Költségvetés még nincs, csak szép tervek

A népegészségügyi szűrések szorosan kapcsolódnak majd a jövőben az ország egészségügyi rendszerének megújítását és átalakítását szolgáló lépésekhez. Az elkövetkező négy év fontos feladata lesz azon megelőzési programok kiterjesztése és finanszírozása, amelyek a teljes lakosságra vetítve népbetegségnek számítanak. 

 .

 .

Az egészségügyért felelős államtitkár szerdán Budapesten sajtótájékoztatón elmondta, az alapellátás fontos részét fogja képezni a foglalkozás-, illetve az iskola-egészségügyi ellátás, összességében pedig fenntartható, a népegészségügyi célokat támogató ellátórendszer kialakítását tervezik. 

Arra a kérdésre, hogy az alapellátás, illetve a háziorvosi ellátás mennyivel több finanszírozást kap, Zombor Gábor azt felelte, a jövő évi költségvetés tervezése folyamatban van, végleges számok még nincsenek, azonban annyit hozzátett: “az ágazat erre plusz forrásokat irányoz elő.” 

Az egészségügyért felelős államtitkár úgy fogalmazott, jelentős személetbeli, strukturális és finanszírozási átalakítás várható, amelyben kifejezetten motiválni szeretnék a háziorvosokat abban, hogy aktívabban vegyenek részt a definitív ellátásban. Zombor Gábor a változásokról annyit elárult, hogy a jelenleg az E-alapon belül az egyes ellátási módokat finanszírozó kasszák átjárhatóak lesznek, továbbá azt szorgalmazza, hogy a háziorvosoknál egységes foglalkoztatási, szerződtetési feltételek legyenek.

Paller Judit megbízott országos tisztifőorvos bejelentette, hogy az ÁNTSZ programot indított a szűrővizsgálatok megújítására, amelyre egymilliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre. A program két részből áll; a következő hónapokban az erre felkészített védőnők országszerte majdnem ezer kistelepülésen végeznek méhnyakszűréseket, Csongrád megyében pedig 13 ezer ember vehet részt ingyenes vastagbélszűrésen.

A szakember a méhnyakszűrési program  kapcsán kiemelte, hogy az eddig pilot programként indult védőnők által elvégezhető vizsgálat idén júliusban vált országossá, a lényege, hogy azokon a településeken, ahol a lakosságszám nem éri el az ötezret, a védőnő is levehesse a szükséges kenetet a vizsgálathoz.

A programba 2400 védőnő jelentkezett és majdnem háromszáz szülész-nőgyógyász szakorvos pedig azt vállalta, hogy a gyakorlati képzést nyújtja. A projekt a méhnyakszűréshez nemcsak a képzést, hanem a szükséges infrastruktúrát (szűrési, kenetvételi csomag, vizsgálószék, stb.) is biztosítja.

A program indulása óta 17 ezer nővel vették fel a kapcsolatot és több mint négyezer szűrést végeztek el.

Koiss Róbert, a program szakmai vezetője elmondta, Magyarországon a méhnyakrák okozta halálozás igen magas összehasonlítva a többi uniós országéval; évente nagyjából négyszázan halnak bele ebbe a betegségbe Magyarországon.

Emlékeztetett, a védőnői méhnyakszűrés mintaprogramja 2009-ben indult, és a megszerzett kedvező tapasztalatok miatt terjesztették országossá.

A vastagbélszűrésről a szakorvos elmondta, a program idén júliusban indult és 2015 májusáig tart, célja pedig elsősorban olyan szervezési és szűrési modell kipróbálása, amely megvizsgálja, hogyan lehet hatékonyan elérni, mozgósítani és szűrni az érintett lakosságot.

A Csongrád megyében induló kísérleti programra 115 háziorvos jelentkezett, és az 50-70 év között lakosok fognak “behívót” kapni a szűrővizsgálatra.