Lassan elsorvad a cafetéria

Bármennyire is szeretné az ellenzék, nem vagyunk hajlandók megszorításokat végrehajtani és családokat terhelő adókat bevezetni – jelentette ki Tállai András nemzetgazdasági államtitkár a jövő évi adótörvény-javaslatról szóló parlamenti expozéjában. Következő gondolatával már részben cáfolta is ezt a megállapítását, amikor arra utalt, hogy a közteherviselésből a gazdaság minden szereplőjének ki kell vennie a részét. Így 2015-ben megmarad valamennyi különadó, amelyeket – a kormányzat minden ezzel ellentétes állítása ellenére – valamilyen módon áthárítanak a fogyasztóra.

A kormányzati kinyilatkoztatásokkal szemben, 2015 az adóterhek növekedésének esztendeje lesz. A különadók mértéke nem növekszik ugyan, de ezeknek a versenytorzító és emellett eltúlzott mértékű adóknak a száma jövőre még újabbal is kibővül, a nagy vihart kiváltó internetadóval. Azonban még ennél is súlyosabb terhet jelent az adózók számára, hogy gyakorlatilag korlátlanná válik az önkormányzatok adókivetési joga. A helyi adót települési adóvá keresztelték át, és mindenre ki lehet vetni, amelyet a költségvetés központilag nem adóztat meg, illetve az önkormányzat – más címen – még nem adóztatta meg.

Egyértelműen a megszorítást szolgálja a cafetéria adóterheinek növelése, valamint az életbiztosítások eddigi adómentességének megszüntetése, igaz hogy csak 2017-től. Nyilvánvalóvá vált a cafetéria fokozatos elsorvasztására irányuló szándék is, amely így fokozatosan marginalizálódni fog, jelentőségét szép lassan elveszti. (Miként az történt az evával vagy az ekho-val is.)

 

 Tömeges elbocsátás a közszférában?
Akár kétszázezer közszolgát is elbocsáthatnak az állásukból – erről beszélt az atv.hu-nak egy borsod megyei kormányhivatal középvezetője.
 
Pontos számokat egyelőre senki sem tud, de 20-30 százalékos leépítés is elképzelhető. Az elbocsájtások elsősorban a minisztériumokban és területi közigazgatásban dolgozókat érintik. A portál idézi Rogán Antalt, a Fidesz frakcióvezetőjét, aki kijelentette: “Az a négy millió adófizető, aki Magyarországon van nem érdekelt abban, hogy az ő adójából több bürokráciát tartsanak fenn, mint amennyi minimálisan indokolt” – mondta Rogán. A kormány is elsősorban a bürokrácia csökkentésével indokolta a tervezett lépéseket.
 
Lázár János miniszter szerint a közszférában dolgozók aránya nálunk 22 százalék, ami az európai uniós átlaghoz képest is magas. Bár a szakértők arra hívják fel a figyelmet, ez az arány Ausztriában 29, míg Dániában több mint 40 százalék. Burány Sándor szocialista gazdaságpolitikus, a költségvetési bizottság elnöke szerint az államigazgatás legfelsőbb szintjein a sok államtitkár illetve a helyetteseik miatt nagyok a költségek, a kiadásokon viszont az alacsonyabb beosztású dolgozók kirúgásával akarnak spórolni – amit elfogadhatatlannak tart.

A munkabéren kívüli juttatások mértékéről Tállai András elmondta, hogy a keretösszeg 500 ezerről 450 ezer forintra csökken, ugyanakkor az államtitkár a cafetéria munkaadói adóterheinek növekedésére csak ravasz módon utalt: “kisebb lesz ezeknek a juttatásoknak az adóelőnye a munkabérrel szemben”, vagyis a munkahelyeknek egyre kevésbé fogja megérni, hogy ne bérben adják oda alkalmazottaiknak a juttatásokat, hanem SZÉP-kártyában vagy Erzsébet utalványban. (A lakástörlesztéshez nyújtott munkáltatói támogatás adókulcsa nem változik.) A lapunk által megkérdezett Angyal József okleveles adószakértő szerint – a látszat ellenére – a cafetéria eljelentéktelenítése a kormányzat részéről érthető, hiszen ha munkáltató bérként adja juttatást, annak adóztatása az állam számára kiszámíthatóbb bevételt jelent, ami kapitalista típusú gondolkodásra vall.

Az államtitkár beszámolt arról a változásról is, hogy a bankkártyahasználat ösztönzése céljából az ugyanazon kártyához tartozó éves kártyaműveletek után a jelenlegi pénzügyi tranzakciós illeték helyett egyszeri, éves szinten 800 forintos illetékfizetési kötelezettséget javasolnak. Az érintés nélküli használatot biztosító kártya esetén szintén egyszeri, éves szinten 500 forintos illetéket indítványoznak.

Egy rendkívül aggályos rész is belekerült a 2015-ös adózás rendjéről szóló törvény módosításába – hívta fel a figyelmet Angyal József. Egy korábban hatálytalanított paragrafust ismét visszaemeltek a törvénytervezetbe. Korábban az Európai Unió Bírósága áfa ügyben hozott ítéletei nyomán megszűnt az a gyakorlat, hogy, ha az adóhatóság a számlakibocsátónál hiányosságokat (fiktív számla) talált, akkor korlátozhatta a számlabefogadónál az áfa levonási jogot. A jövő évtől azonban ismét megtörténhet az, hogy ha például egy nagykereskedő áfát csal, és emiatt olcsóbban tudja adni az áruját, akkor a számlabefogadó sem vonhatja le az adót, vagyis semmibe veszik az Európai Unió Bíróságának korábbi ítéletét, amely „téves nemzeti gyakorlatnak” minősítette az adóhatóság szankcióit.

 

 Jövőre 2,2 százalékkal emelkedhetnek a nyugdíjak
A kormány várhatóan pénteken nyújtja be a parlamenthez a jövő évi költségvetés tervezetét, addig csak „csöpögtetve” érkeznek számok belőle. A Költségvetési Tanács hétfőn ismertetett rövid véleményében a hiánycélra (2,4 százalék) tett utalást, illetve az adósságráta minimális csökkentését említette.
 
Tegnap az emberi erőforrások minisztere rukkolt elő egy másik számmal, amikor bejelentette, hogy jövőre 2,2 százalékkal emelkednek a nyugdíjak. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a kormány 2,2 százalékos éves átlagos inflációval kalkulál jövőre. Balog Zoltán elmondta: az emelés majdnem hárommillió embert érint. Hozzátette azt is: 1,7 millió öregségi nyugdíjas számíthat 2400 forinttal többre. A baleseti járadék a nyugdíjjal megegyező mértékben emelkedik – közölte a miniszter.
 
Az emelés mértékéről Orsós Éva, a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke a Népszavának elmondta, az az inflációs prognózisnak megfelel, de korántsem mondható, hogy megnyugtató a nyugdíjasok számára. A költségvetés úgynevezett makro számai még nem ismertek, így többek között az sem, milyen, a szépkorúak által igénybe vett ellátások szűkülnek, vagy kerülnek többe jövőre.
 
A másik aggodalomra okot adó tény, hogy az infláció mértéke mesterségesen alacsonyan tartott, ami csak bizonytalan ideig tartható. Egyes prognózisok már a jövő év közepétől az infláció felfutására számítanak és végül néhány tizeddel a most „belőtt” érték felett is lehet az éves átlagos pénzromlás. A zömében 100 ezer forint alatti ellátást kapó nyugdíjasoknak pedig mindegy, hogy előbb vagy utóbb kapják meg jogos járandóságukat.