Lázár: döntött a kormány az e-kártya bevezetéséről

Kormány-közigazgatás

Budapest, 2015. május 14., csütörtök (MTI) – Döntött a kormány az e-kártya bevezetéséről – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján.

 .

    Lázár János jelezte, hogy a kormány szerdai – 12 órán át tartó ülésen hozott – döntése értelmében felmenő rendszerben vezetik be az új okmányt, amely összevonja a személyi igazolványt, a lakcímkártyát, az adókártyát, a TB-kártyát és az útlevelet, kibővíthető közlekedési kedvezmények igénybe vételére jogosító kártyákkal és akár diákigazolványként is funkcionálhat. Az e-kártya alkalmas lesz elektronikus ügyintézésre, elektronikus aláírásra – tette hozzá.
    A kártya bevezetését idén megkezdik, ingyenesen vagy méltányos áron biztosítják majd azt az embereknek – mondta a tárcavezető, célként megjelölve, hogy egy okmánnyal minden helyzetben lehessen ügyeket intézni.
    Bejelentette azt is, hogy jövő év július 1-jével 35 ezer, a közigazgatásban nem vezető beosztásban dolgozó ember bérét emelik, erre jövőre 25 milliárd forint forrást fordítanak.
    A miniszter tájékoztatása szerint a kormány döntött arról is, hogy a közigazgatási eljárások díjtételét 10 milliárd forinttal csökkentik. Kitért arra, hogy a járási hivatalok, kamarák több mint ezer javaslata alapján jelentősen egyszerűsítenek építési engedélyezési és építésügyi szakhatósági eljárásokat, az öregségi nyugdíj megállapítási eljárásokat, a nők kedvezményes nyugdíj megállapítása iránti eljárást, valamint a foglalkoztatással összefüggő támogatási formákra vonatkozó eljárásokat. Hozzátette: szeretnének egy lakossági konzultációt is megnyitni a kormányhivatalok segítségével a bürokrácia csökkentéséről.
    Lázár János – arra utalva, hogy egy Nógrád megyei kistelepülés mintegy 21 millió forint megtakarítást gyémántokban helyezett el – jelezte, hogy megtárgyalták, hogyan lehetne az átmeneti vagy tartós állami és önkormányzati pénzösszegek biztonságosan lekötni. Ezt a továbbiakban törvényben szabályozzák.
    Alapvető célként jelölte meg, hogy az érintettek állampapírban, a Magyar Államkincstárnál tartsák megtakarításaikat, ezt az állami gazdasági társaságoknál és az önkormányzatoknál is érvényesíteni kívánják. “A kufárkodás lehetőségét az állami és az önkormányzati szektorban is jelentősen háttérbe kell szorítani” – jelentette ki.     
    A tárcavezető arról is beszámolt, hogy 60 polgármester törvénytelenül megemeltette bérét 30 százalékkal, ezen ügyekben az érintett kormányhivataloknak kell eljárni.
    Közölte azt is, hogy a Belügyminisztérium javaslatot tesz 990 kistelepülési polgármester bérének kiegészítésére. Ebben azok részesülhetnek, akik részt vesznek a közfoglalkoztatás szervezésében.
    A miniszter szavai szerint újra létrejöhet a Kincstári Jogügyi Igazgatóság, amely az államot képviseli a hazai és nemzetközi peres eljárásokban. Erre a szerdai kormányülésen tett javaslatot Trócsányi László igazságügyi miniszter. Közölte, hogy speciális, ritka nemzetközi ügyek kivételével nem lesz több ügyvédi megbízás: állami alkalmazottak lesznek az állam ügyvédei. A rendszert 2016-ban kell felépíteni – tette hozzá a tárcavezető, jelezve, hogy korábban volt, amikor 10 milliárd forint értékben bíztak meg kormányok ügyvédeket.
    Jelezte azt is, hogy az igazságügyi miniszter javaslatot tett egy új közigazgatási rendtartás bevezetésére. Ez azt jelenti, hogy 2017. január 1-jétől Magyarországnak új közigazgatási eljárási jogszabály-csomagja lesz – fejtette ki, hozzáfűzve, hogy önállóan kívánják megvalósítani a közigazgatási bíráskodást, s a jogszabály garanciát jelent majd az embereknek arra, hogy legfeljebb két hónapon belül lezárul az ügyük. Egyértelmű, világos felelősségviszonyok lesznek, meglesz a jogorvoslati lehetőség és gyorsulnak, egyszerűsödnek az eljárások – összegezte.
    A jövő heti kormányülésen az igazságügyi miniszter jelentést tesz a büntető törvénykönyv 2010 utáni szigorításának következményeiről, köztük arról is, hogy míg öt éve 12-13 ezren töltötték büntetésüket valamely erre szolgáló intézményben, jelenleg mintegy 18 ezren. Trócsányi László az ezzel kapcsolatos teendőkről is javaslatot tesz – fűzte hozzá Lázár János.
    A tárcavezetőt kérdezték a bevándorlási kvótáról is. Kijelentette: szó sem lehet arról, hogy Magyarország kvóta alapján fogadjon be bevándorlókat. Mint mondta, a kormány ellenzi az Európai Bizottság vonatkozó javaslatát, a visszaosztásban érintett menekültek “nem ide akartak jönni”.
    A tárcavezető vitatta a bizottság kvótaszámításra vonatkozó adatait, utalva arra, hogy 2012-ben 2700 menedékkérelem érkezett Magyarországra, míg idén már három hónap alatt 43 ezer. Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár ehhez azt tette hozzá, hogy az Európai Bizottság számai egy 20 ezres bázison alapulnak, ugyanakkor az Unió területére tavaly érkezett bevándorlók száma félmillió.    
    A nemzeti konzultáció esetleges felfüggesztésére vonatkozó kérdést Lázár János visszautasította, kiemelve: érdemes megkérdezni az embereket, hogy mit gondolnak a kérdésről.
    A miniszter beszélt arról is, hogy egységes és végiggondolt család- és egészségpolitikai intézkedésekkel tovább javíthatók a demográfiai mutatók. Lázár János, aki új kormányzati intézkedéseket tartott szükségesnek, szólt a szűrővizsgálatok fontosságáról, amellyel, mint mondta 3-5 ezer ember élete menthető meg évente. Beszámolt az eddigi intézkedések pozitív hatásairól is, a többi közt arról, hogy húsz hónapja folyamatosan nő a születésszám, de emellett csökken a halálozások száma is.
    (FOTÓ)

bzsm bet bdó