Jön a totális elszegényedés?

Nyugdíjasjövő

Magyarországon például a 2030-ban levont járulékok már csak kilenchavi nyugdíj kifizetésére lesznek elegendőek. De máshol is baj van – írja a HVG.

A fejlett országokban egyre súlyosabb gondokat okoz a társadalom elöregedése, s még a jelenleg leggazdagabb államok többsége sem kerülheti el a nyugdíjválságok kitörését – vélik a Világgazdasági Fórum (WEF) nevű nemzetközi kutatóintézet szakértői.  A tanulmány szerint az évszázad közepére  a világ legfejlettebb országaiban a jelenlegi 70 ezer milliárdról akár 400 ezer milliárd dollárra is emelkedhet a nyugdíjkassza összdeficitje, s a hiány gyors növekedése hosszabb távon fenntarthatatlanná teszi a meglévő rendszereket: miközben világszerte emelkedik az átlagos élettartam, a fejlett országokban folyamatosan csökken a születésszám.

Német számítások szerint 2036-ra minden ötödik német nyugdíjast érint majd az időskori szegénység jelensége. Ugyancsak német adatok szerint minden negyedik munkavállaló már most is alacsony bérű szektorban (bruttó 9,54 euró/óra) dolgozik, s ez a jelenség a közeljövőben még gyakoribbá válhat. Ez pedig azt jelenti, hogy 2030-tól – a jelenlegi trendek alapján – minden második német nyugdíjas csupán az alapbiztosítás mértékét meg nem haladó állami nyugdíjra számíthat. Hasonló veszélyek leselkednek a többi országra is: az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Kanadában, Hollandiában, Ausztráliában és Japánban a legmagasabb a nyugdíjkassza hiánya, de Kínában és Indiában sem lesz könnyű a nyugdíjasok élete.

Magyarországon – a népesség fogyása, a minimálbérre bejelentettek magas száma, illetve az alacsony születésszám miatt – a 2030-ban levont járulékok már csak kilenchavi nyugdíj kifizetésére lesznek elegendőek. Jelenleg mintegy egymillióan dolgoznak – legalábbis papíron – minimálbérért, s ők 30–50 ezer forintos havi nyugdíjra számíthatnak. A szakértők szerint a magyar nyugdíjrendszer jelenlegi formájában azért is össze fog omlani, mert míg tavaly a népesség 18 százaléka volt nyugdíjas, ez az arány 2040-re 26, 2060-ra pedig 33 százalékra ugrik.

Az, hogy a kötelezően befizetett járulékokból finanszírozott nyugdíj nem elég a megszokott életszínvonal fenntartásához, már most is egyértelmű, de az előrejelzések alapján a jelenlegi munkavállalók közel 50 százalékát már a szegénységtől sem óvja majd meg, ezért minden korábbinál fontosabbá válik az előtakarékoskodás mielőbbi elkezdése. Különösen akkor, amikor gyökeresen átalakul a munka világa is: a digitalizáció és a robotizáció következében állások milliói szűnnek meg, s egyelőre nem tudni, hogy az új technológiák hány új állást teremtenek majd.

A WEF szerint csak mélyreható reformokkal lehet megakadályozni a nyugdíj értékének folyamatos csökkenését, illetve a nyugdíjpénztári hozzájárulás mértékének emelését. Hosszú távon fenntarthatatlan például a Magyarországon is működő, felosztó-kirovó nyugdíjrendszer: ha megfogyatkozik az aktív polgárok száma, akkor a járulékbefizetésekből nem lehet finanszírozni a nyugdíjak kifizetését.

A társadalmak elöregedése más kockázatokat is rejt magában. Az idősödő népesség arányosan kevesebb munkaerőt, ugyanakkor nagyobb terhet jelent az egészségügyi rendszerre. Az elöregedő társadalmak közben gazdaságilag kevésbé aktívak, épp ezért nőhet a függőségük más államoktól. Emellett az ilyen társadalmakban a hatalmi egyensúly az idősebbek felé tolódik el, ami generációs konfliktusokhoz vezethet.

Forrás: HVG