Kihasznált és rettegő magyar dolgozók

Lehangoló jelentés

Az ellenőrizettek harmada nem volt bejelentve, de sokaknál csaltak a munkaidő-nyilvántartással is, hogy ne kelljen túlórapénzt fizetni – derül ki a legfrissebb kutatásból. Az áldozatok legtöbbször annyira féltik az állásukat, hogy nem mernek szót emelni a kihasználtságuk ellen – írja a napi.hu.

Június közepe és július eleje között 1 143 cégnél ellenőrizte a hatóság a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok (többek között, hogy be van-e jelentve a dolgozó, betartják-e a munkaidőt, megkapja-e időben a fizetést) betartását. Az eredmény lesújtó lett: a cégek 83 százalékánál találtak valamiféle szabálytalanságot, míg a 3 402 vizsgált dolgozó 72 százaléka bukott meg.

A rossz arány részben annak is tulajdonítható, hogy a hatóság az ellenőrzések 80 százalékát olyan területeken végezte, amelyek a nyári szezon alatt kiemelt figyelmet érdemelnek: ilyen az építőipar (építkezések, felújítások), a kereskedelem (boltok, dohányboltok, standok) és a vendéglátás (éttermek, presszók, éjszakai szórakozóhelyek, cukrászdák, fagylaltozók) is.

Ezen kívül voltak ellenőrzések fesztiválokon, strandokon, mezőgazdasági területeken (szőlőültetvény, meggyes, cseresznyés, dinnyeföld, állattelep) és feldolgozóipari létesítményeknél (fafeldolgozó üzem, húsüzem, alkatrészgyártó üzem), illetve a különböző szolgáltatásoknál (fizikai közérzetet javító, személy- és vagyonvédelmi, rendezvényekhez kapcsolódó, idősgondozáshoz kapcsolódó szolgáltatások, stb.) is.

Nincs előrelépés

Az igazán rossz hír, hogy nagyjából semmilyen előrelépést nem lehet látni az elmúlt évekhez képest: 2015-ben a cégek 84, 2016-ban 86 százaléka bukott le, míg a dolgozóknál 64 és 78 százalékos volt az elmúlt két évben a szabálytalansággal érintett dolgozók aránya.

 A fenti ábrán jól látható, hogy bár összességében nőtt az ellenőrizett cégek száma, a dolgozóké csökkent. Ennek magyarázata a hatóság szerint az, hogy idén túlnyomó többségben a kiscégeket ellenőrizték. (Durván elbukja a szabadságát több százezer magyar.)

Minden harmadik dolgozó feketemunkás

Miután a hatósági razzia a foglalkoztatási szabályok betartásának betartását volt hivatott ellenőrizni, így nem meglepő, hogy igen nagy hangsúlyt fektettek a feketefoglalkoztatottak kiszűrésére. Nos, ennek eredménye is önmagáért beszél: a 3402 dolgozóból 1157-nél, azaz 34 százalékuknál találtak valami problémát. Ez ráadásul jelentős emelkedés az előző évekhez képest: 2015-ben még “csak” 21, tavaly pedig 25 százalékuk bukott meg. (Az első negyedéves munkaügyi statisztikák sem lettek túl szépek.)

Ami igazán elkeserítő, hogy a szabálytalanul foglalkoztatottak száma úgy emelkedett 1157-re az előző évi 996-ről és az azt megelőző 961-ről, hogy időközben 4600-ról 3402-re csökkent az ellenőrizettek száma. A hatósági összefoglaló szerint ez siker, ugyanis azt mutatja, hogy “hatékonyan történik az ellenőrzési célpontok kiválasztása”.

 A feketefoglalkoztatás leggyakoribb formája egyben a legegyszerűbb módszer: nem jelentik be a dolgozót. Ez az összes ilyen eset 85 százalékát jelenti. Az összefoglalóból kiderül az is, hogy a hatóság egyre többször találkozik olyan esettel, amikor a hatóság munkatársai “természetes személy” (ún. “kontár”) foglalkoztatóval találkoznak. Ezekben az esetekben a munkáltató nem rendelkezik vállalkozással, sokszor pl. az építtető tulajdonos sem tudja, hogy a megbízott szakember nem vállalkozó.

Továbbra is sokszor előfordul, hogy bár a munkás részmunkaidőre van bejelentve, valójában teljes munkaidőben foglalkoztatták, amivel főként a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelkedését próbálják meg kijátszani a cégek. Az ilyen esetek bizonyítását az nehezíti, hogy a munkájukat féltő dolgozók egyszerűen nem mernek az adott vállalkozás ellen vallani.

A helyzet egyértelműen az építőiparban a legrosszabb: a feketefoglalkoztatással érintett munkavállalók 60 százalékát ebben az ágazatban találta a hatóság, holott “csak” a vizsgálatok harmada terjedt ki ezekre a vállalkozásokra. Jól jelzi az ágazat “fertőzöttségét”, hogy volt olyan megye (Tolna), ahol valamennyi, az építőipari ágazatban ellenőrzött dolgozót feketén foglalkoztattak.

Az összefoglaló szerint örömteli ugyanakkor, hogy vendéglátó- és a feldolgozóiparban javulás figyelhető meg, ahogy a vagyonvédelemben kevesebb feketefoglalkoztatottat találtak. Ugyanakkor romlott a helyzet a mezőgazdaságban és a kereskedelemben is. Persze a helyzet sokszor cégfüggő: volt olyan eset Békés megyében, amikor egy növénytermesztéssel foglalkozó munkáltató 50 munkavállalót foglalkoztatott bejelentés nélkül.

Egyéb szabályok, amiket nem tartanak be

Természetesen nem egyedül a feketefoglalkoztatással volt gond a magyar cégeknél, ahogy az elmúlt években, úgy idén is sokan nem tartották be a nyilvántartási kötelezettségüket. Ide tartozik például a munkaidő is, melynek nem szabályos vezetése bizony problémákat tud okozni a túlórapénz kifizetésénél. Erről valószínűleg sok pincér és építőipari munkás tudna órákig beszélni – a hivatalos statisztikák szerint közel ötödük (17-17 százalék) érintett mindkét területen.

Ezzel kapcsolatban a hatóság kiemeli, hogy a munkaidővel kapcsolatos adatok – egy-egy munkanapra vonatkozó – hiányos nyilvántartása mögött inkább figyelmetlenség, feledékenység, a következetesség hiánya mutatkozik, mintsem szándékosság.

Gyakori probléma a munkaidő-beosztással, munkaidőkerettel kapcsolatos rendelkezések megszegése is. Ez főleg a vendéglátásra és a kereskedelemre jellemző, az összes intézkedés 81 százaléka ide kapcsolódott. Sokszor előfordul például az, hogy a munkaidő-nyilvántartás hogyhogy nem, nincs a helyszínen, majd mikor elküldik a hatóságnak, akkor természetesen már minden rendben van.

Nem meglepő az sem, hogy nőtt a munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságok száma, ez hozta az összes intézkedés 6 százalékát. Ezen a területen a pótlékok kifizetése (rendkívüli munkavégzésért járó pótlék, műszakpótlék) a legnagyobb probléma, ahogy továbbra is vannak olyan cégek, akik nem adják meg a dolgozóknak a megemelt minimálbért és a garantált bérminimumot. Igaz, ez utóbbi egyre kevésbé jellemző.

Magyarázkodni, azt tudnak a cégek

A hatóság szerint a vállalkozások egy része tudatosan figyelmen kívül hagyja a jogszabályokat, de gyakori hivatkozás volt a folyamatosan változó jogszabályi környezet is. Mindezt annak ellenére, hogy a munkajogi szabályozás érdemben nem változtatott az elmúlt időszakban.

A cégek gyakran kihasználják azt, hogy a dolgozók nagy többsége nincs tisztában az előírásokkal, aki meg igen, az sokszor annyira félti a munkahelyét, hogy inkább csöndben marad.

A fentieken túl vélelmezhető egyes munkáltatók részéről a tudatosság, mivel – az ellenőrzés elmaradása esetén – a munkaerő költsége így alacsonyabbra szorítható – olvasható az összefoglalóban, amely szerint évek óta bevett szokás a kockáztatás. Ez főleg azokra a cégekre jellemző, amelyek nehezen megközelíthető, eldugott helyen tevékenykednek, ők ugyanis a legtöbbször bíznak benne, hogy hozzájuk már nem mennek el a hatóság ellenőrei. Ezt a hozzáállás bizonyítja az is, hogy a lebukottak jellemzően még aznap bejelentik a dolgozókat, azaz tisztában vannak a szabályokkal és rendelkeznek az összes szükséges munkavállalói adattal is.

Állandó indoka a lebukott cégeknek az is, hogy egyszerűen nem volt elég idejük, sok volt a dolguk, ezért nem sikerült a bejelentés. Feketefoglalkoztatás esetén a munkáltatók egyik tipikus kifogása, hogy a könyvelőjük mulasztása miatt maradt el a munkavállalók jogviszonyának bejelentése, a könyvelők pedig legtöbbször azt nyilatkozzák, hogy a munkáltatók nem szolgáltatnak elegendő adatot (nem tudják, hogy adott napon dolgozik-e a munkavállaló, vagy nincs meg valamennyi, bejelentéshez szükséges adat) a bejelentés megtételéhez.

Az sem segíti a szabályos foglalkoztatás elterjedését, hogy törvény védi az első alkalommal lebukó kkv-kat. Sokan már tudatában vannak annak, hogy a legsúlyosabb esetben sem kell a bírságszankcióval számolniuk és más hátrányos következménye sincs az első jogsértésnek, viszont a bejelentés nélküli foglalkoztatással jelentős költségcsökkentést érhetnek el a befizetendő adók és járulékok “megtakarításával” – olvasható az összefoglalóban.

És a következmények

A szabálytalanságok miatt nagyjából 100 munkaügyi bírság kiszabása várható (összeget nem említenek), míg az előbb említett kkv-mentesség miatt 387 darab úgynevezett munkaügyi bírságot helyettesítő figyelmeztetést ki szabnak. A hatóság kiemeli, hogy a munkaügyi bírságot helyettesítő figyelmeztetések száma az évek során folyamatosan nőtt.

A fenti ábrából a hatóság szerint érdemes kiemelni a figyelemfelhívások számának jelentős csökkenését, ami főként az igazolások kiadásának és elszámolásának elmaradásával kapcsolatos új eljárási rendnek köszönhető, melyek értelmében figyelemfelhívás kiadmányozása nélkül azonnal indítható eljárás a munkáltatóval szemben, így a korábban sok esetben eredménytelen figyelemfelhívás nélkül hatékonyabb, gyorsabb lett a munkaügyi hatóság fellépése.

Forrás: napi.hu