Közmunkás Szakszervezet: emberkísérletet végez a kormány

 Használható tudást kínáló képzések kellenek álmegoldások helyett

Emberkísérletet végez a kormány, amikor lényegében hatórás munkavégzéshez köti a segélyezést sokszor szinte mozgásképtelen, vagy súlyos, krónikus betegségekkel, netán alkoholizmussal küzdők esetében. Az újabb közmunka-mintaprogram eleve kudarcra van ítélve – írja a Népszabadság.

Tavaly a mezőgazdasági idénymunkán, de közmunkás béren foglalkoztatható közmunkásokkal kísérletezett a kormány, idén a beteg, mentálisan vagy szociálisan eddig munkavégzésre alkalmatlannak minősített emberek speciális programjával próbálkozik. A Közmunkás Szakszervezet társelnöke szerint mindegyik kísérlet csak szakmai háttér nélküli ötletelés, amely a gyakorlatban nem működik. Komjáthi Imre emlékeztetett rá, hogy a vidéki munkanélküliek a közmunkás bérnél magasabb napszámért vállalnak gyümölcsszedést és egyéb idénymunkát, mert ezekben a családokban minden fillér számít. A tavaly nyáron hatalmas lehetőségként beharangozott program kudarcát a Belügyminisztérium (BM) is elismerte, amikor kiadta, hogy 2015-ben összesen 153 közmunkást sikerült kiközvetítenie a járási hivatalok foglalkoztatási osztályainak a mezőgazdasági vállalkozásokhoz.

Idén nyáron a speciális közmunka program az új ötlet, amivel az eddig munkavégzésre alkalmatlanokat akarja arra kényszeríteni a kormány, hogy a segélynél alig valamivel több pénzért mégis dolgozzanak. Július 1-től 5 hónapon át Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Baranya és Zala megye 11 településén összesen 300 olyan embert foglalkoztatnak 6 órában, akik egészségi állapotuk miatt nem alkalmasak komolyabb fizikai munkára, valamilyen mentális vagy szociális gonddal küzdenek, vagy egyszerűen nyugdíj előtt állnak és sehová nem veszik fel őket. A BM januártól országossá akarja fejleszteni a programot, aminek azonban máris látszik több szépséghibája. A legalapvetőbb kifogás az, hogy a képzetleneknek ebben a körben csak bruttó 41 556 forint jár, aminek nettó összege havonta mindössze 4200 forinttal magasabb, mint a 22 800 forintos foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Ennél valamivel több jár a középfokú végzettségűeknek és szakmával rendelkezőknek, de valójában annyit tesz a hatalom, hogy hatórás munkához köti az érintettek segélyezését.

A program azt ígéri, hogy „számukra a foglalkoztatás mellett munkaerő-piaci, szociális és egészségügyi szolgáltatásokat nyújt”, de hogy milyen formában és milyen szolgáltatók bevonásával, az nem derül ki. Mindössze annyit lehet tudni, hogy ha valakinek ilyen foglalkozásokra kell járni, kifizetik a buszjegyét, de arról sehol nem esik szó, hogy a sokszor szinte mozgásképtelen, vagy alkoholizmussal küzdő emberek képesek-e egyáltalán elhagyni a kistelepülést, ahol élnek, hogy beszélgetésekre vagy képzésekre járjanak. A munkaügyi kérdésekkel foglalkozó Esély Labor Egyesület elnöke szerint nem véletlenül kerülték a beszélgetést az általunk megkeresett szabolcsi falvak polgármesterei, ők ugyanis pontosan tudják, hogy a beígért humán-szolgáltatások, fejlesztések szakmai háttere sehol nem biztosított.

Kulinyi Márton szerint az utóbbi hat évben a támogatások megvonásával a kormány felszámolta azt a szolgáltatási infrastruktúrát, amely mentális és szociális gondozást lenne képes kínálni a speciális helyzetben lévő közmunkásoknak, a járási hivatalok foglalkoztatási osztályain dolgozó hivatalnokok pedig szerinte soha nem tudnak mentális fejlesztéssel foglalkozni. A szakember úgy fogalmazott, az újabb közmunka program valójában nem más, mint a belekényszerített emberek és az egész rendszer „szívatása”, ami nem vezet majd sehová. A megoldás ehelyett például a szociális farmok országos hálózatának támogatása lehetne, ahol a helyi kezdeményezések segítenék a foglalkoztatásból régóta kiszorult emberek és a második generációs munkanélküli fiatalok fokozatos munkához és munkahelyi közösséghez szoktatását, a kormány azonban kizárta a hálózat tagjait az uniós pályázatokból.

A Közmunkás Szakszervezet elnöke is használható tudást kínáló képzéseket sürgetett álmegoldások helyett. Komjáthi emlékeztetett rá, hogy a csökkent munkaképességűeknek sokfelé teremtettek eddig is munkalehetőséget, de a valódi kihívással, a szakképzett munkaerő immár országos hiányával nem néz szembe a kormány. Ráadásul az ő tapasztalatai azt igazolják, hogy sokaknak elegük van az értelmetlen közmunka kiszolgáltatottságából, egyre többen kilépnek a rendszerből és eltűnnek vagy külföldön keresnek boldogulást.

Forrás: Népszava