„Tavaly még átlagosan havi 138 ezer érintett részére folyósítottak korhatár előtti nyugdíjat 223,5 milliárd forint értékben” – közölte a parlament honlapján az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Rétvári Bence leírta: 2011-ben még átlagosan 230 ezer főnek 342,6 milliárd forintot fizettek ki. 2014. január elsején a korhatár előtti nyugdíjban lévők száma már nem érte el a 100 ezret. Az államtitkár közölte, hogy a konvergencia program az öregségi és korhatár jellegű korhatár alatti öregségi nyugdíjak részarányát a GDP százalékában határozza meg.
Rétvárit Korózs Lajos kérdezte írásban arról, hogy „Lesz-e újra korhatár előtti nyugdíj?”. Az MSZP-s képviselő szerint súlyos diszkriminációt jelent, hogy míg a nők számára 2011-ben bevezették a 40 év jogosultsági idő megszerzése után a teljes értékű nyugdíjat, a férfiak számára nincs ilyen lehetőség. Úgy vélte, hogy a nők között is jelentős különbségeket hoz létre, mivel vannak akiknek jóval a korhatár betöltése előtt lehetősége nyílik nyugdíjba menni.
Rétvári válaszában hangoztatta, hogy a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény szerint a nyugdíjat csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehet számítani. Ettől eltérően kedvezőbb szabályt pedig csak a nők esetében lehet alkalmazni. Az államtitkár elmondta, hogy a korhatár előtti nyugdíjak rendszerének átalakítása, fokozatos kivezetése hosszú távon megtakarítást eredményez majd az adó és járulékfizetőknek, valamint kiszámíthatóbbá teszi a nyugdíjkassza működését. Arra emlékeztetett, hogy biztosított a megszerzett jogok érvényesítése, például az 1953-as születésű nők akár 2016-ig, a nyugdíjkorhatáruk betöltése napjáig bármikor kérhetik a korhatár előtti ellátás megállapítását, ha a feltételeket teljesítették.