékot megfizetni.
 
  A gyermekgondozási segély szabályai az ellátás 1968-ban történt bevezetése óta néhányszor módosultak.
 
  Nem járt a gyermekgondozási segély 1998-ban a gyermek gondozása, ápolása címén igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamára, ha a család egy főre jutó jövedelmének összege meghaladta a jogszabályban előírt mértéket.
 
  A gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás időtartamára azonban megállapodás kötéssel szerezhető szolgálati idő.
 
  A megállapodás megkötésénél az 1998. évre vonatkozó megállapodás esetében a járulékfizetés alapja a megállapodás megkötésének napján érvényes gyermekgondozási segély összege.
 
Nemzetközi szervezetek tagjai
 
  Megállapodás köthető arra az időtartamra, amely alatt a megállapodást kötő személy (kedvezményezett) olyan nemzetközi szervezetnél (pl.: ENSZ, NATO) áll jogviszonyban, amelyre az EGK koordinációs rendeletek, vagy szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény hatálya nem terjed ki.
 
Egyéb lehetőségek
 

  A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem álló, rokkantsági járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesülő személy is köthet megállapodást szolgálati idő szerzésére.
 
Időtartam
 
  Megállapodás legkorábban annak a hónapnak az első napjától köthető, amely hónapban a megállapodás megkötését kezdeményezték.
 
Befizetés
 
  A megállapodás megkötését követően a járulékfizetési kötelezettséget havonta
– a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig – kell teljesíteni. A befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után.
 
A megállapodás különleges esete
 
  Megállapodással időben előre nézve, a megkötés napjától lehet szolgálati időt szerezni.
 
 Létezik azonban egy különleges lehetőség, amikor egy alkalommal, egy összegű befizetéssel, visszamenőleg lehet szolgálati időt „vásárolni”.
 
  A Tbj. 34. § (5) bekezdés b) pontja alapján megállapodást köthet szolgálati idő szerzése céljából az a személy, aki az öregségi teljes, illetve öregségi résznyugdíjra jogosultságához szükséges hiányzó szolgálati időt – legfeljebb azonban öt évet – kívánja szolgálati időként elismertetni.
A hiányzó szolgálati idő elismerésére akkor köthető megállapodás, ha az érintett személynek az

  • öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati ideje nincs meg, vagy
  • aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 1997. december 31-ét követően tölti (töltötte) be, de nem rendelkezik az öregségi résznyugdíjhoz szükséges tizenöt év szolgálati idővel.

 
  A megvásárolható szolgálati idő napokban meghatározott számát a nyugdíjigény tárgyában hozott első fokú határozat tartalmazza, ettől eltérő szolgálati időre megállapodást kötni nem lehet.
 
Határidő
 
  Fenti esetben a megállapodás megkötése kizárólag a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott első fokú határozat elleni jogorvoslatra meghatározott idő lejártáig kezdeményezhető, és a járulékot egy összegben – a megállapodás megkötését követő 15 napon belül – kell megfizetni. A járulékfizetés határideje indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg.
 
Figyelem
 
  A megállapodás megkötésének kezdeményezésére, illetve a nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék megfizetésére megállapított határidő elmulasztása jogvesztő hatályú.
 
Eljárási szabályok
 
  A megállapodás megkötését a megállapodást kötő személy lakóhelye, kedvezményezett (jogszerző) személy esetén a kedvezményezett személy lakóhelye szerint illetékes megyei, fővárosi kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságánál lehet személyesen vagy írásban kezdeményezni. A Magyarország területén lakóhellyel nem rendelkező, külföldön élő megállapodást kötő személy a nyugdíjszolgáltatásokra irányuló megállapodás megkötését kizárólag a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál kezdeményezheti.
 
A megállapodás megkötéséhez szükséges okmányok
 
Szükségesek a jogszerző:

  • személyazonosságát igazoló okmányok, (személyazonosító igazolvány, ideiglenes személyazonosító igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány),
  • TAJ számát tartalmazó hatósági igazolvány,
  • adóazonosító jelét tartalmazó adóigazolvány,
  • magánnyugdíj-pénztári tagsága esetén a pénztári tagságát igazoló záradékolt belépési nyilatkozat vagy tagsági okirat,
  • ha a megállapodást kötő azonos a jogszerző személyével és banki átutalással történik a nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék megfizetése, három hónapnál nem régebbi pénzforgalmi számlakivonat fejléce.

 
  A fenti okmányokon kívül az egyes megállapodásokhoz további okmányok csatolása, bemutatása is kellhet.
 
  Például fizetés nélküli szabadság esetén a fizetés nélküli szabadságot igazoló foglalkoztatói engedély, nemzetközi szervezetnél fennálló jogviszony esetén a jogviszony időtartamát, kezdő időpontját igazoló szerződés.
 
  A megállapodás megkötése meghatalmazott útján is lehetséges.
 
Amikor nem célszerű megállapodást kötni
 
  A nyugellátások területén 2011. óta találkozunk olyan esettel is, mikor a szolgálati idő típusa miatt, speciális esetről lévén szó, nem segít a megállapodáskötéssel szerzett szolgálati idő a hiányzó jogosultsági feltétel pótlásában.
 
  A nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugdíjbavonulási lehetőségénél ugyanis a jogosultsági időnél nem vehető figyelembe a megállapodással szerzett szolgálati idő.
 
  Ilyen esetben tehát, ha a cél kifejezetten az, hogy a kedvezményes nyugellátást elnyerjük, és a negyven évből egy kicsi még hiányzik, a megállapodáskötés nem, csak a keresőtevékenység folytatása segít.
 
  Ha mégis lenne megállapodással szerzett szolgálati idő, az a nyugellátás összegének kiszámításakor természetesen nem vész el, ebben a szakaszban figyelembe vételre fog kerülni.

Forrás: ado.hu