Lázár János: „keményen csökkenteni kell” az állami munkavállalói létszámot

 A legnagyobb munkaerő-tartalék az államban van

Lázár János szerint a legnagyobb hazai munkaerő-tartalék az „államban van”. A Miniszterelnökséget vezető miniszter erről péntek este beszélt a hajdú-bihari kereskedelmi és iparkamara által rendezett gazdasági fórumon Debrecenben.

Ma Magyarországon 4,4 millió munkavállaló van – számuk decemberben 137 ezerrel nőtt, és nem a közfoglalkoztatottak körében -, de még így is 1-1,2 millió ember az államtól kapja a fizetését, ami elég nagy terhet jelent – mondta a tárcavezető.

Hozzátette: Magyarországon az összes foglalkoztatott 20 százaléka dolgozik az állami szférában, miközben a visegrádi országokban ez az arány 13 százalék, Németországban pedig 8 százalék.

A következő öt évben „keményen csökkenteni kell” az állami munkavállalói létszámot – jelentette ki a miniszter.
Lázár János azt mondta, van értéke annak, hogy növekszik az adófizetők száma, amiben döntő szerepe van a munkaalapú társadalomnak. A kormánynak az a célja, hogy „jelentősen csökkentse a közfoglalkoztatottak számát piaci munkahelyekkel”.

A miniszter ugyanakkor felvetette a közmunkaprogram közbiztonsági hatását: bevezetése óta ugyanis évi 450 ezerről 200 ezerre csökkent a bűncselekmények száma az országban.

Lázár János a vállalkozói-gazdasági fórumon kitért a versenyképesség kérdésére. Megítélése szerint javítani kell az állam versenyképességét „a bürokrácia és a bürokraták csökkentésével”, a társadalom versenyképességét a hatékonyabb munkával és a munkaerő képzésével,  a gazdaság versenyképességét technológiai fejlesztésekkel.

Magyarország versenyképességét 20-30 éven át az alacsony bérű munkaerő jelentette, aminek véget kell vetni, és béreket kell emelni – jegyezte meg, tarthatatlannak nevezve, hogy mintegy egymillió munkavállaló minimálbéren van bejelentve az országban.

Most először van olyan helyzet, hogy az európai uniós források nagy részét nem állami költekezésre, hanem 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítják, és az állam szabályozási eszközökkel támogatja a versenyképességet – mondta.

Fontosnak nevezte, hogy kutatás-fejlesztésre eddig 480 milliárd forintot fordítottak ebben a ciklusban, de – mint mondta – ezen az összegen emelni kell.
Elmondta azt is, hogy húsz megyei jogú várossal kötött megállapodás értelmében 2300 milliárd forinttal támogatják a helyi fejlesztéseket, ebből 1000-1200 milliárd hazai forrás.

Lázár János előadásában kitért arra, hogy „Budapestnek nem kellett az olimpiára ezer milliárd forint fejlesztési forrás”, így abból a vidék fejleszthető.

Megemlítette a Kassát, Miskolcot, Debrecent és Szegedet összekötő négysávos autóút tervét, amelyet 2021-ig építenek meg 450 milliárd forintos hazai forrásból.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter elismeréssel szólt Debrecen pályázati aktivitásáról: a 2007-2013 közötti európai uniós költségvetési ciklusban 2500 nyertes pályázatra 245 milliárd forint támogatás érkezett a városba, a mostani ciklusban ennek el kell érnie a 340-350 milliárd forintot.
Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere a fórumon elmondta: az Új Főnix terv keretében 200 milliárd forint fejlesztési keret áll rendelkezésükre, a munkálatok már megkezdődtek, „háromnegyed év múlva az egész város építési terület lesz”.

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem (DE) rektora „Debrecen egyedi innovációs modelljének” nevezte a város, az egyetem és a gazdasági kamara szoros együttműködését, amelynek már termékekben megjelenő konkrét eredményei vannak.

Lázár János a debreceni gazdasági fórum mintegy százötven résztvevője előtt kijelentette: „a kormány Debrecen városára úgy tekint, mint a magyar világ keleti fővárosára”, és mindenben támogatja törekvéseit.