Jár-e özvegyi nyugdíj a „nők 40” kedvezményes nyugellátásban részesülő özvegynek?

 Életkori követelmény

A köztudatban találkozhatunk egy olyan ismerettel, mely szerint az ideiglenes özvegyi nyugdíj leteltét követően özvegyi nyugdíjat kaphat az özvegy, ha öregségi nyugdíjas. Ez a gondolat bizonyos esetben igaz lehet, más esetben azonban nem, mert a megfogalmazás nem pontos – írja az ado.hu.

A pontos megfogalmazás szerint az ideiglenes özvegyi nyugdíj leteltét követően özvegyi nyugdíjra jogosult az, aki házastársa halálakor a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte. 

Ez a feltétel nem az jelenti, hogy nyugdíjas legyen az özvegy (persze ez is lehetséges), hanem azt, hogy életkora elérje az öregségi nyugdíjkorhatárt, illetve nem áll fenn a jogosultság, ha öregségi nyugdíjas ugyan a személy, de még nem töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárt.  

Ez utóbbi eset veti fel a „nők 40” kedvezményes nyugellátásban részesülő özvegy helyzetére vonatkozó kérdést.  

Emlékeztetőül 

A hozzátartozói nyugellátásokhoz, így az özvegyi nyugdíjhoz is jogosultsági előfeltétel, hogy az elhunyt jogszerző nyugdíjasként haljon meg, vagy a jogszabályban meghatározott mértékű szolgálati idővel rendelkezzen. 

Özvegyi nyugdíjat a házastárs, a bejegyzett élettárs, az elvált házastárs és az élettárs 
(a továbbiakban együtt: házastárs) kaphat. 

Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén az is, aki élettársával annak haláláig 

egy év óta megszakítás nélkül együtt élt, és gyermekük született, vagy 

megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt. 

Elvált, vagy egy évnél hosszabb ideje különélő házastárs akkor jogosult özvegyi nyugdíjra, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg. 

A halált közvetlenül követő egy éven át ideiglenes özvegyi nyugdíj, ennek megszűnését követően özvegyi nyugdíj jár. 

Ideiglenes özvegyi nyugdíj tizennyolc hónaposnál fiatalabb árva esetén folyósítható egy éven túl is, az árva tizennyolc hónapos koráig, tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetén a gyermek három éves koráig.  

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az az özvegy jogosult, aki házastársa (élettársa) halálakor  

a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy  

megváltozott munkaképességű, vagy 

házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik. 

Az özvegyi nyugdíj jogosultsághoz az özvegy megváltozott munkaképességét (legalább 50 százalékos egészségkárosodás) a rehabilitációs szakértői szerv igazolja. 

Fenti szabály tehát nem öregségi nyugdíjban részesülő feltételt szab meg (a „nők 40” öregségi teljes nyugdíjnak minősül), hanem életkori követelményt állít, a születési évhez meghatározott öregségi nyugdíjkorhatár elérését.  

Ez a feltétel azért fontos, mert a „nők 40” kedvezményes nyugellátása életkorra tekintet nélkül járó öregségi teljes nyugdíjat jelent a nyugellátáshoz meghatározott 40 év jogosultsági idővel rendelkező hölgy számára. 

Erre a nyugellátásra jogosult hölgyek azonban nyugdíjkorhatáruk eléréséig nem tudják teljesíteni az özvegyi nyugdíjra való jogosultsághoz megkívánt feltételt, mert hiába öregségi nyugdíjasok, ezt az időpontot megelőzően nem minősülnek korhatár feletti személynek.  

Özvegyi nyugdíj később 

Előfordul, hogy a házastárs halálakor az özvegy még nem rendelkezik az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek egyikével sem, de adott időn belül a feltételek valamelyike teljesül.  

Özvegyi nyugdíjra jogosult az is, akinek esetében az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike  

a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül, 

a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül bekövetkezik. 

(A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 47. § (3) bekezdés.) 

Feléledésnek nevezik a szaknyelvben ezt az esetet, de ez a helyzet különbözik attól, a szintén feléledésnek nevezett, a későbbiekben bemutatásra kerülő esettől, amikor egy özvegyi nyugdíj megszüntetésre került, de utóbb ismét folyósíthatóvá válik. 

Előfordul ugyanis az az eset is, amikor az özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnik, majd a jogosító feltételek valamelyike ismét bekövetkezik, például az özvegy ismét megváltozott munkaképességűvé válik, vagy korábban árvaellátásra jogosult gyermek nevelése címén kapta az özvegyi nyugdíjat, amely megszűnt az árvaellátás megszűnése miatt, de később egy másik jogosító feltétel, a nyugdíjkorhatár betöltése bekövetkezett.  

Az özvegyi nyugdíj akkor éled fel, ha az nem házasságkötés címén szűnt meg és az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike 

a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tizenöt éven belül, 

a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven belül bekövetkezik. 

Ezeknél az eseteknél sem elegendő feltétel, ha például az özvegy hölgy a nyugdíjkorhatár előtt a „nők 40” öregségi nyugdíjat igénybe veszi, ennek a ténynek nincs jelentősége, a nyugdíjkorhatárt kell betölteni.  

Forrás: ado.hu