Kivárnak a tiltakozók

Lesz internetadó, csak nem úgy – lényegében ezt jelentette be múlt pénteken Orbán Viktor, aki szerint “ebben a formában” nem lehet bevezetni az új sarcot, ám továbbra is “az interneten keletkező hatalmas extraprofit” eredetére kíváncsi. A kormányfői reakció hatásos volt, a netadó ellen tüntető eddigi tömegnek csak a töredéke mutatta meg magát a bejelentés után, hogy jelezze: nem hisz a miniszterelnöknek. Juhász Attila elemző szerint sokkal inkább megijedt a kabinet, minthogy a figyelmet kívánta volna elterelni a kitiltási botrányról, ugyanakkor nem lehet kizárni, hogy a javaslat újra előkerül.

 .

 .

Januárig jegeli az internetadó ügyét Orbán Viktor. Múlt pénteki rádióinterjújában a kormányfő bejelentette, “ebben a formában” nem lehet bevezeti az új sarcot, amely a magánszemélyektől havi 700, míg cégektől havi 5000 forintos újabb elvonást jelentene. Csakhogy Orbán január közepén nemzeti konzultációt indít az adóról, mert továbbra is kíváncsi rá, hová lesz “az interneten keletkező hatalmas extraprofit”. Ennek lebonyolításával ráadásul a tüntetőket előzőleg még bíráló Deutsch Tamás fideszes EP-képviselőt bízta meg, aki szerint már a konzultáció előtt is egyeztetés lesz az internetszolgáltatókkal, a multicégekkel, a közepes- és kisvállalatokkal, a társadalmi szervezetekkel, sőt még a felhasználókkal is.

A vélhetően milliárdos költségű konzultáció vége Orbán szerint 2015 első negyed-, vagy félévének végére várható. A kormányfő és Deutsch is igyekezett exponálni, hogy a kormány meghallotta az emberek akaratát: Orbán azt is mondta, “olyan szokott lenni”, hogy az emberek megkérdőjelezik egy adó bevezetését, de “ez a vita most félrecsúszott”, márpedig a kormány az emberekkel együtt kormányozna, mint fogalmazott, “nem vagyunk kommunisták, nem az emberek ellen kormányzunk, hanem az emberekkel közösen”.

A közvéleményt azonban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter két héttel ezelőtti, a távközlési adó “kiterjesztéséről” szóló bejelentése csak néhány nappal azután érte, hogy kiderült: az Egyesült Államok korrupció gyanúja miatt megvonta hat, a magyar kormányzathoz köthető személy beutazási engedélyét. Miközben továbbra sem tudni, pontosan kikről van szó, az is világosan látszott, hogy az új adótörvényekben elrejtett sarc kevéssé átgondolt: Vargáék javaslata először gigabájtonként 150 forintról szólt – ami egy háztartás havi internet-előfizetési díjának lényegesen többszöröse -, majd hamarosan jött a 700, illetve 5000 forintos felső plafon ötlete. Hatástanulmányokról ugyancsak nem lehetett hallani, csak az érintett szolgáltatók tiltakozásáról. És miközben csak a költségvetés múlt heti vitájában derült ki, hogy 25 milliárd forintot várna jövőre a kabinet az internet megadóztatásából, előzőleg egymásnak ellentmondó indokokat dobtak be fideszes politikusok: először azt, hogy a katonák, a közalkalmazottak bérét rendeznék, majd Rogán Antal frakcióvezető egyenesen azt, hogy az internet fejlesztését oldanák meg belőle, míg Kovács Zoltán nemzetközi kormányszóvivő a hiányplafon betartásával magyarázta a sarcot, Németh Szilárd rezsibiztos pedig már azzal állt elő, hogy önerőként kell egy 100 milliárdos uniós forrás lehívásához.

“Egész egyszerűen megijedt a kormány” – mondta lapunknak Juhász Attila a javaslat ideiglenes visszavonásáról. A Political Capital vezető elemzője szerint felesleges volna a kitiltási botránnyal kapcsolatos összeesküvést látni a lépés mögött, szerinte politikailag és racionálisan “ez maradt az egyetlen megoldás”, mást nem tudott a kabinet lépni. Mint emlékeztetett, főleg a múlt keddi tüntetés tömege akkora volt, mint 2010 óta még egyszer sem, ugyan a 2012-es utcai megmozdulásokhoz hasonlított a jellegük, de “sem tömegében, sem összetételében” nem volt még ilyen.

Igaz ugyan, hogy a kormányfő reakciója hatásos volt, hiszen, hiszen péntek estére a tüntetések szervezői újabb megmozdulást hirdettek meg, ám az eddigi tömegnek már csak a töredéke – úgy 1000-1500 ember – mutatta meg magát, hogy jelezze: nem hisz a miniszterelnöknek. Juhász szerint azonban azt, hogy Orbán győzött volna, nevetséges lenne mondani, “egy napokig tartó tétovázást nehezen lehet ezzel a szóval illetni”. A politológus szerint, ha csak egy időre is, de a kormányfő kihúzta a tüntetéssorozat méregfogát, ám az emberek most megtanulták: ha elegendő számban mennek utcára, igenis meg lehet akadályozni a kormány döntéseit. Előfordulhat azonban, hogy később megpróbálják más formában visszahozni a javaslatot, hiszen az orbáni nyilatkozat ezt nem zárta ki.

Egyes sajtóértesülések szerint egyébként Orbánt egy német multicég, a Deutsche Telekom “rosszallása” késztette visszakozásra: a Népszabadság szerint a vállalat egy felső vezetője múlt csütörtökön Budapestre utazott, hogy személyesen tárgyaljon Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterrel. A cégvezető állítólag világossá tette, hogy éppen eléggé hozzájárultak eddig is az ország pénzügyi stabilitásához, az újabb elvonásoknak pedig már igen káros következményei lesznek. Az igaz, hogy Orbán múlt pénteken a Kossuth Rádióban azt mondta, ő és Lázár is beszéltek a szolgáltatók képviselőivel az elmúlt napokban, ám hogy ez vagy a tiltakozás volt-e hatással Orbánra, nem tudni.

A minden korábbinál erőteljesebb ellenállást egyébként egy újabb Facebook-csoport is tüzelte: a Nem Némulunk El – amely nem azonos a Fidesz-székházhoz történt vonulást, valamint a múlt keddi több tízezres tüntetést is szervezett Százezeren az internetadó ellen csoporttal – tegnap estére hirdetett megmozdulást a Kossuth térre, és bár csaknem hatezren jelezték részvételüket, a szervezők üzenték, a tüntetést elhalasztják, és új időpontját ma estig véglegesítik. A 240 ezresre duzzadt Százezeren-csoport azt jelezte: tudják, hogy a kormány érdemben nem akar konzultálni, és ha kell, lépni fognak.

 

 Orbán fekvőrendőrnek ütközött

“Orbán nem teljesen dobta sutba az ötletet, csak tovább görgeti maga előtt” – The Washington Post

– “A magyar kormányfő feladta a világ első internet adójának ellentmondásos tervét a jó ideje nem látott hatalmas megmozdulások miatt” – The Financial Times

– “Orbán részben azért vetette be az adó ötletét hogy elvonja a figyelmet az USA-val kialakult konfliktusról” – The New York Times

– “Nem érte közvetlen kihívás Orbán uralmát” – Reuters

– “A mostani tüntetések megmutatták, hogy jó néhány magyar milyen dühöt érez a kormányfő iránt, miközben tekintélyelvűséggel vádolják” – The Wall Street Journal

– “A magyarországi tiltakozások figyelmeztetést jelentenek a világ számára” – The Daily Telegraph

– “A végén Orbán Viktor fekvőrendőrnek ütközött” – The Economist