Kozmetikázzák az iskolaelhagyó diákok számát

Az érettségi sok államban alapvető belépővé vált a munkaerőpiacra

A korai iskolaelhagyást választó, illetve a veszélyének kitett gyerekek – általában alacsonyan iskolázott – szülei az előítéletekkel ellentétben nagyon is támogatják, hogy gyerekeik tanuljanak és előrébb jussanak, ám naiv elvárásaik vannak az iskolarendszerrel szemben: úgy vélik, képes a gyerekek igényei szerint tanítani őket – mondta kedden a Közép-európai Egyetemen Eunice Macedo, a Portói Egyetem professzora A korai iskolaelhagyás mérséklése című konferencián. A szülők és a tanárok is sokszor tehetetlenül szemlélik, ha egy diák úgy dönt, hogy idő előtt abbahagyja középfokú tanulmányait. Ez azért is kiemelendő, mert bár a fiatalok pályaválasztására általában a szülők gyakorolják a legnagyobb hatást (Magyarországon ez az arány 70-80 százalék), ezek a diákok mégis tanulmányaik korai befejezése mellett döntenek – olvasható a Magyar Nemzetben.

Bár az egyes országok gazdasági állapota, oktatási és szociálpolitikai rendszere eltérő, több olyan közös, rendszerszintű okot is azonosítottak a szakemberek, amely miatt a gyerekek végül az iskola elhagyását választják – derült ki a konferenciát megelőző kutatásból. A gyerekek válaszából és nyomon követéséből kiviláglik, hogy az óvodai fejlesztés hiánya, a gyerek fejlődésének korai figyelésének elmaradása, a hátrányos családi helyzet, a családi konfliktusok vagy az oktatási rendszer alulfinanszírozottsága is növeli a kockázatot. Az iskoláknak kezelni kellene többek között az évismétlésből fakadó stresszt és szégyenérzetet, a gyerekek iskolai zaklatását, kiváltképp ha egyébként is veszélyeztetett kisebbségi vagy bevándorló származású diákról van szó. Szintén probléma, ha a tanár a szerinte „rossz tanulót” csak csendre inti, ahelyett hogy reagálna a problémáira. E tényezők együtt ugyanis olyan érzetet kelthetnek a gyerekben, hogy nem tartozik a közösséghez, magára marad, s a tanulás intézményesült formáitól is eltávolodik.

A tankötelezettség korhatára fontos, ám Európában csak kevés országban éri el a 18 éves kort, általában 15-16 évnél húzzák meg a felső határt. Megjegyzendő, hogy több állam a korhatár emelését fontolgatja, ugyanis az érettségi alapvető belépővé vált a munkaerőpiacra – szemben hazánkkal, ahol a kormány levitte a korhatárt 16 évre. Az Európai Unió arra törekszik, hogy 2020-ig 10 százalék alá csökkenjen a korai iskolaelhagyók aránya, ugyanis ezen fiatalok lesznek leginkább kitéve a munkanélküliségnek, segélyezésük és felnőttkori képzésük pedig költségesebb, mint iskoláztatásuk. A korai iskolaelhagyók aránya – Magyarországot leszámítva – Európa-szerte csökkenő tendenciát mutat.

Az elmúlt években Portugália sokat javított rossz adatain, így a konferencián adva volt a kérdés, hogy milyen intézkedéssel érték ezt el. A tankötelezettség 18 évre emelése jelentős eredményt hozott, ugyanakkor a háttér sokkal árnyaltabb. Ha valaki elhagyja az iskolát, néhány hetes képzésekre vonják be a fiatalokat, akik így kikerülnek az iskolaelhagyókat bemutató statisztikákból.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2015-ben még minimálisan csökkent, 2016-ra viszont már 12,4 százalékra nőtt a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon, ami mögött a tankötelezettség 16 évre való korábbi csökkentésének hatása áll. Radó Péter oktatási szakértő a Magyar Nemzetnek kifejtette: hazánk az uniós átlagnál rosszabb helyzetbe került, ráadásul a portugálokéhoz hasonlóan kozmetikázza a kormány a statisztikákat. A fiatalokat, akik az iskolából kilépve közmunkások lettek, akkor küldi néhány hetes kötelező továbbképzésekre a kormány, amikor a felmérések készülnek, így azok kedvezőbb számokat mutatnak. Szerinte az oktatási rendszert képessé kell tenni arra, hogy kezelni tudja a diákok problémáit, például fejleszteni kell a tanárképzést. Radó elmondta, Magyarországon önmagában a centralizált oktatási rendszerrel is probléma van, ugyanis az iskolákban ha felismerik is a diákoknál a káros folyamatokat, akkor sincs mozgásterük lépni, nincs elegendő pénz a diákok egyénre szabott fejlesztésére. – Ha a kormány magát a rendszert nem szeretné átalakítani, akkor is tehetne az iskolaelhagyás ellen azzal, ha 18 évre visszaállítja a tankötelezettséget – hangsúlyozta Radó. Hozzátette, a másik lehetőség, hogy visszaállítják az iskolák fejkvóta szerinti finanszírozását, hogy a „rossz diákoktól” ne megszabadulni akarjanak, hanem motiváltak legyenek iskolában tartásukra.

Forrás: Magyar Nemzet