Kozmetikázza az adatokat a kormány

 Nem látni a tartós növekedés feltételeit

A kedvező makrogazdasági adatok ellenére sem látni a tartós növekedés feltételeit. A foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokat pedig kozmetikázza a kormány – állapította meg a Pénzügykutató Zrt legfrissebb előrejelzésében.

 Javultak Magyarország makrogazdasági mutatói, de emögött ellentmondásos folyamatok húzódnak meg – derült ki a Pénzügykutató Zrt. hétfői tájékoztatóján. A növekedés motorja a bővülő fogyasztás, ami a reálbérek rendkívül magas, 7,5-8 százalékos átlagos emelkedésének – jövőre ez 3,5 százalékos lehet -, a devizahitelek kivezetésének, az alacsony kamatszintnek, a hitelezés némi élénkülésének, valamint a személyi jövedelemadó (szja) csökkentésének köszönhető – mondta Várhegyi Éva a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa.

 A kivándorlás tovább folytatódik és a cégek kénytelenek folyamatosan emelni a béreket. Ám míg a nagyvállalatok, multik még képesek állni a többlet költségeket, a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) közül sok bedőlhet a magas bérnyomás miatt. Egyebek mellett azért is, mert termelékenységük a fele a multikénak, de ekkora különbség egyetlen uniós országban sincs – mondta Petschnig Mária Zita, a zrt. főmunkatársa. Szerinte is legalább két számjegyű járulékcsökkentés kellene a helyzet érdemi javítása érdekében, de erre nem látni kormányzati akaratot.

 A hitelezés éledezését erősíti, hogy a kormány az Európai Beruházási és Újjáépítési Bankkal (EBRD) kötött megállapodás értelmében a bankadót a tavalyi 180 milliárd forintról a felére szállította le. A gazdaságkutató azonban lehűtötte a lelkesedést, mert azt is hozzátette, hogy tartós gazdasági növekedést csak a beruházások bővülése hozhat, a fogyasztás önmagában ehhez kevés. Csakhogy idén a beruházások 10 százalékkal eshetnek vissza egyértelműen az uniós források egyelőre átmeneti elapadása miatt, és jövőre a brüsszeli pénzcsapok megnyitásával a roppant alacsony bázisról is csak 10 százalékkal növekedhet. Figyelmeztető jel, hogy egyre több magyar vállalkozás is külföldre viszi a működő tőkéjét a hazai kedvezőtlen jogi, gazdaságpolitikai környezet miatt. Ez különösen veszélyes egy olyan tőkeszegény országban, ahová viszont nem nagyon jönnek a külföldi befektetők.

 A Pénzügykutató előrejelzése szerint a nagyon gyenge első félév után a másodikban javulhat a gazdaság teljesítménye az uniós támogatások részbeni újraindulásával, és éves szinten idén a GDP 2,2 százalékával, jövőre 3 százalékkal növekedhet. Az uniós pénzekből a többi régiós országnak is kevesebb jutott, de ilyen látványos visszaesést csak Magyarország produkált – jelezte Várhegyi Éva. Jövőre 2,5 százalékos is lehet a gazdasági növekedés, ha a pályázati rendszer uniós vizsgálata nyomán nem kerül át Magyarország a 3-as kategóriába, ami a támogatások automatikus felfüggesztését jelentené.

 Nagyon jól hangzik, hogy a költségvetési hiány akár a GDP 1,7-1,8 százalékára is csökkenhet, a baj csak az, hogy nincs is szükség ilyen alacsony szintre, ami ráadásul a humán ágazatok, például az oktatás alulfinanszírozásával jár együtt – tette hozzá Várhegyi Éva.

Mindenesetre a kormánynak van mozgástere, amit a költségvetés lazítására ki is fog használni, hiszen 2017 az országgyűlési választásokat megelőző év lesz. A Pénzügykutató prognózisa alapján a jegybank jövőre várhatóan folytatja a monetáris lazítást, a kamat tartása mellett más módszerekkel igyekszik pénzt juttatni a gazdaságba. Átterelné a hitelpiacra a bankok pénzét 2016-ban, de ehhez a vállalkozások beruházási hajlandóságára is szükség lenne.

 A közfoglalkoztatottakkal és az külföldre ingázókkal együtt igaz lehet a 4,4 milliós foglalkoztatott, ám a két szegmens együttesen mintegy 338 ezer embert jelent – válaszolta a

Népszava kérdésére Herczog László, munkaerőpiaci, foglalkoztatási szakértő. A közfoglalkoztatottak 85-90 százaléka azonban soha nem kerül át az elsődleges munkaerő piacra. A munkanélküliek száma 2016. első félévében valójában 9,4 százalék volt a hivatalos 5,6 százalékával szemben – tette hozzá Herczog, aki egy érdekes összefüggésre is rámutatott: az elmúlt 2,5 évben havi bontásban, ha a közfoglalkoztatottak száma nőtt, akkor csökkent a regisztrált munkanélkülieké és fordítva.

 Forrás: Népszava