Kordás László: ha nem sikerül tárgyalásos úton megegyezésre jutni, más megoldást kell keresni

Mikor veti le a gőz a fazék tetejét?

Ha nem sikerül a szakszervezeteknek a kormánnyal a vitás kérdésekben tárgyalásos úton megegyezésre jutniuk, más megoldást kell keresni – hangoztatja a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Kordás László ha nem is forró, de az eddigieknél kevésbé langyos őszt ígér – olvasható a Népszabadságban.

  Közeledik az a pillanat, amikor az emberek készek lesznek saját érdekeik képviselete érdekében megmozdulni – mondta a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSZSZ) elnöke egy sajtóbeszélgetésen szerdán. A gőz egyelőre csak emelgeti a fazék tetejét – fogalmazott –, de az előbb-utóbb lerepül. Kordás László azt ígérte: ha az ősz nem is lesz éppen forró, a korábbiaknál mindenképpen kevésbé langyosnak ígérkezik. Több olyan kérdés van ugyanis napirenden – mondta –, ami a munkavállalókat érzékenyen érinti.
 
   A 2016-os költségvetési törvény elfogadása előtt a szakszervezetek tárgyalni szerettek volna a jövő évi bérekről, de ezt nem sikerült elérniük. Emiatt a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) munkavállalói oldalának soros elnökeként Kordás az érdekképviseleti konföderációkkal kezdeményezett egyeztetést arról, hogy ebben a helyzetben milyen stratégiát kövessenek. Abban egyetértés született, hogy közelíteni kell a minimálbért a mindenkori létminimumhoz, de az eszközöket illetően még nincs konszenzus.
 
   Az MaSZSZ konkrét javaslattal állt elő: a következő három esztendőben kilenc-kilenc százalékkal növekedjék a minimálbér, a negyedik évben pedig az alacsony keresetűek személyi jövedelemadóját csökkentsék kilenc százalékra. Ezzel elérhetnék – állítja Kordás –, hogy a 2019-re becsült 98 ezres létminimum megegyezzék a minimálbérrel.
 
  Ha nem tudják ezt a döntéshozókkal elfogadtatni, az őszig szeretnék áttekinteni, hogy a szakszervezeteknek a nyomásgyakorlásra milyen lehetőségeik vannak – hangsúlyozta Kordás. Emlékeztetett rá, hogy a rendszerváltozás óta eltelt 25 esztendőben volt néhány olyan jelentős, több tízezres tüntetés, amelyet valamennyi konföderáció támogatott.
 
  A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) további három kérdéskörben folyik vita: a korkedvezményes nyugdíjról, valamint a munka törvénykönyve (Mt.) és a sztrájktörvény módosításáról. Tavaly decemberben a szakszervezetek azzal a feltétellel írták alá az idei évre szóló – korábban elfogadhatatlannak tartott, mindössze 3,4 százalékos emelést tartalmazó bérmegállapodást –, hogy április 30-ig mindhárom ügyben megegyezés születik. A határidő azonban eredménytelenül letelt.
 
  Ha nem sikerül tárgyalásos úton megegyezésre jutni, más megoldást kell keresni – hangoztatta Kordás. A múlt év decemberében megvont korkedvezmény kapcsán biztosan nem engednek – mondta –, mert vannak olyan munkakörök, amelyek az emberi szervezet számára fokozott igénybevételt jelentenek. A cél természetesen az egészségkárosító hatások kiszűrése, de szerinte erre nincs mindenütt lehetőség; ilyen például a bányászat, a kohászat, a közlekedés, de megítélésük szerint a három műszakos munkarend önmagában is egészségügyi kockázat.
 
   Példaként hozta fel ugyanakkor az artistákat, akik szintén elveszítették a korkedvezményt, miközben könnyű belátni, hogy egy hatvan éves ember nem mehet fel a trapézra. Közülük valaki az összes jogorvoslati fórumot végigjárta, ám mindenütt veszített. Az elnök szerint ezt nem lehet szó nélkül hagyni.
 
  Az Mt. kapcsán az vetődött fel, hogy a köztulajdonban levő cégeknél a foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések ne térjenek el az általánostól. Vagyis: a kollektív szerződésben állapíthassanak meg állami vállalatoknál is a törvényben rögzítettnél kedvezőbb feltételeket például a felmondási időre és a végkielégítésre. Ebben legalább a munkavállalói és a munkaadói oldal egyetért.
 
  A sztrájktörvény már nagyobb falatnak tűnik: a szakszervezetek elsősorban az elégséges szolgáltatás jelenlegi szabályozását vitatják. Ha ebben a munkaadó és a munkavállalók között nincs egyetértés, a bíróság dönt, de az eddigi tapasztalatok szerint a verdikt túl lassan születik meg, ezért vetették fel, hogy a felek által választott döntőbíró, s ne rendes bíróság járjon el.
 
   Bizonyos területeken viszont a hatályos rendelkezések alapján szinte esély sincs munkabeszüntetésre – hangsúlyozta Kordás –, mert jogszabály írja elő például azt, hogy a helyi és elővárosi közlekedésben 66, országos és regionális viszonylatban ötven százalék az elégséges szolgáltatás. Ennek a feltételnek nem mindig lehet eleget tenni, ezért a szabályozást újra kellene gondolni.
 
   Pert indít az állam ellen az MaSzSz jogalkotással okozott kár miatt, mivel a munka törvénykönyvének 2013 és 2014 között érvényben lévő rendelkezései miatt a betegállományban levő dolgozók alapszabadságát a táppénzen töltött idővel arányosan csökkentették – ezt is bejelentette Kordás. A parlament az Mt. érintett – az ombudsman által is alaptörvény-ellenesnek talált – részét átírta, de arról nem született döntés, hogy akinek korábban elvették a szabadságát, milyen kártérítésre számíthat. Ez annyiban precedens értékű ügy, hogy eddig jogalkotással okozott kárért még talán soha nem állapították meg a törvényhozó felelősségét.
 
  Az MaSZSZ hivatalosan február óta az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének utódszervezete, s – önállóságát egyelőre megőrizve – csatlakozott hozzá a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma is. Az egyesülési kongresszuson megválasztott elnök akkor azt ígérte: mindent megtesz annak érdekében, hogy az új brandet – az új konföderációt – bevezesse a „piacra”, s valamennyi szervezett munkavállaló számára világossá tegye: hová tartozik, s miért. Kordás ennek érdekében a szakszervezeti mozgalmat láthatóbbá kívánja tenni – kívül és belül egyaránt.

Forrás: Népszabadság