Közzétette a Bizottság a 2014-2020-ra vonatkozó egészségvédelmi és munkahelyi biztonsággal kapcsolatos programját

A munkavédelemre fordított beruházás megtérül

 

2014 június 6-án az Európai Bizottság közel két éves késéssel közzétette az unió munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos – eredetileg 2013-2020 időszakra szólt volna – 2014–2020-as stratégiai keretprogramját.

Meg kell állapítani, hogy a tervezetthez képest jelentősen „fel lett puhítva”.

A szakszervezetek javaslataihoz és várakozásaihoz képest a tartalma gyenge és nem tartalmaz semmilyen konkrét akciótervet.

Pedig a szakszervezetek az elmúlt évek során azon dolgoztak, hogy a munkavállalók egészségét nem veszélyeztető és biztonságos munkahelyeinek kialakítása ne válhasson a vállalkozói profitorientáltság, a neoliberális törekvések áldozatává. A keresztény emberi jogok és értékek, az európai közösség szociális értékeinek a része maradjon.

Az előző hét éves stratégia 2013-ig szólt – bár a ciklus végére jelentősen vesztett a célkitűzéseinek súlyából – ennek ellenére a munkavédelemmel foglalkozó szakma, a szociális partnerek, a különböző, a témáért felelős kormányzati szervek sürgették az értékelések szerint is hasznos, eredményeket hozó közösségi program folytatását.

Sajnos a közreadott dokumentum nem határoz meg a munkahelyi egészség, biztonság minőségének javításához szükséges lépéseket.

A 2014-2020 időszakra megfogalmazott közlemény összegzi a kihívásokat, így:

  • a kockázat megelőzéshez szükséges kapacitások hiányát,
  • a kis- és középvállalkozások (KKV) körében, az új kockázatok kezelését, így a nanoanyagok, vázizom rendszeri megbetegedések, a nőket érintő sajátos problémák,
  • a pszichoszociális, mentális rendellenességek,
  • a rákos megbetegedések sajátos típusainak területeit,
  • kezelendőnek tartja az idős munkavállalók munkavégzéssel összefüggően bekövetkező megbetegedéseinek kérdését.

A közreadott dokumentum is elismeri, hogy csak az unióban évente közel ötezren munkahelyi balesetekben vesztik életüket. Több mind 160.000-en halnak meg munkavégzéshez köthető betegségben; amelynek a többsége rosszindulatú daganatos (rákos) megbetegedés következménye.

 

A sokkoló számok ismeretében még inkább problémás, hogy a közreadott stratégiai keret további deregulációs törekvéseket REFITprogram továbbvitelét (Regulatory Fitness and Performance Programme), (magyarul: “..lefordíthatatlan szóvicc…”) jelzi. Vagy is, ami további jogi szabályozás egyszerűsítését, eddigi szabályok gyengítését helyezi kilátásba, annak érdekében, hogy a KKV számára könnyebb legyen a munkavédelem megvalósítása.

 

A nem mindig hízelgő hazai statisztikák egyértelműen mutatják, hogy a munkavédelem terén nagyon sok a tennivaló. A jogszabályok alapján a biztonságos, egészséges munkahely megteremtése a munkáltató felelőssége.

Megítélésem szerint a megelőzés, a munkavédelmi kultúra elterjesztése és a jó gyakorlatok átvétele közös feladat, a kormányok, a munkáltatók, a szakszervezetek, valamint a munkavállalók által megválasztott munkavédelmi képviselők feladata. De ekkor még nem beszéltünk az iskolai oktatásról nevelésről.

 

Hazánk szociális partnerei, a munkavédelmi szakma, a különböző hatóságok szakértői – már évekkel ezelőtt, több változatban – közösen dolgozták ki a nemzeti munkavédelmi stratégiát. Sajnos a mai napig nem került elfogadásra.

 

Félő, hogy a most nyilvánosságra hozott keretprogram tovább halasztja a hazai stratégia elfogadását. Pedig jó lenne, ha hazánk is lekerülne a szégyenpadról. Ugyan is ismereteim szerint az EU 27 tagországában létezik nemzeti munkavédelmi stratégia.

 

Felénk azt mondják: „A remény hal meg utoljára!”

 

Ezért nem tehetünk mást, bízunk a politika pozitív hozzáállásában, de azért ahol lehet mondjuk el az igényeinket az egészséget nem veszélyeztető munkahelyek kialakításával kapcsolatban.

 

Pécs, 2014. Pünkösd első napján

Perényi József