Levelet és betétet gyűjt a Posta

Feladatok Bankolás és állami támogatás az állami vállalat jövőjében

A Magyar Posta még nem döntött arról, hogy milyen feladatokkal bízza meg az alvállalkozóit, de az biztos, hogy növeli jelenlétét és piaci részesedését a pénzügyi szektorban.

 .

 .

A postatörvény módosításával a Magyar Posta jogosult lett alvállalkozói szerződések megkötésére, ugyanakkor a jogszabály rögzíti, hogy a gyűjtési, feldolgozási, szállítási, valamint a címhelyen való kézbesítési tevékenységet továbbra is az állami vállalatnak kell ellátnia. „Ebből következően, a partnerszervezet az egyetemes postai szolgáltatás ezen kívül eső tevékenységeit láthatja majd el. A jogszabályváltozás eredményeként, a Magyar Posta Zrt-re vonatkozó feltételek azonosak lesznek a versenytársakéval. A Magyar Posta Zrt. egyelőre nem hozott döntést arról, hogy élni kíván-e a jogszabály adta lehetőséggel” – közölte a Világgazdasággal a társaság.

 

Méltánytalan többletteher címén pedig azt írja elő a törvénymódosítás, hogy a Magyar Posta Zrt.-t térítés illeti mag a központi költségvetésből. Ennek nagyságát pedig a szakminiszter határozza meg. Eredetileg a postai liberalizációnak köszönhetően a piacra belépő cégek hozzájárulásaiból kompenzálták volna a Magyar Postát, amiért egyetemes szolgáltatóként veszteséges tevékenységet is kell végeznie. A kötelező feladatokból fakadó veszteséget rivális hiánya miatt – az osztrák hátterű Feibra nem kapott engedélyt – azonban az államnak kell majd kiegyenlítenie.

A törvénymódosítás indoklása szerint egy ˇU bizottsági határozat kimondja, hogy egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatás a belső piaccal összeegyeztethetőnek minősül és mentesül ˇ bejelentési követelmény alól, ha a dotáció nem haladja meg ˇ 15 millió euró (mintegy 5 milliárd forint) éves összeget.

Nem lesz egyszerű fillére pontosan kiszámítani, hogy mennyi a vállalat méltánytalan többletterhe. A szabályokat egy 2012-es NFM rendelet rögzítette, de ezek az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozataláig nem lépnek hatályba. „Be kell mutatni az egyetemes postai hálózat azon szolgáltató helyeit, amelyeket a szolgáltató nem vagy csak korlátozott mértékben működtetne, esetleg más feltételekkel és más minőségben nyújtaná a szolgáltatást” – szól a rendelet szövege. Vagyis egyfajta listát kellene készíteni azokról a vidéki kispostákról, amelyeket piaci körülményeket között nem üzemeltetnének.

Azt is fel kell tüntetni a hipotetikus üzleti modellben, hogy milyen módon, mely termékeket és szolgáltatásokat nyújtanának kereskedelmi feltételek mellett, és milyen módon biztosítanák a kézbesítést. Ugyanakkor szintén számszerűsíteni kell a rendelet szerint, hogy a postahelyek értékes reklámfelületet biztosítanak, valamint a vállalatnagyságból következően jobb a tárgyalási pozíciója a cégnek a szállítókkal szemben.

A Magyar Posta jövőjében azonban a levelek helyett (tavaly összesen csaknem 600 millió darab küldeményt kezeltek) egyre inkább a pénzforgalmi tevékenységen lehet a hangsúly. Németh Lászlóné , postaügyekért is felelős államtitkár nemrég arról beszélt, hogy az amúgy 2013-ban nyereséggel záró társaság visszaeső levélforgalmát pénzforgalmi termékek, értékpapírok forgalmazásával, betétgyűjtéssel kívánják pótolni, illetve óraleolvasással, díjbeszedéssel bővítenék.

„A Magyar Posta Zrt. stratégiai célja, hogy növelje jelenlétét és piaci részesedését a pénzügyi szektorban” – közölte a vállalat. Ennek érdekében saját forrásokból 28,5 milliárd forintért megvásárolták az FHB Jelzálogbank Nyrt. tulajdonában lévő FHB Kereskedelmi Bank Zrt. alaptőkéjének 49 százalékát megtestesítő „A” sorozatú törzsrészvényeit. Szarka Zsolt, a Posta vezérigazgatója 2009-től Az FHB Szolgáltató Zrt. vezérigazgató-helyettese, majd 2011-től a Bankcsoport Banküzemi és operációs igazgatóságainak vezetője, valamint az FHB Zrt. és FHB Ingatlan Zrt. felügyelőbizottságának tagja volt.

A vállalat teljes tevékenységének mintegy egynegyedét adja a pénzforgalmi szolgáltatás, évente mintegy 300 milliárd forint állami értékpapírt értékesítenek, valamint gyakran 1 milliónál is több csekket dolgoznak fel naponta. Éves jelentésükben pedig úgy fogalmaznak, hogy a „takarékszövetkezeti együttműködés lehetőséget biztosít a jövőben a banki, biztosítási, befektetési és postai termékek teljes skálájának egy hatékonyan üzemeltetett országos hálózaton keresztül történő kínálatára”.
A postacsoport mára a hagyományos és az elektronikus csatornák tekintetében is a díjbeszedési piac legjelentősebb hazai szereplőjévé vált, miután tavaly tulajdont szerzett a Díjbeszedő Holding Zrt-ben, továbbá a Díjnet Zrt-ben. Az akvizíciónak köszönhetően a nyomdai szegmensben megjelent a román és a moldáv piacokon is.

A társaság a Magyar Posta Biztosító termékeinek forgalmazásában is sikeres volt, az ebből fakadó bevételek 10 százalékos növekedést mutattak. Cselekvési programjának egyik fontos pillére lett az e-kereskedelem bővülése által vezérelt csomaglogisztikai piac is. Ez az üzletág 10 százalékos növekedést könyvelt el 2012-höz képest: minden eddigi rekordot megdöntve csomagküldemények száma csaknem 11,5 millió darab volt.

Újabb milliárdos médiatender

A Magyar Posta média- és márkakommunikációs médiastratégiáinak kidolgozására, illetve médiaügynökségi feladataikra tárgyalásos eljáráson keres partnert – írta a Kreatív Online. A Tenders Electronic Daily oldal alapján úgy fogalmaztak: a 12 hónapos megbízás becsült értéke nettó 1,69 milliárd forint. Az ajánlattételi határidő október 1-je volt. Tavaly nettó 1,4 milliárd forint értékű médiatender zajlott a Magyar Postánál, akkor az IMG és az Initiative Media indullt, és az utóbbi győzött, csak úgy mint egy évvel korábban. A vállalat a nyomtatott, az elektronikus és az online médiában, valamint kültéri hirdetési felületeken kíván megjelenni.