Lázár vallott – Vége a nyugdíjkamunak

 Soha nem lesz egyéni nyugdíjszámla

Ötéves hitegetés után Lázár János meglepő módon beismerte, hogy soha nem lesz egyéni nyugdíjszámla a mostani felosztó-kirovó rendszerben. A kormány dilettáns döntései mellett viszont nem látszik egységes koncepció a hazai nyugdíjrendszer jövőjéről – írja a Népszava.

Szinte napra pontosan öt év kellett ahhoz, hogy Lázár János nagy nyilvánosság előtt is beismerje, alaposan átverték a magyar közvéleményt, amikor az egyéni nyugdíjszámlák bevezetésére hivatkozva államosították a 3 ezer milliárdos magánnyugdíj-pénztári befizetéseket. A legutóbbi kormányinfón ugyanis a Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, döntöttek, hogy a közeljövőben nem lesz klasszikus egyéni nyugdíjszámla Magyarországon. Elmagyarázta, hogy a tb-rendszerben az egyéni számla a keresetarányos nyugdíj megállapítására alkalmas, vagyis csak segít a nyugdíj kiszámításában. Ebben a rendszerben nem is lehet elvárni a befizetések nyilvántartását – érvelt Lázár.

Vérmérsékletüktől függően kuncogtak vagy kapkodták a fejüket a hazai nyugdíjrendszer alapelveit és a nyilvántartások rendszerét ismerők a – Barát Gábor szavaival élve – kormányzati “népbutítás” miatt, amikor az Orbán-kormány 2010 októberében határozatot hozott a tb alapú nyugdíjrendszerben az egyéni számlák bevezetéséről. A kettő együtt ugyanis értelmezhetetlen, a hitegetés és a zsarolás mégis hatott és az állami rendszerbe történt tömeges visszalépések gyakorlatilag a magánnyugdíj-pénztári rendszer megszüntetését eredményezték. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt vezetője a Népszavának most csodálkozását, egyben “elismerését” fejezte ki, hogy végre ennyire nyíltan beismerte egy kormányzati vezető, mennyire alaptalanok voltak az egyéni számlákról szóló ígérgetések.

Barát Gábor már az idevágó a kormányhatározat megszületése, majd a későbbi csendesebb megerősítések után is többször kifejtette: az ígéret megalapozatlan, átgondolatlan és végrehajthatatlan, mert a magyar társadalombiztosítási (tb) nyugdíjrendszerben semmi más nem működhet, csak az egyéni nyilvántartás. Ez az adatbázis a szakember szerint hosszú évtizedek óta tartalmaz minden szükséges adatot, hogy meg lehessen állapítani valakinek a nyugdíj jogosultságát. Mindegy tehát, hogy minek nevezik, a rendszer ezt tudja és nem többet. A generációk közötti szolidaritásra építő magyar felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben ugyanis a mindenkori aktív biztosítottak és az ő munkáltatóik befizetett járulékai biztosítják a nyugdíjak fedezetét. A nyugdíjszakértő emlékeztetett rá, hogy komolytalan minden olyan ígéret, miszerint a befizetett járulékot kapja vissza valaki, ahogy az is, hogy a magánpénztárba befizetett tagdíjnak bármilyen szerepe lenne a nyugdíj kiszámításánál, hiszen aki visszalépett a tb-nyugdíjrendszerbe, az ennek az alapelvei mentén kap majd teljes jogú nyugdíjat.

Öt év után tehát végre a kormány is elismerte, hogy Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter ígéretei az egyéni nyugdíjszámlák bevezetéséről a 2010. októberi kormányhatározat elfogadásakor és később is, pusztán valóságos tartalom nélküli szójátékok voltak. Most legalább Lázár bevallotta, hogy hazudtak, hiszen kimondta, szó sincs itt másfajta nyugdíjszámításról, netán új nyilvántartás elindításáról: nincs és nem is lesz egyéni tőkeszámla.

Ettől függetlenül az alapvető kérdés évek óta változatlan: a magánnyugdíj-vagyon “államosítása” és elköltése után vajon meddig marad működőképes a magyar nyugdíjrendszer? A költségvetési lyukak betömésére lenyúlt egyszeri hatalmas összeg, a kötelező magánnyugdíj-pénztári befizetések örökre elvesztek. Nem emiatt, de most éppen nincs gond a kifizetésekkel, arról viszont már eltérnek a vélemények, hogy a következő évtizedben, vagy “csak” a 2030-as évek közepétől válik kezelhetetlenné a nyugdíjkassza, mert az akkor aktív lakosság számában és arányaiban is kevés lesz az egyre nagyobb 65 év feletti korosztályok havi juttatásainak előteremtésére. Egyelőre annyi biztos, hogy a nyugdíjkérdésekben felmutatott kormányzati dilettantizmus miatt a rendszer több ponton recseg-ropog – állítja Barát. Például a korábbi összes korhatár előtti nyugdíjjogosultság 2012 januárjától meglépett differenciálás nélküli eltörlésével párhuzamosan bevezetett “Női40” is átgondolatlan döntés volt, hiszen a vártnál sokkal több asszony élt a 40 éves jogosultsági idő utáni nyugdíjba vonulás lehetőségével. Szakértők szerint ők többéves nyugdíjkifizetést ajándékba kapnak az államtól, ami jelentősen megterheli a nyugdíjkasszát. Ezért tett meg mindent a kormány – ide értve a lehetőség kiterjesztését kérő Férfi40 népszavazási kezdeményezés sokak szerint politikai alapú alkotmánybírósági elutasítását is -, hogy megakadályozzon minden lépést, ami rugalmasabbá tenné az öregségi nyugdíjkorhatárt.

A szakszervezetek ugyan a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ritka ülésein folyamatosan kérik egy új kedvezményrendszer kidolgozását, de eddig nem jutottak előbbre. A jelek szerint a kormány nem akar tudomást venni azokról a tízezrekről, akik a nyugdíj előtt pár évvel megromlott egészséggel kerülnek az utcára és a szociális ellátórendszer foghíjas és csekély lehetőségei között bolyongva sem megélni nem tudnak, sem újabb járulékfizető éveket gyűjteni. Aktív éveik vége felé nyomorogni kezdenek, aminél csak a mostani “gránitmerev” nyugdíjkorhatár elérése után kerülhetnek rosszabb helyzetbe.

Baj van a matekkal

A kormány évek óta nem képes meghatározni a várható infláció mértékét sem. Év elején most is 1,8 százalékos áremelkedést jósolt a nemzetgazdasági tárca, vagyis ennyivel emelték meg a nyugdíjakat, miközben ténylegesen az éves szintre vetített átlagos infláció -0,2 százalékos, tehát negatív tartományban marad és a nyugdíjas infláció is csak 0,26 százalékos lesz. Harmadik éve többet fizet ki az állam, mint amennyi a törvény alapján járna, bár Barát Gábor ennél a pontnál arra is emlékeztetett, hogy a járulékfizetésre építő magyar nyugdíjrendszerhez jobban illene a béremeléseket követő nyugdíjemelési rendszer, amely magasabb kifizetéseket hozna. Azon persze lehet gondolkodni, hogy a számítási hiba nem újabb politikai trükk-e az egyre bővülő korosztály jövőbeni szavazatainak biztosítására.

Forrás: Népszava