Kezdődik a civileket megbélyegző javaslat parlamenti vitája

Már holnap megkezdi az Országgyűlés a fideszes képviselők által benyújtott, élénk hazai, illetve nemzetközi visszhangot is kiváltó civiltörvény tárgyalását. A Kósa Lajos, Gulyás Gergely és Németh Szilárd fideszes képviselők által jegyzett javaslat lényege, hogy amennyiben egy civil szervezet egy év alatt legalább 7,2 millió forintos támogatást kap külföldről, akkor fel kell vetetnie magát egy külön nyilvántartásba, és onnantól kezdve külföldről támogatott szervezetnek minősül. Ezt pedig fel kell tüntetnie kiadványain is. Ha egy szervezet egyszer belekerült ebbe a körbe, csak akkor tud kikerülni onnan, ha három egymást követő év eltelik úgy, hogy egyszer sem kap külföldről legalább 7,2 millió forintot. A törvényjavaslat szerint az uniós pénz nem számít ilyen támogatásnak, és eleve nem vonatkozik az elképzelés a sportegyesületekre, illetve vallási tevékenységet folytató egyesületekre.

Orbán Viktor miniszterelnök a minap az állami rádiónak adott interjújában azzal érvelt, hogy „ez nem a civilek világa”, valójában a közhatalmat és a politikai döntéseket befolyásolni akaró nemzetközi lobbiszervezetekről van szó. Korábban maguk a kormánypártok is mintha belezavarodtak volna, pontosan kiket is érint majd a javaslat. A KDNP-s Hollik István ugyanis amikor megkérdezték tőle, hogy az Ökumenikus Segélyszervezet is külföldi ügynökszervezetnek minősül-e, hiszen külföldről kap pénzt, meglepő magyarázatot adott. Azt mondta, csak azok a csoportosulások minősülnek ilyennek, amelyek Magyarországot támadják. Ilyen természetesen a törvényjavaslat szövegében nincs.

Az ellenzéki pártok egyaránt elutasítják a civil szervezetek megbélyegzését, és azt kérték számon, hogy az áhított átláthatóság miért nem vonatkozik a kormánypártok által támogatott és kormányzati propagandát hirdető Civil Összefogás Fórumra is. De felemelte szavát – többek között – a Társaság a Szabadságjogokért is, amely szerint a javaslat valójában „a kormány újabb kísérlete arra, hogy elhallgattassa a közügyekről véleményt formálókat”, illetve tiltakozott a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Alapítványok is, bírálva, hogy ez egy újabb lépés a „demokráciában alapvetőnek számító kritikus hangok elhallgattatása felé”.

Az Országgyűlésben ma egyébként a napirend előtti felszólalások, az interpellációk és az azonnali kérdések részeként az ellenzéki képviselők faggathatják a kormány tagjait. Holnap a civiltörvény vitája mellett több döntést is hoz a Ház, köztük kétharmados többséget igénylő szabályozások is lesznek. Az egyik ilyen, hogy a geszti Tisza-kastély ingyen átkerülne a református egyház birtokába, ezt nagy eséllyel elfogadják, hiszen az MSZP és a Jobbik is támogatja. Szintén kétharmadra van szükség különféle belügyi tárgyú törvények átírásához, ennél azonban még kérdéses, hogy bármelyik ellenzéki párt beáll-e mögéje.