Jövőre 250 ezer emberre 325 milliárdot szán a kormány

Mindent visz a közmunka

Megnéztük a költségvetés tervezetében, mennyi jut minimálbérre, közmunkára és munkanélküli ellátásra jövőre. Siralmas számok következnek – írja a 24.hu.

A kormány foglalkoztatáspolitikájában nem lesz lényegi változás jövőre, legalábbis a 2017-es költségvetés tervszámai alapján. Továbbra is mindent visz a közmunka (325 milliárd forint), munkanélküli ellátásra ugyanolyan keveset adnak (47 milliárd), és a minimálbér összege csak bruttó 116 ezer forintra emelkedhet.

Ezek együtt tovább torzítják a munkaerőpiacot, különösen a közmunka, mert továbbra sem adnak valódi megoldást a foglalkoztatásra, sem a dolgozói szegénységre (amikor valakinek van munkája, de nem tud megélni belőle), sem a gazdagok és a szegények keresete közötti mély szakadékra, és az egyre növekvő munkaerőhiányra sem. Márpedig, ha nem lesz elegendő valódi dolgozó a piacon, a gazdasági növekedés sem lehet tartós.

Havi 5600 forinttal több lesz a minimálbér

A jövő évi költségvetés tervezetének egyik melléklete szerint a kormány 5,1%-os nettó bérnövekedéssel számol a jövő évben. Miután nem változik érdemben jövőre az adórendszer, illetve nem látunk olyan intézkedést, ami miatt nagy differencia lenne az alacsony keresetűek jövedelem-emelkedése, és az átlagbér felett keresők jövedelem-emelkedése között, ezért nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a kormány

bruttó 116-117 ezer forintra emeli a minimálbér összegét jövőre, ami havi 5-6000 forintnyi emelést jelent.

A minimálbér meghatározása jogilag a kormány feladata, de ezt a munkaadókkal és munkavállalói szervezetekkel vitatja meg. Ha ott sikerül kompromisszumot elérni, akkor a kabinet azt hirdeti ki kormányrendeletben. Ha nincsen megállapodás, akkor „önhatalmúlag” dönt erről.

Lényegében tavaly is ez történt, amikor a Magyar Szakszervezeti Szövetség ellenállása miatt nem sikerült megállapodást kötni – mondta a 24.hu-nak Kiss Ambrus, a Policy Agenda elemzője.

Minden idők legnehezebb bértárgyalása várható

A bértárgyalások a következő hetekben fognak lezajlani. Nehezíti a munkaadókkal és szakszervezetekkel történő megállapodást, hogy tárgyalások idején még nincs elfogadott költségvetés, hiszen ezt csak júniusban nyújtják be. Objektív gazdasági adatok hiányában viszont jóval kisebb lesz a mozgástere a munkaadóknak és a szakszervezeteknek a tárgyalásokon.

A szakszervezeteknek ugyanakkor előnyt adhat, hogy az utóbbi időben akuttá vált a munkaerőhiány Magyarországon, amit rövidtávon csak béremeléssel lehetne orvosolni. A béremelést bizonyos iparágakban – kiskereskedelem, néhány autógyártó – már meglépték a külföldi multinacionális nagyvállalatok. A szakszervezetek szerint a magyar munkáltatóknak is be kellene látni, hogy ha nem adnak „szabad szemmel is látható” béremelést, akkor a dolgozóik ott fogják hagyni őket.

Közmunka: még a minimálbért se fizetik

A rendszerváltozás óta probléma az alacsony képesítésű dolgozók foglalkoztatása. Jellemzőjük, hogy iszonyú sokan vannak (1-1,5 millió ember), nem reagálnak az átképzési programokra, és politikailag sem hoznak sok hasznot a pártoknak.

Ezért egyetlen kormány sem foglalkozott ezzel a csoporttal érdemben, inkább valahogy kiszívták őket a munkaerőpiacról. A korábbi kormányok a kedvezményes- és a rokkantnyugdíjazással, a mostani a közmunka bevezetésével taszították a munkaerő-piacon kívülre e hátrányos helyzetű csoportot.

A közmunka azonban nem segíti elő az elhelyezkedést, hanem inkább tovább rontja az ebben dolgozók munkaerő-piaci helyzetét. Lényegében az itt végzett munka értékét maga a rendszer értékeli le, azáltal, hogy a minimálbért sem fizetik ki érte. Ezáltal torzítja a munkaerőpiacot, nem hatékony és nagyon drága is – mondta a 24.hu-nak Kiss Ambrus.

A költségvetésből azt olvastuk ki, hogy a közmunka idén rekord 340 milliárd forintot, jövőre a tervek szerint 325 milliárd forintot visz el a közösből. Ez nagyjából 250 ezer ember közfoglalkoztatását biztosítja havonta.

Kiss Ambrus szerint az állam valószínűleg már 2016-ban sem lesz képes maradéktalanul elkölteni a közmunka-programra szánt teljes keretet – hasonlóan 2015-höz, amikor ráadásul egy szűkebb, 270 milliárd forintos előirányzatból maradt meg 17 milliárd – többek közt azért, mert nem volt elég jelentkező.

Feltehetőleg a kormány is belátta, hogy a 2016-ra meghatározott, havi átlagban 250 ezer főnyi közmunkás létszám várhatóan tovább nem nőhet (eddig egyetlen egyszer sem sikerült a tárgyévre célként kitűzött kormányzati létszámtervet feltölteni közmunkásokkal), de még nem találták ki, mi legyen velük.

Bár a költségvetés tervezetében van egy olyan indoklás, hogy a közmunkába sem bevonható társadalmi rétegek foglalkoztatási lehetőségeinek megteremtésére kormányzati programot dolgoznak ki, ennek részleteit nem fejtik ki. Remélhetőleg nem az lesz, amit Balog Zoltán emberminiszter pendített meg az év elején, hogy a multicégeknek kellene közmunkásokat alkalmazniuk a társadalmi szolidaritás jegyében.

Álláskeresés és közmunka összefügg

Az állam 2015-ben mindössze 50 milliárd forintot költött álláskeresési ellátásokra, és ezt 2016-ban tovább rövidítették 3 milliárd forinttal. 2017-ben is 47 milliárd forint jut álláskeresésre. Mivel a segélyezés lényegében megszűnt, ez azt jelenti a valóságban, hogy

amikor nincs éppen elérhető közfoglalkoztatás, a tartósan munkanélküli emberek elképesztően rossz anyagi körülmények között kell, hogy éljenek.

A Policy Agenda szerint az álláskeresési támogatások csökkentése azért is aggályos, mert az állam ezt egyfajta biztosításként nyújtja. A rendkívül rövid idei tartó és alacsony összegű ellátás viszont nagyban megnehezíti az elhelyezkedést, és ezáltal növeli a munkáltatók félelmét attól, hogy mi lesz velük, ha felmondanak, elveszik az állásukat. Ez pedig erősíti a munkahelyi kiszolgáltatottságot is.

Forrás: 24.hu