Kirúgják a közalkalmazottakat, majd visszaveszik őket közmunkásként

A Kliknél meredeken nő a közfoglalkoztatottak száma

Vizsgálatot helyezett kilátásba Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter, miután többen is jelezték: a tárcához tartozó intézményeknél mind gyakoribb, hogy alkalmazottakat bocsátanak el, majd közmunkásként foglalkoztatják őket vissza. A Kliknél meredeken nő a közfoglalkoztatottak száma – tudta meg a vg.hu.

 

   Az EMMI-hez tartozó intézményeknél, különösen a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál (Klik) mind többször fordul elő, hogy alkalmazottakat bocsátanak el, majd mint közmunkásokat újra foglalkoztatják őket. Ezt Szél Bernadett , az LMP társelnöke és Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke is jelezte az emberi erőforrás miniszter meghallgatásán a közelmúltban a parlament Népjóléti Bizottsága előtt. Révész Máriusz fideszes képviselő is megerősítette, ez egy létező probléma, Balog Zoltán pedig azt ígérte: ha van ilyen eljárás, ki fogja vizsgálni, mert ez törvénytelen. A Belügyminisztérium közfoglalkoztatási portáljának összesítése és a Kliktől kapott adatok is alátámasztják, hogy az utóbbi időben jelentősen megnőtt a központnál a közfoglalkoztatottak száma: 2014 decemberében 2378, áprilisban már 4421 közmunkást foglalkoztattak, ami négy hónap alatt csaknem 86 százalékos növekedés.

   A Kliknél ez év elején, mint lapunk érdeklődésére elmondták, valamivel több, mint 134 ezer közalkalmazott dolgozott. Egy évvel korábban még majdnem 143 ezren álltak közalkalmazotti viszonyban az intézmények valamelyikével.

A Klik februárban már a második volt a közfoglalkoztatók toplistáján, amelynek első helyét hónapok óta a Nemzeti Művelődési Intézet „bérli”. Csakhogy az NMI az általa koordinált Kulturális Közfoglalkoztatási Programnak köszönhetően teszi ezt, amelynek márciusban indult, harmadik ütemében már 5 ezernél is több kultúrközmunkás vesz részt. Mint lapunknak elmondták, jellemzően középfokú, érettségivel rendelkező, regisztrált álláskeresők, de a résztvevők között nagy számban voltak és vannak felsőfokú végzettségűek is. Ők döntően kulturális, közösségépítő tevékenységet látnak el, adatbázisokat építenek vagy honlapokat szerkesztenek.

   Az iskolafenntartónál ugyanakkor, mint elmondták, főleg takarítókat, karbantartókat, portásokat, adminisztrátorokat, illetve pedagógiai asszisztenseket és szabadidő-szervezőket alkalmaznak közfoglalkoztatottként. Nemrégiben a Népszabadság és a VS.hu is írt arról, hogy különösen a kistelepüléseken közalkalmazottak helyett közmunkásokkal töltenek be állásokat. Ilyenek főleg a kisegítő tevékenységek, a takarítás és a portaszolgálat. Az első tíz legnagyobb közfoglalkoztató között négy önkormányzat is szerepel: Hajdúböszörmény 1757, a Salgótarjáni Foglalkoztatási Kft. 1126, a Komlói Városgondnokság 1080, a pécsi önkormányzat pedig 999 közmunkást foglalkoztatott.

   A tendencia mögött anyagi megfontolások is állnak, hiszen a közmunkásbérek még mindig csak a minimálbérek 75–85 százalékát érik csak el, ráadásul a közfoglalkoztatók jelentős kedvezményeket vehetnek igénybe. Mégpedig nem is akármilyen mértékűt: a közfoglalkoztatotti bért és az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adót akár 95 százalékáig megtámogathatja az állam.

Csábító lehetőség

   Az első ismertté vált eset, amikor a közfoglalkoztatást használták fel arra, hogy a drágább munkaerőt olcsóbbra cseréljék, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság esete volt 2013-ban, amikor 19 takarítót elbocsátottak, majd 22 közmunkást felvettek erre a feladatra. Az állampolgári jogok biztosa akkori vizsgálatában rámutatott: hogy a közfoglalkoztatás céljával ellentétes, ha azt álláshelyek kiváltására használják. Az Európai Bizottság is aggályát fogalmazta meg, amikor a 2014-es országjelentésben többek között azt írta: fennáll annak a veszélye, hogy a közfoglalkoztatás kiszorítja a munkajogi viszonyban végzett munkát.

Forrás: Világgazdaság