Így vágta agyon a rezsicsökkentés a magyar családok jövőjét

A rezsicsökkentés agyonvágta az okos mérési rendszer bevezetési lehetőségeit vizsgáló mintaprojektet. Míg Nyugat-Európában szinte mindenhol jól vizsgáztak a hasonló programok, addig az előzetes adatok alapján úgy tűnik, hiába adnak részletes információt az energiafelhasználásról az okos mérők, a hazai ügyfelek még rövidtávon sem kívánnak változtatni fogyasztási szokásaikon – értesült a Pénzcentrum.

 
 

A meghatározó budapesti közműcégek (ELMŰ Hálózati Kft., Főgáz Földgázelosztási Kft., Főtáv Zrt., Fővárosi Vízművek Zrt., ÉMÁSZ Hálózati Kft.) még 2011 derekán készítették elő az EU-direktívák, a MEH elvárásai és a hatályos jogszabályok által előirányzott okos mérés mintaprojektjüket. Az ún. multi utility, azaz több közműves modell keretében nyolcezer okos villamos fogyasztásmérő mellett ezer-ezer okos gáz- és vízmérőt telepítettek, valamint 2013-ban 500, akkor már üzemelő hőmennyiségmérőt is bevontak a rendszerbe.

Bár várhatóan csak év végén, jövő év elején publikálja a kutatással megbízott Ariosz Zrt. és Ipsos Zrt. az okos mérés bevezetési lehetőségeit vizsgáló tanulmányt, az előzetes adatok (egyelőre csak a villamos fogyasztásmérők adatai kerültek feldolgozásra) arra engednek következtetni, hogy hiába adnak részletes információt az energiafelhasználásról az okos mérők,
 
a hazai ügyfelek még rövidtávon sem kívánnak változtatni fogyasztási szokásaikon.

Mint azt a Pénzcentrum megtudta, az okos mérők felszerelésének hatására a teszt-, illetve a kontroll panelben érintett ügyfelek fogyasztás-változása között gyakorlatilag nem volt különbség. Ráadásul a csúcs és csúcson kívüli időszakok között sem történt számottevő fogyasztás-átcsoportosítás. De jól szemlélteti a helyzetet az is, hogy – a tájékoztató anyagok ellenére – még a kezdeti időszakban sem volt jelentős érdeklődés az online felületen elérhető mérési adatok iránt.

Mindez pedig azt jelenti, hogy az okos mérők által kínált többletinformációk ellenére a felhasználók nem takarékoskodtak az energiafelhasználással, tehát nem változtatták meg fogyasztási szokásaikat, ahogy egyébként tették azt több Nyugat-Európai országban is (lásd keretes írásunkat).

 
Európában jól vizsgáztak az okos mérők

2014. január 1-től 2020. december 31-ig az EU tagországaiban éves szinten legalább az összes energia-elosztó vagy az összes kiskereskedelmienergia-értékesítő vállalkozás által értékesített energiavolumen 1,5 százalékának megfelelő új megtakarítást kell elérni. A legtöbb szakértő szerint, az idei évtől hatályos energiahatékonysági célkitűzések teljesítésében többek között kulcsszerepe lehet az okos mérés és az intelligens energetikai rendszerek elterjedésének is. Az okos mérés (smart metering) ugyanis közvetetten támogatja az energiatakarékosságot azáltal, hogy tudatos energiafogyasztásra ösztönzi a lakosságot. De a lakossági érdekeken túl – összhangban az uniós célokkal – az intelligens energiaelosztás és fogyasztás rendszerének kialakítása egyszerre biztosít előnyöket környezetvédelmi, gazdaságossági, valamint hálózatirányítási szempontból is.

Mindezt egyébként több nyugat-európai példa is igazolja. Az Egyesült Királyságban például 60 ezer háztartásban vették górcső alá az energiahasználati magatartásokat egy 20 hónapos időszak alatt; itt a mért megtakarítás némely esetben elérte a 11 százalékot. Németországban a 2010-es évben indították útjára a pilot projektet, és az elemzések átlagosan 3,7 százalékos energia-megtakarítást mértek, valamint a teljes rendszert nézve további 6,1 százalékos megtakarítási potenciált prognosztizáltak. Az Ausztriában szervezett pilot projekt idején pedig a felmérések, a háztartások és a kisfogyasztó ipari ügyfelek között 3,5 százalékos költségmegtakarítást mutattak ki a végszámlákban.

Bár az okos méréssel kapcsolatos vizsgálatok Nyugat-Európában is csak nemrég fejeződtek be, de az előzetes adatok alapján kisebb-nagyobb mértékben gyakorlatilag mindenütt nyomon követhető volt a lakossági hozzáállás változása, az energia-megtakarításra vonatkozó igyekezet. Az adatok feldolgozása során a legtöbb országban kiderült, hogy a megtakarítás legnagyobb részét a csúcsidőszaki fogyasztás visszafogása generálta, de jelentős megtakarítást mutattak fel a háztartások a völgyidőszakban is. Ráadásul kétségkívül az okos mérőórák sikerét jelzi az is, hogy sok esetben a háztartások a tesztelési időszak végeztével is kitartottak az intelligens mérőórák mellett.

Minek okos mérő, ha van nekünk rezsicsökkentés?

Bár maga a projekt sikeresnek tekinthető, hiszen sikerült az okos mérés valós körülményeit és hatásait megvizsgálni, így például a műszaki- és adatkommunikációs problémákról, megoldásokról is több hasznos információval gazdagodtak az elosztók, a fogyasztás alakulására vonatkozó adatok azonban több mint elkeserítőek.

Ugyan a projekt részletes értékelése még nem zárult le – értesüléseink szerint egyedül a közép magyarországi régió részletes kielemzése hozhat még pozitív adatokat -, abban azonban több szakértő már most egyetért, hogy a jelenlegi körülmények között

az energiatudatosság fejlődése, fejlesztése nélkül az okos mérők bevezetése várhatóan nem biztosítja majd Magyarországon a kívánt gazdasági előnyöket.

A eredményeket igazoló válaszokat természetesen nem kell sokáig keresni, a hazai mintaprojekt ugyanis gyakorlatilag egybe esett a rezsicsökkentéssel. Szakértők az elmúlt években többször is felhívták a figyelmet arra, hogy az alacsonyan tartott ár pazarló fogyasztásra és a takarékosságot szolgáló beruházások elhalasztására ösztönözheti a lakosságot. A mintaprojekt előzetes eredményei is éppen ezt az alapvetést igazolják.

A Portfolio elemzői véleménye szerint habár a nemzetközi példák többnyire pozitív képet festenek az okos mérők használatáról, korántsem biztos, hogy a hazai viszonyok mellett érdemes átfogó és kötelező óracsere-programot indítani. Egyrészt az egy főre eső fogyasztás itthon jóval elmarad a nyugat-európai átlagoktól, másrészt hazánkban évtizedek óta létezik az “éjszakai áram”, vagyis egy olyan vezérelt szolgáltatás, amely kedvezőbb ár mellett – jellemzően a csúcsidőszakon kívül érhető el a fogyasztók számára, például hőtárolós kályhára vagy bojlerre. Előbbi esetében az alacsonyabb fogyasztási szintek mellett kisebb megtakarítás érhető el, míg az utóbbinál jóval kisebbé válik a tér a fogyasztás más időszakra történő átterelésére.

Az elemzők véleménye szerint mindemellett azt is ki kell emelni, hogy a rezsicsökkentés az alacsonyabb tarifák által szintén negatívan befolyásolja az okos mérők gazdasági megtérülését, illetve a hazai pilot programok esetében kifejezetten káros volt, hogy a jellemzően kétzónás tarifacsomagba átkerült kísérleti fogyasztóknál 2013. január elsején elmaradt a rezsicsökkentés, ami által a helyzetük jelentősen romlott a normál egyzónás fogyasztókéhoz képest. A szabályozó az így kialakult aránytalanságot pedig csak a rezsicsökkentés második lépésénél, 2013. novemberében állította helyre.