A munkáltatók által adható adómentes lakáshitel-törlesztési támogatás csak a méltányolható lakásigényhez kapcsolódó lakáshitelek törlesztését segítheti; deviza- és forinthitelesek körében egyaránt.
A lakáshitel-törlesztési támogatás feltételeit meghatározó rendelet megjelenése pontosan tisztázta, hogyan és milyen feltételekkel támogathatja a munkáltató dolgozója hiteltörlesztését az 5 millió forintos értékhatárig. E szerint a juttatás bármely tulajdoni hányad esetén megadható, a munkavállalónak nem kell sem kizárólagos, sem legalább 50 százalékos ingatlantulajdoni hányaddal bírnia a hitellel finanszírozott ingatlanban. Egyértelművé vált, hogy egy lakás esetén akár több személy is élhet párhuzamosan a kedvezményekkel, még akkor is, ha azonos munkáltatónál állnak foglalkoztatásban. A munkáltatói támogatás továbbá akkor is megadható, ha az illető adóstársként szerepel a hitelszerződésben.
A támogatást a munkáltató mind a juttatásban részesülő hitelszámlájára, mind a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéséhez használt központi elszámoló számlára, vagy a magánszemély számára hitelt nyújtó hitelintézetnél vezetett folyószámlájára is utalhatja. A munkáltatók számára egyszerűsítést jelent, hogy a támogatás indításához kapcsolódóan már nem kell elkülönített számlát nyitniuk, azt a meglévő bankszámlákról is indíthatják.Azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy a forint vagy devizahitelhez kapcsolódóan adott támogatás megfelel-e a méltányolható lakásigény feltételeinek, a munkáltatónak kell tudni bemutatnia, de a korábban elfogadott szja törvény változásában meghatározott szankciók miatt mindkét fél számára fontos a szükséges papírok összegyűjtése. Az igazolás bemutatásának elmulasztása, vagy jogosulatlan igénybevétel esetén ugyanis a támogatás 20 százalékkal növelt összege munkából származó jövedelemnek minősül, így az után adó és járulék kötelezettség kerül megállapításra, amely mindkét fél számára addicionális költségeket jelenthet. Ennek következtében a cég és a dolgozó is érdekelt a dokumentumok mielőbbi begyűjtésében, akkor is, ha a támogatást nyújtását követően, de még a munkáltatónak átadandó okiratok benyújtásának határideje előtt a munkavállaló távozna a társaságtól. A rendelet részletesen szabályozza a hitelintézet, illetve a kincstár által elkészítendő igazolások kiállításának módját, illetve a munkáltatók által megőrzendő okiratok bizonylatok körét.
A méltányolható lakásigény feltételei közül az ingatlan szobaszáma és az együttköltözők, együttlakók száma lesz meghatározó az adómentes támogatás megítélésében, az ingatlan értékét nem kell vizsgálni. Az adómentes munkáltatói támogatás 5 év alatt összesen legfeljebb 5 millió forint lehet, a meglévő lakás vételárának, vagy a teljes építési költség 30 százalékáig vehető igénybe. Mivel a támogatás nem adható a munkáltatónak a bér egy része helyett, azt a legátláthatóbban és kockázatmentesen a vállalati cafeteria rendszer egyik elemeként biztosíthatják a vállalatok dolgozóik számára.
| Módosítható-e a cafeteria-rendszer év közben? Idén indokolt lehet a cafeteriarendszer évközi módosítása. Eddig az adminisztrációs terhek csökkentése miatt ez nem volt jellemző, azonban kedvező lehet az adómentes munkavállalói lakáshitel törlesztés lehetőségének beemelése a vállalati cafeteria rendszerekbe. Különösen igaz ez abban az esetben, ha az éves keretet nem a nettó juttatás mértékében, hanem a vállalati bruttó (adóval és EHO-val növelt) terhek alapján állapították meg. Az évközi átalakítás kapcsán azonban többek között figyelemmel kell lenni a már eddig adott juttatások mértékére is. |
Szerző: Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. adóüzletág-vezető partnere