Kormányellenes tüntetéssé fajult az internetadó elleni demonstráció – hírek röviden

A Magyar Labdarúgó Szövetség által bevezetett biztonsági szigorítások ellen tüntettek a Parlamentnél. Elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszert vezet be január elsejével a kormány.

 
 

Kormányellenes tüntetéssé fajult az internetadó elleni demonstráció. A mintegy 10-15 ezer fősre becsült tömeg a József nádor téren gyűlt össze, majd a Fidesz Lendvay utcai székházához vonult, ahol megdobálta az épületet, több ablak betört. A Fidesz frakciója közleményben utasította el az erőszakot, és azt is közölte: módosító indítványt nyújtanak be, amely szerint az internetadó felső határa 700 forint lenne magánszemélyeknél, és azt a szolgáltatóknak kell megfizetniük, nem a fogyasztóknak. Korábban az LMP azt javasolta a kormánynak, hogy a tervezett internetadó helyett inkább térjen át az államigazgatás a szabad szoftverek használatára, mert azzal többet takaríthat meg. A Jobbik úgy vélte: a reklámadóból befolyó bevételekből alanyi jogon lehetne alapszintű ingyenes internetet biztosítani. Előzőleg az Együtt-PM is az alanyi jogon járó internetet célzó javaslat benyújtását jelentette be. Az internetadó ellen tiltakozott az MSZP, a DK és több civil és szakmai szervezet is. Az adatforgalomra kirótt közteher elleni tiltakozásra szólított fel a Twitteren az Európai Bizottság digitális területért felelős alelnöke is. Neelie Kroes szerint az új adó növelné a fogyasztók által fizetendő díjakat és visszafogná a gazdaságot.

Mintegy 2 ezer futballszurkoló demonstrált az Országház melletti Kossuth téren. A Magyar Labdarúgó Szövetség által bevezetett biztonsági szigorítások, így a többi között a szurkolói regisztráció ellen tiltakoztak. A petárdákat és füstbombákat dobáló drukkerek rigmusokat skandáltak és petíciót akartak átadni a miniszterelnöknek, akinek hivatala ezt elutasította. Két rövid beszéd után a tüntetés komolyabb rendbontás nélkül véget ért.

Elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszert vezet be január elsejével a kormány. A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint a rendszerrel megelőzhető lesz, hogy az adóhatósághoz előzetesen nem bejelentett áruk kerüljenek forgalomba Magyarországon. Hozzátették: a szervezett és iparszerű visszaélések ellen a négy visegrádi ország, valamint Németország és Ausztria adóhivatalainak szoros együttműködésében állapodott meg. Az áfacsalások visszaszorítása érdekében Magyarországon 1 millió forintra csökken a tételes áfaösszesítő összeghatára és 5 százalékra mérséklődik a nagy testű élőállatok feldolgozók illetve termelők által fizetendő áfája.

Hétfőtől lehet benyújtani a pályázatokat az államilag támogatott hűtőgép- és fagyasztócsere-programra. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szeptember 25-én hirdette meg az Otthon Melege Programhoz kapcsolódó felhívást, amelyre november 30-ig, illetve a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig lehet benyújtani a pályázatokat. Összesen 627 millió forint állami támogatás áll rendelkezésre, amelyből új, magas energiahatékonyságú hűtő vagy fagyasztó vásárolható. A vissza nem térítendő támogatás mértéke az új hűtőgép vételárának maximum 50 százaléka. Elsőként a Budapesten és Pest megyében élő nyugdíjasoknak és nagycsaládosoknak nyílik meg a pályázat.

A jegybank elszámolási képlete nélkül és az eltérő lízingszerződések miatt nehéz megmondani, hogy pontosan mennyi járhat vissza az autóhiteleseknek – közölte a Magyar Lízingszövetség. A szervezet szerint egyelőre a kihelyezett összeg 10-20 százalékát kaphatja vissza egy-egy lízingadós. A szövetség adatai alapján jelenleg az elszámolásban érintett szerződések száma 700 ezer körül lehet. Átlagosan egy-egy szerződés esetében 2 millió forintot tett ki a finanszírozott összeg, vagyis az érintett devizahiteles, autós lízingállomány mintegy 1400 milliárd forintra tehető.

Az euróövezet 25 bankja bukott meg az Európai Központi Bank terhelési próbáján – közölte a frankfurti intézmény. A stressztesztben részt vett egyetlen hazai hitelintézetnél nincs szükség módosításra – jelezte a Magyar Nemzeti Bank. Az érintett európai bankoknak összesen 25 milliárd euróval kell növelniük szavatoló tőkéjüket. A tájékoztatás szerint 12-en már pótolták a hiányosságokat és összesen 15 milliárd eurós emelést hajtottak végre. A többi banknak két héten belül intézkedési tervet kell benyújtania, amelyet 9 hónapon belül kell végrehajtani. Az EKB az Európai Bankhatósággal együttműködve végzett vizsgálatában összesen 130 vezető hitelintézet helyzetét és válságtűrő képességét tekintette át.