Így számítják az idén a nyugdíjakat

Megjelentek azok a szorzószámok, amelyekkel a korábbi években elért jövedelmeket korrigálják. Alighanem a bérminimum és a minimálbér dinamikus emelésének köszönhetően, az előző évnél majdnem nyolc százalékkal magasabbak ezek a korrekciós értékek. Még érdemesebb lehetett tehát halasztani a nyugdíjba vonulást – írja az azenpenzem.hu.

Az előírások szerint a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években bekövetkezett növekedését alapul véve kell a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez igazítani. Ezt nevezik valorizációnak (nem tévesztendő össze a fogyasztói árakat figyelembe vevő, ugyancsak így nevezett folyamattal). A szorzószámok összegét évente módosítják. Az idén nyugdíjba vonulókra az egy évvel ezelőttinél körülbelül 7,9 százalékkal magasabb értékek vonatkoznak.

A szorzó három év alatt emelkedett mintegy 15,8 százalékkal (a különböző évekre nem egészen azonos a dinamika). A mostani megugrás ennek tükrében is meglehetősen magas, ami alighanem a bérminimum és a minimálbér dinamikus emelésének köszönhető. A keresetek, jövedelmek beszámítása során alkalmazandó valorizációs szorzószámokat minden évre itt találja. Néhány kiragadott év valorizációs értékeinek alakulását a mellékelt táblázatban foglaltuk össze.

Valorizációs szorzószámok a nyugdíj megállapításához

Év

2014.*

2017.*

1970.

73,665

85,310

1980.

40,089

46,427

1990.

15,107

17,496

2000.

2,716

3,145

*azokra vonatkozik, akik ebben az évben kezdeményezték, illetve kezdeményezik a nyugdíjba vonulásukat

Forrás: rendeletek

A nyugdíjba vonulók rendre csodálkoznak azon, hogy az év elején miért „húzzák az időt” a hatóságok, miért csak feltételes módon állapítják meg (ha egyáltalán) az ő várható járandóságukat.  Az előírások szerint viszont a nettó átlagkereset növekedés tényadatát a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) februárban teszi közzé, és ennek alapján kell a kormánynak a tárgyévi nyugdíj megállapításhoz tartozó szorzószámokat kihirdetnie. Csak akkor válik lehetővé a nyugdíjak már valóságos megállapítása, amikor ezek a valorizációs szorzószámok megjelennek.

A szorzók alakulása egyébként azt is jelezheti, hogy miért járnak újabb és újabb csúcsra a legmagasabb nyugdíjak, mióta eltörölték a járulékplafont (erre 2012 végével került sor). Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) adatai szerint tavaly öten akadtak, akiknek egymillió forintnál is magasabb az időskori ellátása. A csúcsnyugdíj 2014-ben még „csak” 870 ezer forint volt, ez az összeg pedig 2016-ban elérhette a kétmillió forintot. A nagyon jól hangzó, magas nyugdíj pedig az extrán magas fizetés mellett annak is köszönhető, hogy jóval a korhatáron túl is tovább dolgozott valaki.

Az ONYF által közzétett tájékoztatók alapján egyébként jól látszik, hogy a 300 ezer forint feletti időskori ellátásban részesülők aránya is dinamikusan nő. Tavaly az előző évinél már majdnem 25 százalékkal többen kaptak ilyent. Persze az összes nyugdíjasnak így is csak 0,5 százaléka örülhetett ekkora összegnek.

Ha valaki a korhatár betöltése után tovább dolgozik anélkül, hogy nyugdíjat igényelne, akkor évi hat százalékos nyugdíjtöbbletre szerez jogot. Emellett az sem mellékes, hogy közben a különböző évek szorzószámai is emelkednek. A nyugdíjak megállapítása bonyolultabb szisztéma szerint zajlik, amit az ONYF példákkal is illusztrál (ezt itt találhatja meg).