Kiszipolyozza az embereket a Miniszterelnökség

Tízórás munkarendre állhat át a Miniszterelnökség után több minisztérium, illetve háttérintézmény is – írta a Magyar Nemzet. A Lázár János vezette tárcánál a munkatársak többsége a lap értesülése szerint elfogadta az új munkarendet, ugyanakkor több, gyermekes munkavállaló felmondott, mert nem tudta vállalni az új feltételeket. Helyüket állítólag olcsóbb, fiatal munkaerővel töltötték be.

Munkaügyi kérdésekben járatos forrásaink szerint amennyiben a hír igaz, nagy valószínűséggel törvénysértő helyzet állt elő. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény ugyanis egyértelműen kimondja: a hivatalokban a „teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő). A heti munkaidő heti negyven óra, hétfőtől csütörtökig 8.00–16.30 óráig, pénteken 8.00–14.00 óráig tart (általános munkarend)”.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A törvénymódosítási javaslat lenne a kisebbik rossz
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A törvénymódosítási javaslat lenne a kisebbik rossz
Teknős Miklós / Népszabadság

Ez tehát a főszabály, amelytől kivételesen lehet eltérni. A törvény így megengedi azt, hogy kormánytisztviselő napi munkaideje legfeljebb tizenkét, heti munkaideje pedig legfeljebb negyvennyolc óra legyen. Ám ebben az esetben is garantálni kell, hogy egy hosszabb időszak átlagában a heti negyven órás munkaidőkeretet ne lépjék túl. Általános jelleggel és határozatlan időre viszont forrásaink szerint túlmunkát biztosan nem lehet elrendelni.

Ha igaz az a feltételezés, hogy a napi tíz órás munkaidő egy egész intézmény valamennyi alkalmazottjára vonatkozik, az ellentétes a hatályos szabályozással – hangsúlyozta Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára is. Egy-egy szervezeti egységre vonatkozóan rendkívüli esetben természetesen el lehet rendelni túlmunkát – tette hozzá –, amit vagy megfelelő díjazással vagy szabadidővel kell ellentételezni.

 

De a munkaidőt azért nem lehet meghosszabbítani, mert alacsony a létszám, vagy sok a feladat – állítja az érdekvédő. Úgy véli, az intézkedésre azért lehetett szükség, mert átgondolatlanul, kizárólag a kiadások csökkentése érdekében hajtottak végre leépítéseket. Azt viszont szerinte senki nem vizsgálta, hogy az apparátus a karcsúsítás után képes lesz-e a várt teljesítményt nyújtani. Borosné arra figyelmeztet, ha továbbra is csak azt nézik, hogyan vonhatnak ki pénzt a rendszerből, összeomolhat az államigazgatás.

Felhívta a figyelmet arra is: ha délután fél öt helyett fél hétig kell dolgozni, a bölcsődéknek, óvodáknak és általános iskoláknak is tovább kell nyitva tartaniuk. Ezzel kapcsolatban Borosné azt is jelezte, hogy a kötelező túlmunkát nehezen tartja összeegyeztethetőnek a család és a gyermekvállalás fontosságát hangsúlyozó kormányzati retorikával.

Mindazonáltal egy miniszter, ha úgy látja, hogy az adott jogszabályi környezet mellett a szervezete nem tud működni, megfelelő előkészítés után kezdeményezhet törvénymódosítást – mondta a főtitkár. A szakszervezet természetesen elutasítaná a munkaidő meghosszabbítására vonatkozó javaslatot, de ez szerinte még mindig kisebb rossz lenne, mint az, ha egy tárcavezető egyszerűen figyelmen kívül hagyja a hatályos törvényeket.

A Miniszterelnökségtől levélben kérdeztük, hogy a Magyar Nemzet információja megfelel-e a valóságnak, és ha igen, a napi plusz két órát miként ellentételezik. Azt is szerettük volna megtudni, hogy az érintett közszolgák megtagadhatják-e a túlmunkát, vagy kényszerűen távozniuk kell.

A munkaidőnek csak kezdete van

A Miniszterelnökség a magyar közigazgatási rendszer egyik legfontosabb intézménye, ahol a nemzet számára kiemelt jelentőségű feladatok összpontosulnak – reagált közleményben az ügyre Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter, hangoztatva, hogy a szervezet gyors, hatékony és eredményes működése minden magyar ember érdeke, a közigazgatásnak vannak olyan területei, amelyek az átlagosnál jelentősebb mértékű munkával járnak. De „a Miniszterelnökségen dolgozni senkinek sem kötelező. Aki itt dolgozik, tudja, hogy elsősorban szolgálatot és nem munkát vállal” – hangsúlyozta.

A munkaidőnek náluk csak kezdete van, vége nincs, ezért a Miniszterelnökség valóban nem családbarát munkahely, de ezt tudja mindenki, aki ott vállal munkát – emelte ki Lázár. Értetlenségét fejezte ki ugyanakkor, hogy miközben a kormányt gyakran éri az a vád, hogy nem dolgoznak meg a pénzükért, a sajtó aggodalmakat fogalmaz meg a minisztériumokban foglalkoztatottak fizetésével és munkaidejével kapcsolatban. Ennek ellenére leszögezte: „a jövőben is azon dolgozunk – ha kell, akkor nem napi 10, hanem 12 órán át –, hogy Magyarország Közép-Európa legdinamikusabban fejlődő országa legyen”.

Továbbra sem tudjuk azonban, hogy pontosan mennyi a napi munkaidő, a túlmunkát miként rendelték el, azért jár-e többletpénz, s a jogsértő intézkedésnek mindenki önként alávetette-e magát. Az sem derült ki, voltak-e olyan közszolgák, akik felmondani kényszerültek, mert a vég nélküli munkát például családi okok miatt nem tudják vállalni.