Jogosan kirúghatják, ha péntek este bulifotót posztol a Facebookon?

Munkavállalói véleménynyilvánítás

A közösségi média terjedésével egyre több olyan tartalom válik nyilvánossá a munkahelyeken, melyek régebben csak a céges folyosókon vagy a liftben elejtett pletykák szintjén léteztek. A munkavállaló egy-egy meggondolatlan posztja vagy a felettesén élcelődő kommentje miatt adott esetben akár felmondásra is számíthat, de sok függ attól is, hogy az adott cég rendelkezik-e erre vonatkozó munkahelyi belső szabályzattal – vélik a a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda jogászai.

  Közösségi oldalakon elejtett megjegyzések, posztok vagy képek miatt szankcionált munkavállalókról számos külföldi és hazai példát is találunk az elmúlt évekből. A Virgin Atlantic nevű angol légitársaság például azért vált meg korábban több alkalmazottjától, mert azok a Facebookon sértő megjegyzést tettek a társaság utasaira, 2009-ben pedig a Vodafone bocsátotta el egy online marketingesét egy viccelődő Twitter-üzenet miatt. A fenti ügyek kapcsán is felmerül a kérdés: hol húzódik a munkavállalói véleménynyilvánítás határa, illetve a munkavállalónak magánéletében milyen mértékben kell figyelemmel lennie munkáltatója jogos gazdasági érdekeire?
 
  Ennek megválaszolásához látnunk kell, hogy a munkavállaló felelőssége nem szűnik meg azzal, ha az adott munkanap befejeztével hazamegy. A munkavállaló ugyanis munkaviszonya fennállása – tehát nem kizárólag a munkaideje – alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. A Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda jogászai szerint fontos kiemelni, hogy a munkavállaló kötelezettségszegése megvalósul a gazdasági érdek veszélyeztetésével, tehát a munkavállaló nem védekezhet azzal, hogy a munkáltatót nem érte tényleges kár.
 
   A munka törvénykönyve kifejezetten lehetővé teszi a munkáltatónak, hogy munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizze munkavállalóját. Figyelembe véve, hogy e tárgyban viszonylag kevés bírói ítélet áll rendelkezésre e tárgyban, a munkáltató akkor jár el körültekintően, ha a munkáltató belső szabályzatban rögzíti fontosabb elvárásait, ideértve az internet-, email-, esetleg közösségi oldal-használattal kapcsolatos rendelkezéseit. Ezekben többek között azt is fontos tisztázni, hogy engedélyezi-e az általa biztosított eszközök magáncélú használatát, mely magatartásokat tilalmaz, illetve az ellenőrzést technikailag hogyan bonyolítja le.
 
   Ha a munkáltató a munkavállaló személyiségi jogát korlátozza – márpedig a véleménynyilvánítás korlátozása ide tartozik – ez esetben vizsgálnia kell, hogy gazdasági vagy más érdekei arányban állnak-e a munkavállaló személyiségi jogának korlátozásával, illetve hogy a korlátozás adott esetben feltétlenül szükséges-e. A korlátozás módjáról, feltételeiről és várható tartamáról a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell, a korlátozás pedig kiterjedhet a munkavállaló munkahelyen kívüli magatartásaira is, különösen, ha a munkavállaló vezető beosztásban vagy egyéb fontos pozícióban van. A munkáltatónak épp ezért célszerű szabályoznia a nevében tett nyilatkozatok megtételének módját, rendelkezni az előzetes egyeztetés kötelezettségéről.
 
   Fontos látnunk azonban, hogy nemcsak szigorúan a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartások, hanem például egy éjszakai mulatozáson készült ittas fotó publikálása vagy kollégák akár privát chatüzenetek során történő zaklatása is munkáltatói szankciót vonhat maga után, mely az eset körülményeitől függően szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetéstől az azonnali hatályú felmondásig terjedhet. Mindez azzal indokolható, hogy az ilyen jellegű magatartások veszélyeztethetik a munkáltató jogos gazdasági érdekeit vagy alkalmasak lehetnek a munkáltató jó hírnevének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére

Forrás: HVG