Javaslat a korhatár előtti nyugdíjazás ügyében kezdeményezett népszavazás és a korkedvezményes nyugdíjazás megszüntetését követően kialakult helyzet kezelésére

Háttér

A szakszervezetekneka férfiak korhatár előtti nyugdíjba vonulásával kapcsolatos népszavazási kezdeményezése  újra ráirányította a figyelmet a korkedvezményes nyugdíjazás  társadalmi egyeztetést nélkülöző módon történt kivezetésének  súlyos következményeire – írja Lajtai György, közgazdász.


   Az elmúlt években az egészségügyi   és a szociális   ellátó rendszereket gyökerestől felforgató átalakítások következtében.  az egyebek mellett  foglalkozási okból megváltozott munkaképességű személyek ellátása saját jogú nyugdíj helyett egészségbiztosítási pénzbeli ellátássá alakult, az ellátottak száma pedig az elmúlt négy évben kevesebb, mint a felére, 870 ezerről 406 ezer főre zuhant.   Az ellátások tragikus mértékű visszanyesése következtében az érintettek megélhetése a nyomor szint közelébe került. Bár próbálják  visszaterelni őket a munka világába a rehabilitációs rendszeren keresztül- de ennek  többségükben képtelenek megfelelni, így rövid időn belül kiesnek még ebből az elszegényített ellátási körből is. Mindez azért komoly gond, mert többségüknek mégmindig sok évük van hátra a nyugdíjkorhatár betöltéséig. Számukra valóban megváltás lenne, ha korkedvezményes nyugdíjat igényelhetnének, azonban nem a mostani   viták kereszttüzébe került  40 évi szolgálati időhöz kötött nyugdíjba vonulás  révén,  mertpéldáula férfi rokkantsági nyugdíjasok körében  az utolsó elérhető statisztika szerint  a megszerzett átlagos szolgálati idő 30 év alatt volt, messze a 40 évtől.

  A népszavazási procedúra sem terelheti el a figyelmet ezért a korkedvezményes nyugdíj kivezetésével hátrányosan érintett dolgozók helyzetének sürgető rendezéséről.
Az  országos érdekegyeztetési fórumok szakbizottságaiban előterjesztett anyagok alapjánhaladéktalanul folytatni kellene a tárgyalásokat a munkaadói és a kormányzati oldal képviselőivel a célzottan a korábbi korkedvezményes nyugdíjban érintett munkavállalók érdekeit szolgáló intézkedések végrehajtására. A feladatok között a következőket kellene sürgősen elvégezni:
 
I. Gyorsított eljárással (maximum fél éven belül) el kellene végezni a foglalkozás egészségügyi, munkabaleseti szempontból kiemelt kockázatot jelentő munkakörök aktualizált besorolását Erre a minősítési célra felhasználhatóak lennének egyebek mellett az alábbi módszerek:
a feltételezhetően egészségkárosító  munkakörökben dolgozók megbetegedési gyakoriságának  és az átlagos megbetegedési gyakoriságoknak az összevetése révén,
a feltételezhetően egészségkárosító  munkakörökben dolgozókravonatkozó  foglalkozás egészségügyi  és háziorvosi adatok mintavételes eljáráson alapuló összevetésével,
soron kívüli foglalkozás egészségügyi állapotfelmérés elvégzésével   a feltételezetten egészségkárosító  munkakörökre és az ilyen munkaköröket  betöltőkre, véletlenszerűen kiválasztott munkáltatóknál,
a finn példa nyomán szerte Európában elterjedt munkaképességi index ugyancsak mintavételes eljárással   történő kiszámításával a feltételezetten egészségkárosító munkakört betöltő csoportokra,

  A statisztikai, illetve mintavételes eljárással készült (valószínűségi) kockázat elemzést  soron kívül kellene elvégezni  
  a korábbi korkedvezményre jogosító munkakörökre,
az ÁNTSZ Munkahigiénés és Foglalkozás- egészségügyi Főosztálya által javasolt munkakörökre,
az országosan reprezentatív munkavállalói érdekképviseletek által javasolt további munkakörökre.
A szakbizottságban elkészült anyag ajánlása alapján, külön vizsgálat, statisztikai elemzések nélkül, a már rendelkezésre álló  hazai és nemzetközi kutatások, felmérések alapjánminősített munkaköröknek kell tekinteni az alábbiakat:
a tartósan több műszakban, ezen belül rendszeresen éjszakai műszakban  ellátott  munkakörök,
– a föld alatt végzett munkák,
az ionizáló sugárzásnak kitett munkák,
az előadó művészeti tevékenységet,
a rendkívüli helyzeteket kezelő munkaköröket (sürgősségi betegellátás,  katasztrófa védelem, fegyveres rendvédelem).

   Ahol a munkakörök minősítését (kockázati elemzését)  még el kell végezni, ott nem fogadható el azonban  az, hogy a munkavédelmi-foglalkozás egészségügyi szakértők minden egyes munkahelyet külön-külön vizsgáljanak felül a kockázati besorolás elvégzése érdekében, hiszen ennek időbeli lefolyása évekig tartana. A munkaköri besorolást a fenti, statisztikai, illetve mintavételes (valószínűségi) elemzés alapján kellene lefolytatni, lehetővé téve azt, hogy az így  igazolt minősített kategóriából történő kikerülést a konkrét  munkáltató  egyedi felmentési kérelem alapján utólag megkapja, amennyiben azt az  általa kezdeményezett célvizsgálat indokolja.

 II. A  minősített (károsító)   munkakörök kiválasztását követő feladat az ott dolgozók nyugdíjba vonulásig terjedő egzisztenciális biztonságának megteremtése, az ehhez szükséges anyagi erőforrások elkülönítése és felhasználási elveinek kidolgozása.
Az anyagi erőforrások megteremtését szolgálhatná például a minősített (veszélyeztető) munkakörökre a kötelező munkáltatói  felelősségbiztosítás megkötése és / vagy a megemelt munkáltatói szociális járulék befizetése.

III.foglalkozás egészségügyi okból a korábbi munkakörét ellátni már nem képes, vagy nem tanácsolt  dolgozók egzisztenciális biztonságának garantálását célzó  pénzügyi alapból az alábbi intézkedések lennének támogathatóak:
könnyített munkahelyek létrehozása, kialakítása (rövidített munkaidő beosztással, csökkentett fizikai – szellemi-stressz terheléssel),
a keresetveszteséggel járó munkakörökbe kerülők keresetének kiegészítése,
az önhibájukon kívül   elhelyezkedni nem tudó,  megváltozott munkaképességű munkavállalók számára  jövedelem- és nyugdíjpótló  támogatás folyósítása a korábbi korkedvezményes nyugdíj számításának megfelelő összegében.
 
 
Lajtai György, közgazdász