Közös álláspont nyugdíjügyben

Tovább könnyítenének az idősek munkavállalásán a szakszervezetek és a foglalkoztatók 

A nyugdíjas-szövetkezetek megalakítása mellett további két területen könnyítene az idősek munkavállalásán mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldal – tudta meg a Magyar Idők. Az egyik terület a korkedvezmény, a rövidebb szolgálati idő miatt járó illetmény melletti munkavégzéssel kapcsolatos bérplafon eltörlése, a másik pedig a 65 év felettiek járulékkedvezménye.

 – Rengeteg megkeresést kapott eddig a szakszervezet a munkavállalási szándékú, de idősebb, ellátásban részesülőktől, hogy amennyiben könnyítenének foglalkoztatási feltételeiken, újra munkába állnának – mondta a Magyar Időknek Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke

Felidézte: konszenzus alakult ki a munkaadói és a munkavállalói oldal között azzal kapcsolatban, hogy könnyíteni kellene azon ellátásban részesülők foglalkoztatási szabályain, akik nem szövetkezeti formában szeretnének visszatérni a munkaerőpiacra.

A probléma két korcsoportot érint. Az egyik csoport a 65 év feletti, időskori nyugellátásban részesülők, akikre – amennyiben munkát vállalnak – ugyanazok a járulékfizetési szabályok vonatkoznak rájuk, mint a fiatalabb munkavállalókra. Ez azt jelenti, hogy a bruttó jövedelmükből levonják a 15 százalékos személyi jövedelemadót, a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint 1,5 százalék munkaerőpiaci járulékot. Ezért cserébe a 65 év feletti munkavállaló nyugdíja mind­össze fél százalékkal emelkedik évente. Ezzel szemben ha nem egyénileg, hanem szövetkezeti formában dolgozik, akkor csak a tagdíjat kell befizetnie, ami később visszajár, illetve bére után mindössze a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetni.

Mészáros Melinda felidézte, a másik csoportba a 65 évnél fiatalabb, de valamilyen okból, például a nők 40-nel vagy más korkedvezménnyel ellátásra jogosultak köre tartozik. Ők ugyanis a nyugellátás mellett munkát vállalók, évente a mindenkori minimálbérnek, tehát az idén 127 és fél ezer forintnak a 18-szorosát kereshetik meg egy év alatt.

Amennyiben az adóköteles keresete meghaladná ezt az összeget, tehát az évi 2,295 millió forintot, havi átlagban pedig bruttó 191 250 forintot, abban az esetben választania kell ellátás vagy munkaviszony között. A Liga vezetője elmondta, rengetegen jelezték már a szakszervezetnek, hogy visszamennének dolgozni, ha nem lenne a bérplafon miatt kockázatos a rendszer.

A kockázatot ugyanis az okozza, ha az adott dolgozó átlépi az említett felső kereseti korlátot, s lemond az ellátásáról annak érdekében, hogy a munkabérét továbbra is megkapja, akkor adott esetben ellátatlan maradhat, például ha elveszíti állását az adott év szep­temberében, ellátásra akkor is csak a következő év januárjától jogosult.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke lapunk kérdésére megerősítette, a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben szükség lenne a dolgozni vágyó idősebb korosztály munkájára is, ezért támogatják a Liga felvetését. Hozzátette: mindenkinek érdeke, hogy a szociális partnerek, valamint a kormány részletekbe menően megvizsgálja az idősek foglalkoztatásához kapcsolódó részletszabályokat.

Az Országgyűlés júniusban döntött a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek létrehozásáról. Ennek köszönhetően júliusban létrehozták a Szomszédok elnevezésű szövetkezetet, az országos lefedettség kiépítése jelenleg is tart, várhatóan őszre minden megyében elérhető lesz a szövetkezet ügyfélszolgálata. Azonban a szakszervezeti visszajelzések alapján sokan vannak, akik egyénileg vállalnának munkát, elsősorban a biztonságuk szem előtt tartása mellett.

Forrás: Magyar Idők