Kultúraváltás nélkül csak álom a részmunkaidő

 A munkáltatónak és a munkavállalónak is sok előnyt jelenthet

Jelentősen kevesebben dolgoznak részmunkaidőben itthon az uniós átlagnál. Pedig ez az atipikus forma elvileg a munkáltatónak és a munkavállalónak is sok előnyt jelenthet. A szakemberek szerint az anyagi bizonytalanság és a bizalomhiány is fontos gát, a munkahelyi kultúrának kéne változnia – írja a Piac és Profit.

Az atipikus foglalkoztatás egyre gyakrabban előkerülő fogalom a hazai munkahelyeken, általánosan terjedő trend, hogy valamilyen formában bevezessék a cégek. Az öregedő, fogyó társadalom és a fiatal munkavállaló generáció korábbiaktól eltérő munkával kapcsolatos attitűdjei egyaránt fontossá tették, hogy foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. A legfontosabb ok, ami miatt előtérbe került mégsem ez, hanem a fokozódó munkaerőhiány. A munkáltatóknak ugyanis egyre több dolgot kell megtennie azért, hogy a munkaerőhiány nehogy a termelékenység kárára menjen – mondta Lerf Andrea, aki a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom Országos részmunkaidő kutatás vezetője. (Egy betanított dolgozó egy éven keresztüli hiánya nagyjából 20 millió forint bevétel-kiesést jelent.)

A részmunkaidős foglalkoztatás is része pedig azon atipikus munkavégzési formáknak, amelyek növelhetik egy vállalat családbarát jellegét. A nemzetközi munkaügyi szervezet (ILO) meghatározása szerint az atipikus foglalkoztatás körébe tartozik a részmunkaidő – vagyis a heti 36 órát meg nem haladó foglalkoztatás – mellett a távmunka, a határozott idejű szerződéssel való foglalkoztatás és az önfoglalkoztatás is.

Magyarország az európai országok között sereghajtónak számít a részmunkaidős foglalkoztatásban, csak Bulgáriát előzzük meg ebben a listában. Míg itthon a munkavállalók 3,5%-a dolgozik ilyen formában, az Unióban 13,3% ennek az aránya az összes foglalkoztatott között.

Részmunkaidőre is jár a teljes kedvezmény

Jelenleg 230-240.000 ember dolgozik részmunkaidőben, és ez a szám folyamatosan csökken 2012 óta – mondta el Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke. Hozzátette, a törvényhozók is igyekeztek támogatni a részmunkaidő terjedését. Erre hatott az elnök szerint a Munka törvénykönyvének módosítása mellett a GYED melletti munkavégzés lehetőségének megteremtése, illetve egy, Szalai szerint a legtöbb munkáltató által nem ismert részletszabály.

A munkahelyvédelmi akciótervnek köszönhetően a munkáltató számos adó-, járulékkedvezményt vehet igénybe. A részmunkaidőben foglalkoztatott kisgyermekes szülők esetében is, érvényesíthető a teljes kedvezmény. A jogalkotó az öt kedvezményezetti csoport közül csak a kisgyermekesek esetében törölte el az arányosítást, vagyis itt nem kell a részmunkaidő arányában csökkenteni a kedvezményt.

Anyagi biztonság nélkül nem fog nőni

A részmunkaidőt választó munkavállalók nagyobb része családi okokból szeretne atipikus formában dolgozni, kisebb, de meghatározó rész pedig tanulmányai mellett dolgozna így az adatok szerint. A kutatásból pedig az is kiderült, ha nem lenne anyagi kényszer, a részmunkaidő a legvonzóbb megoldás a válaszadók nagyobb része számára. A többség ilyen formában akkor is dolgozna, ha a pénzre egyáltalán nem lenne szüksége.

Az atipikus foglakoztatás típusa

Az így foglalkoztatottak aránya az Európai Unióban

és Magyarországon

Részmunkaidő

13,3%

3,4%

Távmunka

10,3%

6,1%

Határozott idejű

8,3%

6,4%

Önfoglalkoztatás

10,2%

7,2%

Forrás: Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány

A többségnél viszont sajnos nem ez a helyzet, így az egyik legkomolyabb ellenérv a munkavállalók részéről a vágyott részmunkaidő ellen az alacsonyabb kereset. A kutatásból az is kiderül, éppen az anyagi hátrányok miatt leginkább azok esetében merül fel ez a lehetőség, ahol van egy másik, biztos kereső is a családban.

A részmunkaidőben való munkavégzés alapvetően átmeneti időre tervezett dolog, legtöbben kisgyermekek mellett, vagy a tanulmányaik befejezéséig dolgoznának így – derül ki a kutatásból. Optimális esetben véleményünk szerint így a korábban felhalmozott tartalékok is fedezhetnék az ezen átmeneti időszakokban csökkenő bevételeket, így nem csak a többkeresős családokban lenne lehetőség a munka és magánélet egyensúlyának növelése szempontjából nagyon hasznos munkaidő csökkentés.

Nem csak kismamáknak!

Bár a leggyakrabban kisgyermekes munkavállalók esetében merül fel, a részmunka más csoportok számára is jó lehetőség. A fiatalok a munka-magánélet egyensúlyának megtartása érdekében választják, de nagy mértékben segíthet a 45 év feletti munkavállalók, illetve a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása esetében is – hangsúlyozta a kutatás bemutatásakor Lerf Andrea.

Az idősebb munkavállalókra minden forrás szerint egyre nagyobb szüksége lesz a munkáltatóknak is, mégis a tapasztalatok szerint mindenki, aki teheti, él a lehetőséggel, hogy 40 éves munkaviszony után nyugdíjba menjen akkor is, ha még bőven munkaképes – mondja Révész Bálint a K&H Bank Zrt. személyügyi szolgáltatások vezetője. Véleménye szerint a munkáltatóknak dolgoznia kéne a fokozatos nyugdíjba vonulás lehetőségének biztosításán, amihez viszont a szabályozás változására is szükség lenne – tette hozzá. Nincs rendben, hogy a nyugdíj melletti keresőtevékenységet plusz terhekkel sújtják, amikor társadalmi érdek lenne.

Mindkét félnek tennie kell

Ahhoz, hogy a részmunkaidő bevett szokásként működjön, munkáltatónak és munkavállalónak egyaránt tennie kell. Nagyon fontos, hogy a részmunkaidő elismert része legyen a munkahelyi kultúrának. Például – emelte ki Révész Bálint – el kell ismerni, hogy valaki a négyórás munkáért is ugyanannyit utazik, mint nyolc óráért, ezért jogos, hogy a „félállásért” a fél fizetésnél némiképp több járjon. De a munkáltatóknak is belátással kell lennie, hiszen az un. job sharing sem fog működni, ha mindenki mindig a délelőtti műszakot szeretné… De megéri az erőfeszítés, a banki tapasztalatok szerint a munkavállalók összeszedettebbek, pontosabbak, motiváltabbak, ha részmunkaidőben dolgoznak.

A munkavállalói elkötelezettség növekedését a rugalmasabb munkavégzési lehetőségek bevezetésének köszönhetően a Grundfos Magyarországnál is tapasztalják – számolt be Kappel Katalin, a cég szociális munkatársa, aki hozzátette, bőven van még hátra fejlesztés. A fizikai dolgozók számára még kevés ilyen forma elérhető, jelenleg a műszakcsúsztatás lehetőségén, job sharing bevezetésén dolgoznak.

A kutatás eredményei azt mutatják, munkavállalói és munkáltatói oldalról is van nyitottság és igény a részmunkaidő nagyobb arányú használatára, csakhogy az igények nem találnak egymásra. Ennek legfontosabb oka valószínűleg valamilyen kommunikációs probléma, amit jól mutat, hogy míg a munkaadók 87%-a mondja, hogy van lehetőség a cégben részmunkaidős foglalkoztatásra, a munkavállalóknak csak 68%-a állítja ugyanezt. Vagyis sok helyen egyszerűen nem is tudnak róla a dolgozók, hogy gondolkodhatnának ilyen megoldásban.

Probléma az is, hogy sok helyen nem működik jól az intézmény, előfordul, hogy a részmunkaidős szerződéssel teljes munkaidős leterheltség jár, ez pedig csökkenti ezen atipikus foglalkoztatási formával kapcsolatos bizalom szintjét még a jó szándékú cégek esetében is. Bizalom nélkül pedig ez sem megy. Nem elég, amit a szerződésben leírunk, fontos, hogy mennyire pozitív üzenete a vállalati kultúrának ez a lehetőség – hangsúlyozták a szakemberek.

Forrás: Piac és Profit