Kudarcba fulladt a közmunkások beiskolázása

 Az idei évre ígért diáklétszám negyven százalékát sem éri el

Bő egy hónappal az év vége előtt még mindig alig több mint húszezer közmunkást sikerült beiskolázni. Ez az idei évre ígért diáklétszám negyven százalékát sem éri el, vagyis már szinte biztos, hogy a kormány idén sem tudja teljesíteni az 55 ezer fő beiskolázására tett ígéretet – tudta meg lapunk. A helyzetet súlyosbítja, hogy az érintettek nagy részét, 50 ezer embert már tavaly be kellett volna vonni a képzésekbe, vagyis jelenleg kétéves csúszásban van az európai uniós forrásból finanszírozott program – írja az mno.hu.

Márpedig az unió általában szigorúan ragaszkodik a szabályok és a határidők betartásához. Az adatok azt mutatják, hogy nagy szükség lenne a közmunkások képzésére, hiszen a BM legfrissebb nyomon követéses vizsgálata szerint ugyan folyamatosan nő a munkát találók száma, de még így is csupán a közfoglalkoztatásból kilépők 13,3 százaléka tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon.

Súlyos késedelem

A Belügyminisztérium még tavaly nyáron közölte lapunkkal, hogy az Újra tanulok program lezárulta után – amelynek keretében három év alatt összesen 150 ezer közmunkás szerzett bizonyítványt – újabb nagyszabású, uniós forrásból finanszírozott képzési programot indítanak. Ennek részeként már tavaly őszre ötvenezer ember beiskolázását ígérték. A program azonban csak nem akart elindulni, mire tavaly októberben a tárca lapunk kérdésére elismerte, hogy 2015-ben mégsem tudják megkezdeni a képzéseket. A BM akkor a konzorciumi partnerek változásával és a tervezési felhívás megjelenésének csúszásával magyarázta a súlyos késedelmet. Később úgy módosították a terveket, hogy a képzések várhatóan csak valamikor az idei év első negyedévében indulnak el, és az eredetileg tervezett 50 ezer helyett már csupán 30 ezer fő beiskolázását ígérték 2016 első felére. Idén áprilisig azonban alig több mint kétezer főt sikerült iskolapadba ültetniük, hat megyében pedig eddig az időpontig el sem tudták indítani a tanfolyamokat.

 Közel fél évvel később, idén szeptemberben még mindig csupán 15 ezer ember beiskolázásánál tartottak. Ősszel megint változtattak az ígéreteken: akkor az év végéig 55 ezer közfoglalkoztatott képzésbe vonását jelentették be, vagyis arra tettek ígéretet, hogy az esztendőből hátralévő három és fél hónapban 40 ezer embert iskoláznak be, közel háromszor annyit, mint ahányat az év első nyolc és fél hónapjában sikerült. Most kiderült, hogy ez sem sikerült. A BM lapunk kérdésére közölt adatai szerint november 14-éig összesen 21 449 fő képzése kezdődött meg, ez az ígért létszám alig 40 százaléka. Decemberre még 25 ezer ember beiskolázását ígérik, ám még ha ez sikerülne is, akkor is elmaradnának az ígért 55 ezres létszámtól. A már beiskolázottak közül eddig közel 11 ezer fő fejezte be sikeresen a képzést, és igen sokan, 931-en lemorzsolódtak, vagyis a résztvevők nagyjából kilenc százaléka nem szerzett bizonyítványt. Azt, hogy milyen szankciókkal élnek az iskolát önhibájukból elhagyókkal szemben, a szaktárca nem részletezte arra hivatkozva, hogy ezek alkalmazásában a megyei kormányhivatalok az illetékesek, de a törvény a hatóságokat feljogosítja arra, hogy visszaköveteljék az érintettetektől a tanfolyam költségeit.

 A BM szerint egyébként a szakirányok meghatározásakor a munkaerő-piaci igényeknek is megfelelő, egy-egy régióban hiányszakmának számító szakképesítések, illetve az alacsonyabb iskolai végzettségűek számára szakmai képzések kerültek fel a projekt képzési jegyzékére. Így például a közmunkások egy része ipari és építőipari hiányszakmát tanul, gépi forgácsolónak, kőművesnek, hidegburkolónak, illetve ácsnak képzik őket, de van, illetve lesz olyan, aki szakácsnak, szociális gondozónak vagy kertésznek tanul majd.

 Visszatérnek a közmunkához

 A képzés súlyos késedelme azért is komoly probléma, mert a közfoglalkoztatottak mielőbbi és minél nagyobb számban történő oktatása rendkívül sürgető lenne. Ezt erősíti meg a BM lapunk által megismert nyomon követéses vizsgálata is, amely szerint fél évvel a közmunkából való kilépés után csak az érintettek 13,3 százaléka rendelkezett állással. A felmérés során azokat kísérték tovább, akik 2015 márciusa és 2016 februárja között távoztak a közfoglalkoztatásból. Az érintettek között az újra közfoglalkoztatottnak állók aránya elképesztően magas, 55,5 százalék volt.

 A felmérést végzők külön is vizsgálták a rendszerből 2016 februárjában kilépők további sorsát, ugyanis jellemzően ebben a hónapban értek véget a 2015. évi közfoglalkoztatási programok, amelyekben 250,7 ezren vettek részt. Közülük az érintettek 14,5 százalékának volt állása a nyílt munkaerőpiacon a kilépését követő 180. napon. A diplomások voltak a legjobb helyzetben: a felsőfokú végzettségűek 35 százaléka talált magának állást. A középfokú végzettségű közfoglalkoztatottak körében 19 százalékos munkába állási arányt mértek, míg a legfeljebb nyolc általánossal rendelkezők mindössze 10 százaléka tudott elhelyezkedni. Hatalmas a különbség regionálisan is: a fővárosban, Fejér, Komárom, Vas és Veszprém megyében az érintettek több mint ötöde talált magának állást, míg Kelet-Magyarországban az arány jóval alacsonyabb. A legfrissebb adatok szerint egyébként a közfoglalkoztatottak 54 százaléka legfeljebb nyolc osztályt végzett, jó negyedüknek van szakmunkás végzettsége, 17 százalékuk rendelkezik érettségivel, és mindössze 2,5 százalékuknak van diplomája.

 Forrás: mno.hu