Jöhet a kényelmes sárga csekk: sokan már döntöttek

Egyre többen fizetik közüzemi- és telekommunikációs számláikat valamilyen okos fizetési megoldással. Ráadásul a mobilfizetésnek a jövőben jelentősen nő majd a népszerűsége, hiszen ez a fizetési mód biztosítja a lehető legnagyobb rugalmasságot a felhasználónak. Majtényi Kálmánnal, a Díjnet Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.

Pénzcentrum: Hol áll jelenleg a Díjnet Elektronikus Fizetési Index mutatója (mi ez a mutató)? Hogy fest mindez az előző évekhez viszonyítva?


Majtényi Kálmán: A Díjnet 2014 októberétől félévente publikálja a Díjnet Indexet. A mutató a magyar háztartások teljes fogyasztási kiadásain belül az elektronikus fizetési csatornák – bankkártyás fizetés, csoportos beszedési megbízások, mobilfizetés – elterjedését és lakossági használatát méri, és 2014. első féléves pénzforgalmi adatai alapján jelenleg 18,7 százalékon áll. A mutató visszatekintő adatai azt mutatják, hogy a Díjnet Index gyorsuló ütemben nő: 2012. első félévében 16 százalék volt, 2013. első félévében 17, míg 2014-ben 18,7 százalék az arány. A növekedést szintén látványosan fejezi ki az a tény, hogy a magyar lakosság elektronikus fizetéseinek értéke négyszer olyan gyorsan nőtt az elmúlt két évben, mint a háztartások összes kiadása. Szakértői számítások alapján a mai mértékű készpénzhasználat az országnak körülbelül 300 milliárdjába kerül; ebből az elektronikus fizetés jelentős térhódításával 100 milliárd forint lenne megspórolható – ehhez a megtakarításhoz járul hozzá a Díjnet ingyenes, kényelmes és biztonságos online számlafizetési rendszere is.

Pénzcentrum: Mit gondol, a Díjnet szolgáltatása mennyire tudja felvenni a harcot a sárga csekkel? A lakosság jelentős része ugyanis még mindig így fizeti számláit.

Majtényi Kálmán: A Díjnet kutatásai alapján az interneteléréssel rendelkező hazai háztartások által használt összes fizetési mód közül még mindig a leggyakoribb a készpénz és a csekk; a készpénzt a megkérdezettek 58 százaléka, a csekket 80 százaléka használja gyakran. Bár az általános kifizetéseknél már jelentős szereppel bír a bankkártyás fizetés – közvetlenül a kereskedőknél 78 százalék, az interneten 23 százalék, csoportos fizetési megbízásoknál pedig szintén 23 százalék használja bankkártyáját -, az is megfigyelhető, hogy a háztartások közel egyharmada általános fizetési szokásainál “elmaradottabb” fizetési formát használ közüzemi számlái kiegyenlítésére – ebben a tekintetben tehát bőven van még lehetőség az előrelépésre. Viszont felmérésünk szerint a magyarok mintegy kétharmada szívesen választana ingyenes, kényelmes és készpénzkímélő számlabefizetést, és ez meglátszik azon is, hogy a Díjnet rendszerében a csatlakozók száma és a befizetett számlák összes értéke folyamatosan, stabilan növekszik.

Pénzcentrum: Miként oszlik meg a dijnet.hu-n használt fizetési módokat használók tábora? Melyik a nyerő; bankkártyás-, internetbanki fizetés, vagy a csoportos fizetési megbízás? Miért?

Majtényi Kálmán: A Díjnet rendszerének felhasználói 38 százalékban bankkártyával fizetnek, 27,5 százalékban csoportos fizetési megbízást használnak, és 17 százalékban internetbankban fizetik be számláikat. A Díjneten kívüli fizetés aránya szintén 17 százalék, a mobilfizetés pedig jelenleg 1,2 százalékos. A számláikat az interneten kezelők mára több százezresre bővült körének többsége a papíralapú számlafizetést eleinte csoportos fizetési megbízással váltotta ki; a Díjnet felhasználói körében is ez volt a leggyakoribb fizetési forma. Az elektronikus fizetések terjedésével azonban változott a helyzet: két éve a bankkártyás és a netbanki fizetések aránya együtt tett ki annyit, mint a csoportos fizetési megbízásoké, ma viszont a bankkártyás fizetés nemcsak átvette a vezetést, de az internetbankon keresztül történő számlafizetéssel együtt már kétszer olyan gyakori, mint a csoportos fizetési megbízás. A trendforduló nem azt jelzi, hogy csökkent a csoportos beszedést használók száma, hanem azt, hogy a Díjnethez újonnan csatlakozók túlnyomó többsége már a bankkártyás és az internetbanki fizetést részesíti előnyben. Az uralkodó fizetési formák “generációváltása” megmutatja, hogyan változnak a pénzügyeiket elektronikusan kezelők igényei, illetve a szabadság, a kényelem és a hatékonyság fogalma. Egyértelmű, hogy a lakosság egyre inkább az olyan megoldások közül választ, amelyekkel a korábbinál tudatosabban, rugalmasabban, de legalább olyan kényelmesen követheti nyomon havi számláit és kifizetéseit.

Pénzcentrum: Mi a helyzet dijnet.hu rendszerében a mobilfizetésekkel? Mit mutatnak a számok?

Majtényi Kálmán: Az összesített hazai statisztika alapján a nem távközlési célú, mobiltelefonnal történő vásárlások mértéke egyelőre elenyésző a másik két fő elektronikus vásárlási csatorna forgalmához képest; jelenleg a kártyás fizetési forgalom kb. 1 százaléka. A mobilfizetések összege, ugyanakkor, dinamikusan nő: a 2013 első félévében regisztrált 7,2 milliárd forintos pénzforgalom 2014 első félévére 8 milliárdra, azaz csaknem 12 százalékkal bővült. A Díjnetnél a mobilfizetések aránya jelenleg 1,2 százalékos, viszont gyors ütemben nő. 2014 első félévében a mobilfizetés a Díjnetnél mintegy 120 százalékkal növekedett 2013 azonos időszakához képest. Éves trendek szintjén egyébként 2013 volt az első, robbanásszerű emelkedést hozó időszak, amikor a 2012-es évhez képest a mobilfizetések volumene darabszámban és értékben is ötszörösére nőtt; 2014-ben mintegy 40 százalékos bővülést várunk.

Pénzcentrum: Prognózisuk szerint hogyan alakul majd a jövőben a mobilfizetések aránya a többi fizetési módhoz bizonyítva?

Majtényi Kálmán: A mobilfizetésnek a jövőben várhatóan jelentősen nő majd a népszerűsége, hiszen ez a fizetési mód biztosítja a lehető legnagyobb rugalmasságot a felhasználónak, miközben a számlakibocsátó szolgáltató szempontjából kiemelt előny ennél a csatornánál az egyénileg indított elektronikus számlabefizetések között a legnagyobb, mintegy 87 százalékos fizetési pontosság.

Pénzcentrum: Nemrég mutatta be a Posta a mobil icsekk fizetéshez kapcsolódó mobiltelefonra tölthető applikációját, amellyel már most is lehet postai QR-kóddal ellátott csekket befizetni. Ráadásul 2015 január elseje után már csak a Posta QR-kódjával ellátott csekket lehet legyártani. Mit gondol a szolgáltatásról, lehet ez alternatívája a hagyományos sárgacsekkes fizetésnek?

Majtényi Kálmán: A Posta QR kóddal történő fizetés a sárga csekkel történő számlafizetésnek egy újabb módja, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy kényelmesen, ingyenesen, bankkártyájuk terhére egyenlítsék ki a csekkeket, a nélkül, hogy el kellene menniük a postára. A Posta QR kóddal történő fizetés hátterében az iCsekk Mobilfizetési alkalmazás áll, amely a Díjbeszedő Csoport terméke. Az iCsekk alkalmazással tehát a Díjnetes elektronikus számlák és a Posta QR kóddal ellátott sárga- vagy fehércsekkes, papíralapú számlák is fizethetőek.

Pénzcentrum: Hogyan alakul az ügyfelek és az újabb szolgáltatók csatlakozási kedve a Díjnethez?

Majtényi Kálmán: A Díjnet folyamatosan és gyorsuló ütemben bővül: az elmúlt két évben több mint 66 százalékkal, 180 ezerről 300 ezer fölé emelkedett a számlakezelési és számlafizetési rendszerre regisztrálók száma. A töretlen bővülésben az is szerepet játszik, hogy az átlagos felhasználó 2-3 szolgáltató számláját kezeli a Díjneten. Az utóbbi hónapokban a Díjneten elérhető számlakibocsátók köre is bővült, a rendszerben jelenleg 18 szolgáltató számlái rendezhetők, a legutóbbi csatlakozók a Tigáz és az Invitel voltak, amelyek együtt több mint 1,5 milliós ügyfélkörnek kínálják az ingyenes Díjnetes számlafizetés lehetőségét. Potenciális új számlakibocsátó partnerekkel rendszeresen zajlanak egyeztetések, jelenleg több vidéki víz-csatorna és hulladékszállítási szolgáltató csatlakozása van folyamatban, melyek együttes ügyfélköre több százezer háztartást fed le.