Jobbik: a 2015-ös egy gyarmati helyzetben lévő ország költségvetése

Az ellenzéki párt szerint a 2015-ös egy gyarmati országban lévő, abban tartott ország költségvetése, ahol nő az adóteher, csökken az oktatásra szánt pénz, és az otthonteremtési lehetőségek nem változnak.

 

Volner János, a párt országgyűlési képviselője vezérszónoki felszólalásában azt hangoztatta: egy költségvetés fő célja, hogy hozzájáruljon a közjó növekedéséhez, és hogy fenntarthatóan növekedjen a gazdaság, de a 2015-ös költségvetés ezek egyikének sem felel meg.

Egyre több adót von el az állam: 2000 és 2004 között még 43, 2013-ban már 47 százalékot vont el, és ez az arány 2015-ben is emelkedik – folytatta az ellenzéki képviselő, aki szerint látható, hogy az állam pénzéhsége nő, saját működési kiadásaira is egyre többet költ, a GDP-arányos államadósság pedig ugyanott áll, ahol 2010 első negyedévének végén.

A foglalkoztatási helyzettel kapcsolatban Volner János azt mondta, 2010-ben 1 millió, a vállalkozások által létrehozott új munkahelyet ígértek, ehhez képest a “közmunkások országa” leszünk, jövőre 270 milliárdot költenek el erre a feladatra. A béren kívüli juttatások adóterhe “brutálisan nő” – mondta a Jobbik politikusa, hozzátéve, hogy a vállalkozások adóterhei minden évben rossz irányba változnak, és kiszámíthatatlan a környezet. Magyarország túl van adóztatva – összegezte véleményét.

Balczó Zoltán, a párt európai parlamenti képviselője azt hangoztatta, hogy az a külföldi tőke, amely az üzemeket létesíti, versenyképességét az olcsó magyar munkaerőnek köszönheti. Hozzáfűzte, hogy a kormány az emberek megélhetéséről szóló statisztikát elhallgatja, a GFK piackutató legfrissebb adatai szerint egy szlovák 51, egy cseh 42, egy lengyel 25 százalékkal tud többet költeni, mint egy magyar, és a 2015-ös költségvetés sem tör ki ebből a helyzetből.

Z. Kárpát Dániel arra hívta fel a figyelmet, hogy 2010-ben még 34 adófajta volt, 2015-re 45 lehet. Egy ennyire túladóztatott gazdaságban az emberek kizsákmányolásán keresztül nehéz felfesteni a hosszú távú fejlődést – fogalmazta meg.

A gazdasági rendszer aránytalanságait sorolva elmondta, hogy a kormány 48 stratégiai megállapodást kötött többnyire multinacionális cégekkel, amelyeknek a kormány 4-6-szor több támogatást ad, mint a kkv-szektornak, az egy főre jutó GDP-termelésben pedig már Szlovákia, Lengyelország és Észtország is jobban teljesít.
A rendszerre fagyasztó hatással van a képviselő szerint az, hogy nő az államadósság és a szociális kasszát is évről évre egyre nagyobb összeggel kell kipótolni, így “értékelhetetlenek” a gazdasági fejlődésről szóló kijelentések.

Z. Kárpát Dániel kitért a devizahitelesek problémájára is. Azt mondta, e probléma megoldásának elmaradása ezermilliárd forintos kárt okozott, a piaci áron megvalósuló forintosítással pedig “legalizálják a rablást”. Emellett az otthonteremtési lehetőségek sem jobbak: húszéves távon sem biztos egy fiatal lakáshoz jutása – zárta felszólalását a jobbikos képviselő.