Készül a “lex Continental”, a trafikügy újabb fejezete

Javában folyik a nyomozás – eddig eredmény nélkül – a trafikmutyiként elhíresült visszaélés-sorozat miatt. A parlamentben már újabb, a dohányágazatot alapvetően befolyásoló törvénytervezetek vitája kezdődött szerdán, jószerével kormánypárti képviselők nélkül.

 

Kormánypárti képviselőt csak mutatóban lehetett találni az ülésteremben, ahol egyebek mellett egy évi 400 milliárd forintos piac újrafelosztásáról kellett volna az érveknek összecsapniuk. Nem kaptunk magyarázatot arra, miért kell a dohánygyárak és nagykereskedők, valamint a kiskereskedők közé egy központi elosztó céget beiktatni, amelynek legalább 3 százalékos garantált díjat szavatolna a jogszabály – említette Varjú László, a DK országgyűlési képviselője, a párt elnökségi tagja a Népszavának.

Az ellenzéki politikus szerény számításai szerint is évente akár 12 milliárd forintos árbevétele lehet az új koncessziós vállalkozásnak, miközben a dohánytermékek a közbeiktatott központi elosztó miatt is drágulni fognak. A költségeit leszámítva is több milliárdos “talált pénzhez” juthat az a szerencsés vállalkozó, akit a kormány erre a célra kijelöl. Varjú László azt is kifogásolta, hogy míg az ellátónak 15 napon belül kötelesek a trafikok fizetni, a fölösleges láncszemnek ugyanerre 60 napja lesz.

Képviselőtársaimmal szavazást tartottunk arról, ki lehet a nyertese a koncessziónak: a Continental áll nyerésre, pedig ha már nagyon akarná a kormány ezt az elosztót, az lehetne akár állami cég is – tette hozzá a DK elnökségi tagja.

A Continental egy hódmezővásárhelyi cég, amelynek Sátoraljaújhelyen van a dohánygyára és tulajdonosai a sajtóhírek szerint igen jó viszonyt ápolnak Lázár Jánossal, a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel.

Ugyancsak vitáztak volna szerdán az ellenzéki képviselők, ha lett volna kivel, a trafiktörvény módosításáról is, amely 2 ezerről 3 ezerre emeli azt a települési lélekszámot, ami fölött már kötelező boltot működtetni. Ez azt jelenti, hogy miközben 800 településen nincs dohányáruda, további helységekben zárhat be trafik. Ennek oka az lehet, hogy túlbecsülte a kormányzat a trafikokból kivehető haszon mértékét amikor a 44 ezer elárusító helyből mára alig 7 ezer maradt, elsősorban Fideszhez köthető személyek, vállalkozások kezében. A régi tulajdonosok közül alig nyert valaki a pályázatokon.

Miután kétszer kellett bírósághoz fordulnunk, hogy megkapjuk a trafikpályázatok 30 ezer oldalas anyagát, kiválasztottunk találomra hét települést – említette Varjú László. Minden esetben az derült ki, hogy az elvileg anonim pályázatok közül az üzleti tervekre éppen annyi pályázó kapott elegendő, szubjektíven adható pontszámot, ahány koncessziós jog meg volt hirdetve arra területre, a veszteseket lepontozták. Így azok nyertek, akiket a bíráló bizottság, vagy mint a szekszárdi botrány bizonyította, a helyi fideszes vezetés akart. A bizottságok előre megkaphatták a nyertesek listáját.

A dohánykereskedelemről szóló törvényjavaslatot a szerdai általános vitában az ellenzéki szónokok is erőteljesen kritizálták. Az MSZP szerint nem a dohányzók száma csökkent az elmúlt időszakban, hanem a törvény a legális kereskedelmet szorította vissza. Olyan tökéletesen felesleges logisztikai vállalkozást iktatnak be a gyártók, nagykereskedők és a dohányboltok közé, amely a piac érdekalapú befolyásolása mellett a haszon teljes lefölözésére alkalmas – ismertette álláspontját Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, aki egyszerűen csak “lex Continental”-ként említette a törvénymódosítást.

A trafik ügyekre mindenesetre némi magyarázattal szolgált Lánczi András, a kormánytól jelentős összegű megrendeléseket elnyerő Századvég egyik frontemberének nyilatkozata, amely a Heti Válaszban jelent meg. Ebben Lánczi egyebek mellett közölte, Orbán Viktor „úgy ítéli meg, hogy sok szempontból kudarcot vallott a rendszerváltás, s azt a választ adja, hogy át kell rendezni az erőviszonyokat, az akkor kialakított érdekhálókat szét kell szaggatni, újakat kell szőni. Volt már gyökeres átalakulás: privatizációnak hívták. Azzal kapcsolatban ma senki nem rikoltozik korrupcióról, pedig ha ezt egyszer tüzetesen megvizsgálnánk, tényleg felrobbanna az ország. Tehát lehet korrupcióként értelmezni a trafikosztást, más nézőpontból viszont csendes forradalomként is.”

Hosszúra nyúlhat még a nyomozás

A trafikmutyik ügyében tavaly június 3-án indított nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség, s a vizsgálat határideje 2015. február 3. – tudta meg a Népszava. Ez a határidő azonban szükség esetén meghosszabbítható. Nagy Andrea, a hatóság szóvivője lapunknak elmondta, valamennyi a trafik ügyben tett politikusi, magánemberi feljelentést, illetve annak nem minősülő beadványt egy ügyként kezel a főügyészség. Gyanúsított kihallgatására eddig nem került sor, A törvény szerint a nyomozás legföljebb a gyanúsított kihallgatásától számított két évig tarthat.

Hadházy Ákos, ellenzéki politikus, aki tavaly májusban Szekszárdon elsőként robbantotta ki a trafikmutyi botrányt, meglepve hallotta, hogy még mindig nincs gyanúsított. Ugyanis a botrányt követően indult nyomozás személyes adatokkal való jogosulatlan visszaélés miatt Horváth István, a város polgármestere ügyében. A trafik koncessziós jogra pályázók listája ugyanis még a döntés előtt a városvezető birtokába kerültek. Ebben az ügyben Hadházyt is kihallgatták.

Horváth azt állította, a listát úgy állította össze, hogy a trafikosok jártak nála lobbizni és ő felírta a nevüket. Csakhogy a legtöbb trafikos állította, soha nem járt a polgármesternél – említette Hadházy Ákos. Az ellenzéki politikus információi szerint az érintett trafikosokat csak idén februárban kezdték beidézni.

Hadházy közölte, Szekszárdon már eddig is több kisbolt ment tönkre a trafikok árukínálatának kiterjesztése miatt, ha ezt tovább szélesítik, újabbak húzhatják le a redőnyt. A kötelező trafik üzemeltetés települési lélekszám emelése mögött az állhat, hogy sok Fidesz közeli nyertesnek nem jött be a számítása, részben a feketepiac növekedése miatt, s így akarja a kormányzat a ráfizetéses kötelezettség alól felmenteni a támogatóit.