Könnyebben vállalhatnak munkát a nyugdíjasok

A szakszervezetek a korkedvezményes, valamint a Nők 40 ellátásban részesülők bérplafonját szüntetnék meg

Mind a munkavállalói, mind a munkaadói oldal egyetért abban, hogy a kormány könnyítsen a nyugdíjasok munkavállalási lehetőségein. A Magyar Idők úgy tudja, ezzel kapcsolatban több javaslat is a kormány asztalára került, így akár a munkahelyvédelmi akció kiszélesítése, akár az öregségi nyugdíj előtt ellátásban részesülőkre vonatkozó bérplafon eltörlése is szóba jöhet ősszel. Korábban Varga ­Mihály nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy a nyugdíjas-szövetkezeti modell jó megoldás, ugyanakkor az idősek egyéni munkavállalásán is könnyíteni kell.

Változásra számíthatnak ősztől a dolgozni vágyó nyugdíjasok, ugyanis a kormány könnyítene munkavállalásukon. A jelenlegi szabályozás szerint, ha egyénileg vállalna munkát egy nyugellátásban részesülő polgár, akkor teljes járulékfizetési kötelezettséggel teheti ezt meg. Ráadásul azok, akik korkedvezményes ellátásban részesülnek vagy a Nők 40-nel mentek nyugdíjba, azoknak bizonyos kereset felett vagy az ellátásukról, vagy a munkájukról kell lemondaniuk. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban azt közölte, az ősz folyamán dönthetnek a könnyítésről.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke

A szakszervezetek a korkedvezményes, valamint a Nők 40 ellátásban részesülők bérplafonját szüntetnék meg. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke lapunk kérdésére felidézte: a bérplafon bevezetésekor még a munkanélküliség jelentette a problémát, mára viszont a munkaerőhiány okoz gondot, sok munkavállaló pedig e miatt a korlát miatt nem akar vagy nem mer újra elhelyezkedni, habár a munkaadónak is szüksége lenne az érintett tudására.

Az öregségi nyugdíjkorhatárt még el nem érő, de ellátásban részesülők jelenleg évente a mindenkori minimálbérnek, tehát az idén 127 és fél ezer forintnak a 18-szorosát kereshetik meg egy év alatt. Amennyiben az adóköteles keresete meghaladná ezt az összeget, tehát az évi 2,295 millió forintot, havi átlagban pedig a bruttó 191 250 forintot, az érintettnek abban az esetben választania kell ellátás vagy munkaviszony között.

A Liga vezetője elmondta: rengetegen jelezték már a szakszervezetnek, hogy visszamennének dolgozni, ha nem lenne a bérplafon miatt kockázatos a rendszer. Az érdekképviselet elnöke a nyugdíjas-szövetkezetekkel kapcsolatban elmondta, megfelelő garanciákra van szükség annak érdekében, hogy ne érje hátrány a szövetkezeti tagokat, valamint nem szabad, hogy a működési költségek kiugróan magasak legyenek.

– A nyugdíjasok foglalkoztatását oly módon lehetne egyszerűsíteni, amely nem teszi szükségessé a költségvetés módosítását – fogalmazott lapunk kérdésére Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Kifejtette: ennek egyik módja lehet a munkahelyvédelmi akció kibővítése. Az akcióban jelenleg az 55 év felettiek foglalkoztatásakor kapnak jelentős kedvezményt a vállalkozások, ugyanakkor a kedvezmény nem érvényesíthető a nyugdíjasokra. A kamara elnöke hozzátette: olyan döntést érdemes hozni, amely nem veszélyezteti a meglévő munkaerőt, ugyanakkor elősegíti az idősebb korosztály foglalkoztathatóságát.

A munkaadói és a munkavállalói oldal egyaránt támogatja, hogy az ellátásban részesülők másik csoportjának, az öregségi nyugdíjban részesülőknek a bérük után ne kelljen a teljes járulékterhet megfizetni. Ezt – a nyugdíjas-szövetkezeti modellhez hasonlóan – mind­össze a 15 százalékos személyi jövedelemadó megfizetésével érnék fel a felek.

Forrás: Magyar Idők