Két oka van a magyar munkaerőhiánynak

 Videóüzenet Brüsszelből

Két fő tényezőre vezethető vissza Európában a szakképzett munkaerőhiány, és Magyarországon mindkét területen kedvezőtlenebb a helyzet az uniós átlagnál – mutatott rá a Portfolio által szervezett Budapest Economic Forum konferenciára küldött videó üzenetében Marianne Thyssen.

Az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős uniós biztosa kiemelte, hogy míg manapság a munkahelyek 90%-ánál követelmény valamilyen fokú digitális készség, addig ezek az európaiak 40%-ánál hiányoznak; Magyarországon viszont 50% ez az arány. Ezzel párhuzamosan munkakereslet és munkakínálat eltérő szerkezetéből adódó feszültség szintén nagyobb Magyarországon, mint az uniós átlag.

Az alábbiakban az angolul küldött videóüzenet magyar leiratát olvashatják, alatta pedig a videó üzenet angol nyelven, de magyar felirattal tekinthető meg.

„Tisztelt Hölgyeim és Uraim,

A Budapest Economic Forum az utóbbi öt évben jelentős gazdaságpolitikai eseménnyé nőtte ki magát. Az idei év egyik fő témája, a munkaerőhiány és a magas munkanélküliség egyidejűsége, sok országot érint, de különösen Magyarországot.

Az európai munkaerőhiány főként a szakképzettségi hiányosságokból és a kereslet-kínálat eltérő szerkezetéből adódik. Készséghiányokból, hiszen ötből egy ember alapvető olvasási és írásproblémákkal küzd, négyből egy pedig matematikai számítási gondokkal. Az alapvető digitális készségek az európaiak 40%-ánál hiányoznak. Magyarországon ez az arány 50%. Eközben ma már a munkahelyek 90%-ánál követelmény valamilyen fokú digitális készség.

A problémák másik része a kereslet-kínálat eltérő szerkezetéből adódik, mert Európában a végzős fiatalok 30%-a nem képzettségének megfelelő helyen dolgozik, miközben a munkáltatók 40%-a nem talál megfelelő szakképesítésű dolgozókat. Magyarországon ez az arány 57%.

Túl kevesen érzik úgy, hogy megbirkóznának egy saját vállalkozással. Túl kevesen jelentkeznek szakmai képzésre, noha minden jel arra utal, hogy ez jelenti az ugródeszkát az elhelyezkedéshez.

Az új európai készségfejlesztési program azt rögzíti, hogyan segíthet az európai szintű együttműködés a meglévő készségek feltárásában és minőségének javításában. Célja, hogy a különböző készségek felismerhetőbbé váljanak, és hatékonyabbá váljon összehasonlításuk országok és szektorok szintjén is, valamint, hogy tisztábban lássuk, milyen készségekre hol van szükség, és minden érintett felet bevonjunk a kihívás kezelésébe.

Társadalmaink új kihívásokkal szembesülnek, az elöregedéstől a tömeges migrációig, a digitalizációtól a globalizációig.

A technológia átformálja életünket, munkánkat és a kereskedelmet. Miközben a hatékony szakképzési politikák valóban segíthetnek, a szociális védelmi rendszereket és a munkaerőpiacot is fejlesztenünk kell, ha meg akarunk felelni ezeknek a kihívásoknak.

Ez volt a szociális jogok európai pillére mögötti fő gondolat, amelyet idén márciusban mutattunk be. Ez tartalmazza az igazságos és jól működő munkaerőpiaci és szociális rendszerbeli alapelveket. Támogatja az esélyegyenlőséget, az élethosszig tartó tanulást, amelyben a felnőtt magyar lakosság csupán 6%-a vesz részt, szemben a 11%-os uniós átlaggal. Ez kulcsfontosságú ahhoz, hogy az emberek kiaknázzák a bennük rejlő lehetőségeket.

Természetesen jól át kell gondolni az érintett területek kihívásaira adandó válaszlépéseket, hiszen ezek mindannyiunk életét befolyásolják. Ezért indítottuk el azt a nyilvános konzultációt, amely idén év végéig tart.

Arra kérek mindenkit, hogy vegyen részt a vitában és nagyon várom az idei fórum eredményeiről szóló híreket is.

Sikeres konferenciát kívánok!”

Forrás: Portfolio