Jóval kevesebből megúszhatnák a devizahitelesek

Milliós nagyságrendű összeget is megtakaríthatnak az egymással perben álló felek, amennyiben nem várják meg az ítéletet, hanem bírósági közvetítő segítségét veszik igénybe. Akár a devizahitelesek és a bankok is.

 .

Ezért nem kell külön fizetni, ráadásul jóval kevesebb lesz az illeték is. Ha például a válófélben levő házastársak egy tízmilliós lakáson vitatkoznak, a keresetlevél benyújtásakor hatszázezer forintot kell leróni, és másodfokon ugyanez már nyolcszázezerbe kerül. Egy értékesebb ingatlan esetén pedig könnyen összejön a maximálisan megállapítható másfél millió is, míg fellebbezésnél két és fél millió a felső határ. Ha viszont a közvetítői eljárásban megegyeznek, az illetéknek akár a kilencven százalékát, valamint a tetemes ügyvédi költséget is megspórolhatják.

Felügyeleti huzavona esetén kötelező, a többiben a pereskedőkön múlik
Felügyeleti huzavona esetén kötelező, a többiben a pereskedőkön múlik
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

A mediáció lehetőségét 2002-ben teremtette meg a közvetítői eljárásról szóló törvény, amely szerint a jogviták rendezésében bárki az igazságügyi tárca nyilvántartásában szereplő közvetítőkhöz fordulhat, akik pártatlan külső félként segíthetik a vitás ügyek peren kívüli megoldását. Ez azonban szabadáras szolgáltatás, és a tarifa megegyezés kérdése. Két esztendeje bírák, illetve bírósági titkárok is végezhetnek ilyen tevékenységet, ám ezért nem kell fizetni – hangsúlyozta Hőnich Gyuláné, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) osztályvezetője. Adatokat csak 2013 januárjától gyűjtenek: a felek tavaly 295, míg az idei esztendő első hat hónapjában 572 alkalommal választották ezt az utat.

Már több mint kétszázan vettek részt a közvetítői eljárásban való közreműködéshez szükséges szakmai képzésen, s 72 titkár és 38 bíró lát el ténylegesen ilyen feladatot. Az osztályvezető elmondta, hogy az év végéig az ország csaknem száz bíróságán állnak majd a felek rendelkezésére mediátorok. Bízik benne, hogy ezzel a lehetőséggel mind többen élnek majd, hiszen egy-egy évben körülbelül 180 ezer olyan polgári peres ügy van, amelyben közvetítői eljárást is folytathatnának.

 

Az idén márciustól hatályos új polgári törvénykönyv szerint a szülői felügyeleti joggal kapcsolatos, illetve a gyermek harmadik félnél – például nagyszülőnél vagy más rokonnál – történő elhelyezéséről szóló perekben kötelezni kell a feleket, hogy közvetítőhöz forduljanak. Ők ilyenkor választhatnak bírósági, vagy más, a névjegyzékben szereplő mediátort is – aki ilyenkor megjelent személyenként négyezer forintot számít fel –, és mindenképpen meg kell hallgatniuk legalább azt, hogy a peren kívüli konfliktuskezelő, vitarendező eljárásnak milyen előnyei vannak. Utána azonban rajtuk múlik – mondta Hőnich Gyuláné –, hogy készek-e a megegyezésre, vagy inkább a bíróságra bízzák a döntést.

Minden más esetben a pereskedőkön múlik, élnek-e a lehetőséggel. A bíró legfeljebb felhívhatja a figyelmüket arra, jobban járnak – és nem csak anyagilag –, ha közvetítőhöz fordulnak, mert akkor nem egy kívülálló mondja meg a jogszabályok alapján, hogy kié lesz a gyerek, a ház, a kocsi, vagy a közös cég, hanem a vitás kérdésekben a mediátor segítségével maguk kereshetik a legjobb megoldást. De ugyanez igaz lehet munkaügyi, vagy a megrendelő és a szolgáltató közötti jogvitákban, és akár a devizahitelesek és a bankok közötti háborúskodásban is. Semmi nem zárja ki ugyanis, hogy amikor valamilyen szerződéses kikötés miatt fordul valaki bírósághoz, a felek maguk állapodjanak meg.

Ez ráadásul sokkal gyorsabb is – tette hozzá az osztályvezető. Az eddigi tapasztalatok szerint öt-kilenc óra alatt – ami legfeljebb néhány közös megbeszélést jelent – a közvetítői eljárás befejeződhet, míg az ítéletre hónapokat, nem ritkán éveket is várni kell. Például válás után az egykori házastársak egy konkrét ügyben – amelynek tétje a közös cég volt, és emiatt tíz alperes is érintett volt – öt évig hadakoztak egymással a bíróság előtt, míg végül a mediátor segítségével megállapodás született, és visszavonták a keresetet.

Az eljárást bármikor lehet folytatni újra
Az eljárást bármikor lehet folytatni újra
Kurucz Árpád / Népszabadság

Amikor a felek legalább abban megegyeznek, hogy közvetítői eljárást vesznek igénybe, a bíróság a pert szünetelteti – érdemes ezt megfontolni már az első tárgyalás előtt, mert akkor a lerótt illeték kilencven százaléka visszajár –, és attól kezdve legfeljebb hat hónapig próbálkozhatnak. Ha sikerül megállapodásra jutniuk, és azt a bíró hagyja jóvá – bár ebben az esetben az illetékkedvezmény már szerényebb –, az egyezség ugyanúgy kötelező mindenkire, mint egy jogerős ítélet.

Amennyiben nem járnak sikerrel, bármikor kérhetik ez eljárás folytatását. Ezzel kapcsolatban az osztályvezető kiemelte: a mediáción elhangzottakat a perben nem lehet felhasználni, hiszen a bíró nem is kaphat semmiféle információt közvetítőként eljáró kollégájától.