Korrigált nyugdíjszámítás

 Orbán Viktor magáénak kívánja betudni a kormány szociális érzékenységét

2017. január 1-jétől az öregségi nyugdíj összege 1,6 százalékkal emelkedhet a korábban jelzett 0,9 százalék helyett, és emellett még az idén minden nyugdíjasnak egy 10 ezer forintos Erzsébet utalványt is kézbesítenek. Ez nyilvánvaló beismerése annak, hogy a tavasszal elfogadott jövő évi költségvetésben az infláció mértékét alulbecsülték – olvasható a Népszavában.

A kormányfő elébe ment a kormánya döntésének és már tegnap kihirdette: jövőre az eredetileg tervezett 0,9 százalék helyett 1,6 százalékkal emelkednek a nyugdíjak. A mintegy 2,7 milliónyi szépkorút érintő bejelentés helyszíne az Idősek Tanácsa keddi ülése volt. Emellett – és ez az igazi meglepetés – még az idén minden nyugdíjas kap 10 ezer forintnyi Erzsébet-utalványt. A kormányfő erről úgy nyilatkozott, „ez egy gesztus, a nyugdíjasok iránti tisztelet kifejezése.” Orbán Viktor ezzel kapcsolatban megjegyezte: mint minden év végén, így 2017 novemberében is szükség esetén korrigálják majd a nyugdíjakat, hogy mennyivel az a tényleges inflációtól függ.

Ha a Fidesz valóban tisztelné a nyugdíjasokat, ezt az összeget minden hónapban megadná nekik – riposztoltak a szocialisták. Ráadásul az Erzsébet-utalványból rezsit és gyógyszert nem is tudnak fizetni a nyugdíjasok. A jövő évre ígért mikroszkopikus 1,6 százalékos nyugdíjemelés is csak a fele annak, mint amennyit a nyugdíjasok kaphatnának, ha az MSZP által javasolt nyugdíjszámítási módszer lenne érvényben – írták közleményükben.

Farkas András, a Nyugdíjguru.hu portál alapítója az esetleges korrekcióval kapcsolatban a Népszavának elmondta, hogy az az év első nyolc hónapjának tényleges inflációja nyomán történhet. Ha a januári nyugdíjemelés és a tényleges fogyasztói áremelés között 1 százaléknál kisebb a különbség, akkor azt egy összegben januárig visszamenőleg kifizetik a nyugdíjasnak, majd decembertől már a korrigált nyugdíjat fizetik ki. Az 1 százaléknál nagyobb a különbséget a kormánynak jogában áll a több részletben kifizetni. (Ilyesmire még nem volt példa.) Természetesen a nyugdíjasok örülnek a novemberi korrekciónak, de az lenne az ideális, ha erre nem lenne már szükség.

Nem véletlen, hogy Orbán Viktor magára vállalta a hálás szerepet, mert magáénak kívánja betudni a kormány szociális érzékenységét, pedig korántsem erről van szó. Most a 2017. évi költségvetés elhibázott 0,9 százalékos inflációs prognózisát korrigálják 1,6 százalékra, ami még mindig elmarad a kormány gazdaságpolitikáját kritikátlanul támogató Magyar Nemzeti Bank 2,3-2,4 százalékos várakozásától – erről beszélt lapunknak Katona Tamás. Az egyetemi tanár azt sem zárja ki, hogy a jövő novemberi különbözet kifizetését ismét a kormánypropaganda szolgálatába állítják.

Mint emlékezetes Magyarországon a második Orbán-kormány döntött úgy, hogy 2012-től a nyugdíjakat minden januárban az emelés évére a központi költségvetésről szóló törvényben tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni. Katona Tamás utalt arra, hogy mivel a Fidesz-kormányok már tavasszal túlesnek a következő évi költségvetés parlamenti megszavazásán, akkor amikor még korai a gazdasági várakozásokat törvénybe iktatni, így arra kényszerülnek, hogy ezt a fontos jogszabályt rendszeresen módosítsák.

A mostani nyugdíjemelési rendszer egyébként nem vált be. A gazdaság fejlődése – különösen a minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 25 százalékos jövő évi emelése – miatt előfordulhat, hogy a 2010-ig alkalmazott, és bevált svájci indexálás legalább részleges visszahozatalára szükség lesz. Ez esetben a nyugdíjemelés fele-fele arányban az országos nettó keresetnövekedéstől és az inflációtól függne – és így jobban kötődne az aktív korúak keresetéhez. A svájci indexálás azonban hatalmas terhet róna a költségvetésre. A mostani, inflációhoz kötött korrekció is legalább évi 60 milliárd forinttal növeli a nyugdíjkiadásokat, miközben a nyugdíjbevételek alakulását hátrányosan befolyásolhatja a munkáltatók szociális hozzájárulási adóterhelésének 5 százalékos jövő évi csökkentése. A nyugdíjkassza most mintegy 3100 milliárd forintot tartalmaz. Farkas András szerint a szociális hozzájárulási adóterhelés bevételcsökkenése akkor egyenlítődhet ki, ha a legalacsonyabb jövedelműek bérrendezése mellett a magasabb fizetésűekkel együtt a bruttó bérek átlagosan 7 százalékkal emelkednek jövőre, ami a munkáltatók előrejelzései szerint teljesülhet.

Indokolatlan a 40+ férfiprogram

Az Országgyűlésben jobbikos, valamint hozzájuk csatlakozó szocialista és LMP-s képviselők kezdeményezésére vitanapot tartanak a férfiak 40 évnyi munka utáni nyugdíjba vonulásának lehetőségéről. A jobbikos érvelés szerint intézkedést társadalom 76 százaléka támogatja, és fokozatosan négy éven keresztül valósítanák meg, a fedezetet rá a szociális hozzájárulási adó bevételtöbblete adna. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára emlékeztetett, a nők 40 évnyi munka utáni nyugdíjba vonulásának programját 2010-ben fogadták el, ám akkor nem támogatta sem az MSZP, sem a Jobbik, sem az LMP. A kedvezményt eddig 181 ezer nő vette igénybe, átlagosan 59 éves korban. Dömötör Csaba alig a teremeben maradt néhány képviselő előtt elmondott expozéjában a férfiakra vonatkozó jobbikos indítványt úgy minősítette: a javaslat benyújtásának körülményei nagyon zavarosak, „éppannyira, mint az a párt, amelyik benyújtotta”.

Ennél egyértelműbben fogalmazott Katona Tamás, aki visszaemlékezett arra, hogy a nők 40 évnyi munka utáni nyugdíjazása is szakmailag megalapozatlan volt. Sújtja azokat a nőket, akik egyetemi, főiskolai tanulmányok miatt késve tudtak munkát vállalni, majd 60 évesen még nem elégséges munkaviszonnyal elvesztik az állásukat. A 40 évnyi munkaviszony utáni nyugdíjazás sehol Európában nem létezik. Így a szakember a férfiakra való kiterjesztését nem tartja indokoltnak, viszont szükségesnek vélte, hogy a korábban eltörölt korengedményes nyugdíjazást hozzák vissza, természetesen arányos nyugdíjjal. Farkas András szintén óvott a bevezetésétől, mert a férfiakra való 40 év utáni nyugdíjazás 100 ezer fővel növelné meg a nyugellátmányban részesülő körét.

Kórózs Lajos az MSZP országgyűlési képviselője tegnap arról beszélt, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) a múlt évben elkaszálta a férfiak 40 év jogosultsági idővel való nyugdíjba vonulását, viszont a szocialisták által felvetett új korhatár, a „férfi 41” nem egy politikai egy geg, ezzel az Ab minden korábbi kifogása kivédhető.

Forrás: Népszava