Így tehet keresztbe hazánknak Amerika

Nyomásgyakorlás

A lengyel külügyi intézet (PISM) szerint az Egyesült Államokkal feszült viszonyba került magyar kormány a nyomásgyakorlás további eszközeire számíthat Washingtontól, például problémák adódhatnak Magyarország új amerikai nagykövetének 2015 januári kinevezésével, sőt akár gazdasági szankciók életbe léptetése is felmerülhet.

 .

 .

Dariusz Kalan, a PISM egyik vezető kutatója és közép-európai elemzője az intézet szerdai hírlevelében azt írta, hogy a magyar-amerikai viszonyban megnövekedett feszültség nem csak annak tudható be, hogy Washington aggódik a demokratikus normák magyarországi helyzete miatt.

Stratégiai jelzés

Az egyes kormányzati tisztségviselőkkel szemben elrendelt beutazási tilalmat tágabb geopolitikai kontextusban, méghozzá Kijev és Oroszország szembenállása felől érdemes vizsgálni, s a Fehér Ház magyar kormánnyal kapcsolatos stratégiáját jelzésnek kell tekinteni mind az új Európai Bizottság, mind a közép-európai országok irányában.

Példa nélküli lépés

Az elemző úgy véli, precedenst teremtett Washington október közepi döntése, amellyel megtagadta hat magyar kormányzati tisztségviselő beutazását az Egyesült Államokba. Ezt az eszközt a Fehér Ház eddig többnyire Oroszországgal szemben alkalmazta, s eddig nem fordult elő, hogy az EU vagy a NATO valamely tagállamával szemben is bevetette volna. A lépést Barack Obama elnök, Bill Clinton volt elnök és a washingtoni külügyminisztérium vezető tisztségviselőinek a magyar belpolitikai döntéseket érintő nyílt bírálatai előzték meg, s Washington határozott lépése azt mutatja, hogy 2014 őszén a két fél viszonyát 1989 óta nem tapasztalt elhidegülés jellemzi.

Szakításnak vették

Washington a kezdetektől nem rejtette véka alá bírálatát az Orbán Viktor miniszterelnök kormánya által véghezvitt alkotmányos és szerkezeti reformokkal szemben. A Fidesz által eszközölt változtatásokat, csakúgy mint Magyarországnak az európai intézményekkel és a Nemzetközi Valutaalappal folytatott viharos párbeszédét az amerikai tisztségviselők úgy értékelték, mint az 1990-es években a volt kelet-európai blokk számára kidolgozott, demokráciaerősítő intézkedésekkel való szakítást.

Nem tetszik a keleti nyitás

Az Egyesült Államok érdekei és politikája szempontjából külön is aggodalmat kelt Budapest Kelet felé kacsingató külpolitikája. Az elemzés szerint a keleti nyitás stratégiája, amely eredetileg az ázsiai gazdasági kapcsolatok felélénkítését célozta, az ukrajnai konfliktus kirobbanása óta új értelmet nyert a Moszkvához való politikai közeledés formájában.

Az elemző szerint ezt támasztotta alá az orosz Roszatom tender nélküli meghívása a paksi atomerőmű bővítésére, valamint a magyar kormánynak a Krím félsziget orosz bekebelezésére adott visszafogott reakciói. A lengyel szakértő szerint az sem tűnik véletlennek, hogy az amerikai kormány nem sokkal az Ukrajnába irányuló magyar gázszállítások leállítása és a Moszkva által pártfogolt Déli Áramlat vezeték építésének törvényi előkészítése után döntött a beutazási tilalomról. A röviddel az ukrán választások előtt tett magyar lépések nem csupán Kijevet, hanem Washingtont is súlyosan érintették, az amerikai kormány ugyanis az ukrán energiafüggőség csökkentéséért száll síkra, és ellenzi a Déli Áramlat megépítését.

Félnek a magyar sajtótól

Washington két okból nem említette közvetlenül Ukrajnát vagy a Déli Áramlatot a beutazási tilalom kapcsán – írja a lengyel szakértő. Egyrészt el akarták kerülni azt a jobboldali magyar sajtó által gyakran megfogalmazott vádat, miszerint az idei magyarországi választások után beavatkoznak az ország belügyeibe, másrészt a politikai korrupció önmagában is olyan érzékeny téma, amelyet késő ősszel és a tél folyamán fel lehet használni arra, hogy széles körű társadalmi felháborodást váltsanak ki.

Bedurvulhat az USA

Az elemzés szerint a magyar kormány a nyomásgyakorlás további eszközeire is számíthat Washingtontól – például problémák adódhatnak Magyarország új amerikai nagykövetének 2015 januári kinevezésével (a posztra Orbán Viktor biztonságpolitikai főtanácsadója, Szemerkényi Réka a nem hivatalos jelölt), sőt végső esetben gazdasági szankciók életbe lépését is megfontolhatják.

Brüsszelt is ösztökélik

A PISM elemzője úgy látja, Washington Budapesttel szembeni keményedő stratégiáját az új összetételű Európai Bizottság vezetésének is jelzésként kellene kezelnie. Washington ugyanis régóta bírálja Brüsszelt, amiért passzív álláspontra helyezkedett a magyarországi belpolitikai változásokkal és az Orbán-kormány külpolitikai reorientációjával kapcsolatban. Az Egyesült Államok valószínűleg arra fog törekedni, hogy közös álláspontot alakítson ki Brüsszellel, vagy azt is elvárja majd, hogy a Jean-Claude Juncker vezette új Európai Bizottság vegye át a kezdeményezést, ha a Fidesz-kormány további lépéseket tenne, például megkerülné az EU Déli Áramlattal kapcsolatos előírásait, vagy nyíltan megkérdőjelezné az unió politikáit.

Jogmegvonás is jöhet

Tekintettel a magyar tisztségviselőket illető korrupciós vádakra, a Bizottság szemügyre veheti az uniós alapok budapesti kezelését, s ha rendellenességeket talál, megvádolhatja a kormányt a közösségi joganyag megsértésével.

Végső esetben az Európai Bizottság kilátásba helyezhetné Magyarországgal szemben az uniós szerződés 7. cikkében foglalt eljárás megindítását, amit a tagállami jogok egy részének Magyarországtól való megvonása követhet.

Példát statuálhatnak

A lengyel külügyi intézet elemzője végül úgy véli, hogy a keményebbé vált amerikai politika egyúttal figyelmeztetés néhány más visegrádi országnak, amelyek egyes vezetői nem veszik komolyan az orosz-ukrajnai konfliktust és annak közvetlen fenyegetését országukra és a régióra. A szakértő szerint a jövőben Washington élénkebb párbeszédet fog folytatni közép-európai partnereivel, hogy egységesebb álláspontot képviseljenek a tőlük keletre zajló fejleményekkel kapcsolatban.

 

  Prágai recepttel buktatnák a magyar kormányt?

Párhuzamba állíthatóak a magyarországi események a cseh kormánybuktatással? – kérdezte volna a köztévé az ügyvivőtől, Goodfriendék azonban némi időhúzás után a cseh nagykövetségre irányították őket kérdéseikkel együtt. A kérdésfelvetést Petr Necas akkori prágai kormányfő szóvivőjének, Petr Hájeknek a nyilatkozata indokolta, miszerint a kormány bukását a budapesti eseményekhez kísértetiesen hasonló – Hájek szerint Washington által megrendelt-előidézett – folyamatok segítették. A prágai kabinetet gyakorlatilag puccsal buktatták meg, egy korrupciós ügyre hivatkozva – állította Hájek, aki szerint Magyarországra is hasonló forgatókönyvet dolgozhattak ki.

 

Semmilyen érdemi információ sincs abban a dokumentumban, amelyet az amerikai nagykövetség egyik munkatársa adott át a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak – mondta Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár csütörtöki sajtótájékoztatóján.

 

forrás: MTI, szerző: VZ