Jövőre olcsóbb lesz a cafeteria

Szja-változások

Az szja-kulcs csökkentése nyomán 2016-ban átalakul a családi adókedvezmény, valamint csökken a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások adóterhelése. A 2016-tól hatályos szja-változásokat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara oktatási Központjának írása részletezi.

 A hazai adórendszer történetében még nem fordult elő olyan, hogy fél évvel korábban elfogadásra és kihirdetésre kerültek volna a jövő évi adótörvény változások. Az Országgyűlés által 2015. június 16-án elfogadott és 2015. június 24-én kihirdetett 2015. évi LXXXI. törvény (módosító törvény) tartalmazza a 2016. évi adótörvény változásokat, melyből elsősorban a magánszemélyeket érintő néhány változást tekintünk át, melyekkel akár már most érdemes a tervezést elkezdeni a jövő évre vonatkozóan.  
 
 Az első és talán legfontosabb elem, hogy a személyi jövedelemadó (Szja tv.) rendszerében az egykulcsos, arányosnak mondott adó a jelenlegi 16 százalékról 15 százalékra csökken. Vagyis jövedelem tekintetében 100 forintonként 1 forintos nettó jövedelemnövekedést jelent a 2016. évi változás.
 
  Ez az 1 százalékos adócsökkentés azonban sok más változást von maga után.
 
Adóalap-kedvezmények
 
  Az első és talán legfontosabb a családi kedvezmény rendszere. Sajnos muszáj megemlíteni, hogy az Szja tv-ben a családi kedvezmény nem adókedvezmény, ahogyan a legtöbb esetben említik, hanem adóalap-kedvezményt jelent! Az adókedvezménynek a kritériuma, hogy legyen egy adóalap, amelyre meg kell állapítani a számított adót és ezt a számított adót lehet valamilyen adókedvezménnyel csökkenteni (melyek az Szja tv. VIII. fejezetében vannak tételesen felsorolva). Ezzel szemben az adóalap-kedvezménynél el sem jutunk az adóig, amit csökkenteni lehetne, mivel egy lépéssel korábban már az adó alapját fogjuk csökkenteni.
 
  Vagyis az adóalap-kedvezmény érvényesítése során lényegében „adómegtakarítást” tudunk elérni, mivel az adóalap-kedvezményre eső adó összegétől mentesül a magánszemély. Maga az „adómegtakarítás” összege nem fog változni, sőt megtartották a 2014-ben elfogadott és 2016-tól alkalmazandó szabályt is, mely szerint két kedvezményezett eltartott esetén 2019-ig fokozatosan megduplázódik az érvényesíthető „adómegtakarítás”. Csupán az 1 százalékos adócsökkentésből kifolyólag módosultak az igénybe vehető adóalap-kedvezmények összegei. Eszerint a családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként:

  • egy eltartott esetén 2016-tól kezdve 66 670 forint (62 500 forint helyett), mely során marad a 10 000 forint összegű „adómegtakarítás”,

 
kettő eltartott esetén:

  • 2016-ban 83 330 forint (78 125 forint helyett), tehát marad a 12 500 forint összegű „adómegtakarítás”,
  • 2017-ben 100 000 forint (93 750 forint helyett), tehát marad a 15 000 forint összegű „adómegtakarítás”,
  • 2018-ban 116 670 forint (109 375 forint helyett), tehát marad a 17 500 forint összegű „adómegtakarítás”
  • 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint (125000 forint helyett), tehát marad a 20 000 forint összegű „adómegtakarítás”,

 
három és minden további eltartott esetén:

  • 2016-tól kezdve 220 000 forint, tehát marad a 33 000 forint összegű „adómegtakarítás”.

 
  Hasonlóan módosul az első házasok kedvezménye is. Itt is megtartják a havi 5 000 forint összegű „adómegtakarítást”, csupán az 1 százalékos adócsökkentésből kifolyólag az eddigi havi 31 250 forint helyett havi 33 335 forint lesz az adóalap-kedvezmény.
 
Cafeteria
 
 A Cafeteriával kapcsolatban is kedvező változások lesznek 2016-tól. Az adócsökkentés mellett a kifizetői adóterhelés melletti juttatások adóalap-kiegészítése nem változik, ennek ellenére, még ha csekély mértékben is, de csökken a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások adóterhelése. A béren kívüli juttatásoknál a jelenlegi 35,7 százalékos adóterhelés helyett 34,51 százalék (1,19 szeres szorzó után 15 százalék Szja és 14 százalék EHO), míg az egyes meghatározott juttatások esetén a jelenlegi 51,17 százalékos adóterhelés helyett 49,98 százalékos (1,19 szeres szorzó után 15 százalék Szja és 27 százalék EHO) lesz.
 
Rendelkezés az adóról típusú adókedvezmény
 
 Egyre kevesebben vannak a magán-nyugdíjpénztári tagsággal rendelkezők magánszemélyek, de a módosító törvénnyel még őket is próbálják visszacsábítani az állami nyugdíjrendszerbe. Egy, már a korábbi években is meglévő adókedvezményt terjesztettek ki visszamenőlegesen 2015-re.
 
  Eszerint, ha a magán-nyugdíjpénztári tagsággal rendelkező magánszemély visszalép a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, melynek során magánnyugdíjpénztári tagsága alatt a keletkezett reálhozamot önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utaltat át, akkor az átutalt összeg 20 százaléka, maximum 300000 forint, úgynevezett rendelkezés az adóról típusú adókedvezményként vehető igénybe. A maximum tehát akkor érhető el, ha legalább 1,5 millió forint összegű reálhozamot utaltatunk át a magánnyugdíjpénztárból az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba. Fontos megemlíteni, hogy ez a rendelkezés az adóról típusú kedvezmény nem tartozik bele az összevontan, maximum évi 280000 forint összegben érvényesíthető (nyugdíjbiztosításba, önkéntes pénztárba, NYESZ számlára történő befizetés után járó) rendelkezés az adóról típusú kedvezménnyel.
 
Adómentes bevételek
 
  A módosító törvény alapján továbbra sem kell a jövedelem számításánál figyelembe venni, azt az összeget, amelyet a magánnyugdíjpénztár tagja a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése esetén a magánnyugdíjpénztártól visszalépő tagi kifizetésként (jellemzően reálhozamként) kap.
 
  Viszont fontos megjegyezni – mivel sok helyen még az ellenkezőjéről tesznek említést –, hogy sajnos az elfogadott és kihirdetett módosító törvény alapján mégsem lesz adómentes (reméljük csak egyelőre) a munkáltató által biztosított, az egészségügyről szóló törvényben meghatározott szűrővizsgálat, illetve fizikoterápiás és mentál-egészségügyi ellátás, mivel az erre irányuló módosító indítványt nem került elfogadásra.

Forrás: ado.hu