Kinek jár, és kinek nem garantált bérminimum?

Óriási a bizonytalanság

Taxis egyéni vállalkozóra, pincér, pultos, betanított, de szakmunkát végző alkalmazottakra vonatkozik-e a garantált bérminimum – kérdezte az adozona.hu olvasója. Dr. Kéri Ádám ügyvéd szakértő válaszolt.

„Taxis egyéni vállalkozóra vonatkozik-e kötelezően a garantált bérminimum, hiszen neki is van szakirányú végzettsége, ami nélkül nem is taxizhatna? Tulajdonosként személyesen közreműködik ügyfelem az általa működtetett cukrászdában. A süteményt vásárolják, a fagylaltot ő készíti. Szakmai végzettsége pék. Jól gondolom-e, ez a végzettség megfelel a 21/2010. NFGM-rendeletben meghatározottnak? Ő az ügyvezető. Rá a garantált bérminimum kötelező-e? Pincér, illetve pultos munkakörben foglalkoztat munkavállalókat. Nem feltétlenül szakirányú végzettséggel. Az ő esetükben hogyan kell értelmezni a kétféle minimálbért? Ha a munkavállalónak van szakirányú végzettsége esetleg, akkor kötelező-e a garantált bérminimum, ha nincs, akkor sincs akadálya a foglalkoztatásnak, illetve a minimálbér alkalmazásának?” – kérdezte olvasónk.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege a minimálbér megállapításáról és a garantált bérminimumról szóló 430/2016. kormányrendelet szerint – a teljes munkaidő teljesítése esetén – 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 127 500 forint, hetibér esetén 29 310 forint, napibér esetén 5 870 forint, órabérnél pedig 733 forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 161 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 37 020 forint, napibér alkalmazása esetén 7 410 forint, órabér alkalmazása esetén pedig 926 forint. Az emelt mértékű minimálbért annak kell tehát adni, aki középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik, és aki ilyen végzettséggel rendelkezik is.

A rendelet a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) felhatalmazása alapján készül, és annak hatálya az Mt. munkáltatóira és munkavállalóira terjed ki. Egyéni vállalkozóra nem terjed ki a munka törvénykönyvének hatálya. Ettől független kérdés, hogy a járulékalap szempontjából a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján szerepe van annak, hogy  az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel-e. Szakértőnk kiemelte, nem tud arról, hogy a taxis tevékenység középfokú képzettséget igényelne.

A kérdés második részében hivatkozott NFGM-rendelet szerint meleg és hideg ételek felszolgálásához legalább egy, a rendeletben megjelölt képesítéssel rendelkező, azonnali intézkedésre feljogosított személynek kell jelen lennie. Más személyzetre nincs képesítési előírás a rendeletben. Az üzemeltetéssel kapcsolatos kötelezettség megsértésének minősül, ha a munkáltató nem alkalmazza a jogszabályban meghatározott képesítésű munkavállaló(ka)t. Ettől függetlenül garantált bérminimum annak jár, aki olyan munkakörben dolgozik, amelyhez kapcsolódik képesítési előírás, ami középfokú végzettség, és azzal az a munkavállaló rendelkezik is. A pincér és pultos pozícióhoz sem kapcsolódik képesítési követelmény, noha a pincér középfokú végzettség.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal egybehangzó álláspontja szerint vendéglátásra a 21/2010. NFGM-rendelet vonatkozik. A rendelet szerint meleg és hidegételek kiszolgálásához elegendő egy darab, az ott megjelölt képesítéssel rendelkező személy jelenléte:pincér, vendéglátó eladó, vendéglős vagy vendéglátás szervező. Mások (további személyek) vonatkozásában nincs ilyen előírás – magyarázta Kéri Ádám.

Másik olvasónk azt kérdezte, hogy kötelező-e alkalmazni a garantált bérminimumot olyan dolgozóra, aki 7419 FEOR-ban (egyéb kézműipari foglalkozás) van, de iskolai végzettsége nincs hozzá, csak be van tanítva?

A garantált bérminimumra való jogosultságot nem a FEOR határozza meg – szögezte le szakértőnk.

Elsőnek azt kell megnézni, hogy az érintett munkakörre jogszabály, kollektív szerződés, munkáltató gyakorlata stb. előír-e valamilyen szintű végzettséget. Leggyakrabban jogszabály ír elő ilyen követelményt, mint például az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010. NFGM-rendelet vagy az ugyanazon tárgykörben született, s azóta lényegében kiüresedett 5/1997. IKIM-rendelet. Ezt pedig minden egyes konkrét munkakörnél meg kell nézni.

Amennyiben a szükséges végzettséget sikerült beazonosítani (ha van ilyen), abban az esetben a szint meghatározása a következő feladat. Ennél a képzések szintjét meghatározó 150/2012. kormányrendelet (OKJ)  meghatározásaira támaszkodunk. Az 1. melléklet tartalmazza az országos képzési jegyzéket, melyhez tartozó jelmagyarázatot a 2. pont  mutatja be. E szerint a 21. szint alsófokú részszakképesítés, a 31. szint alsó középfokú részszakképesítés, a 32. szint alsó középfokú szakképesítés, a 33. szint alsó középfokú szakképesítés ráépülés, a 34. szint és fölötte minősül középfokú szakképesítésnek.

Miután beazonosítottuk a szükséges végzettséget, azt kell megvizsgálni, hogy azzal ténylegesen rendelkezik-e az adott munkavállaló. Amennyiben nem, abban az esetben – pusztán a munkaköre alapján – erre nem szerez jogosultságot. Amennyiben ugyanis így is garantált bérminimumra lenne jogosult, abban az esetben az egyenlő munkáért egyenlő bér elve sérülne, hiszen annak (bér egyenértékűsége) vizsgálatánál a munkavállaló végzettségét, képzettségét is figyelembe kell venni.

A fordított eset sem jogosít garantált bérminimumra. Ez azt jelenti, hogy lehet, hogy az OKJ szerint a munkavállaló középfokú végzettséggel rendelkezik, ám az a munkakör vonatkozásában nem előírás. Ebben az esetben azért nem jár emelt minimálbér, hiszen a végzettség, képesítés a munkakör vonatkozásában nem számottevő tényező.

Forrás: adozona.hu