Levonás a munkabérből

Milyen esetekben vonhat le összeget a munkáltató a munkabérből és milyen kötelezettségei és felelőssége van a munkáltatónak ebben az esetben?

A munkabérből történő levonások szabályozására vonatkozóan a munka törvénykönyvéről szóló a 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) arról rendelkezik, hogy a munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye. Továbbá emellett felhatalmazza a munkáltatót arra, hogy a levonásmentes munkabérrészig – a munkavállaló hozzájárulása alapján – követelését a munkabérből levonhassa, de megengedi ezt akkor is, amennyiben az előlegnyújtásból eredő összeget kívánja behajtani. Kifejezetten megtiltja azonban az olyan bérlevonást, amely a munkáltató, annak képviselője vagy közvetítő személy javára szolgál annak ellenértékeként, hogy a munkavállaló munkaviszonyt létesítsen, vagy azt megtartsa.

Az Mt.- n kívül a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) tartalmaz fontos rendelkezéseket, itt találjuk az Mt. szerint említett levonásmentes munkabérrész meghatározását, valamint a levonásra, letiltásra vonatkozó szabályokat is.

A levonás közös szabályai

Negyedik fejezetében találjuk a munkabérre és egyéb járandóságra történő levonásokra vonatkoz rendelkezéseket.

A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad. Ebből az összegből pedig a törvény alapján legfeljebb 33%- ot lehet levonni, azonban kivételes esetekben 50%- ig is megengedhető a levonás.

A törvény meghatároz azonban egy olyan összeget is, amely a levonás során a végrehajtás alól mentes. Ez a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének (28.500,- Ft). Tehát ebből az összegből levonást már nem lehet indítani. Kivétel ez alól, amennyiben a levonás célja a gyermektartásdíj, vagy a szüléssel járó költség végrehajtása, mert ezekben az esetekben ez a mentesség nem áll fenn, vagyis ezek a célzott összegek szabadon letilthatóak.

Egyedülálló és izgalmas sorozatunk a környező országok munkaidő szervezését elemzi összehasonlítva a magyar szabályozással. Vajon a hazai szabályok egyszerűbbek és rugalmasabbak, mint a környező országoké?

Azonban ha a fentiek szerinti levonás után fennmaradó munkabér-rész meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét, abban az esetben ez már korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható.

A levonás sorrendje

Amennyiben több követelés levonására kerül sor, abban az esetben az alábbi kielégítési sorrendben lehet azt megtenni:

a) gyermektartásdíj,

b) jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj,

c) munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság,

d) a büntető- és a büntetésvégrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),

e) adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,

f) egyéb követelés,

g) a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.

Fontos tudni, hogy a végrehajtás során befolyt összegből mindenekelőtt a végrehajtási költséget – az eljárás kezdeményezésével, elrendelésével és foganatosításával felmerült költséget – kell kielégíteni.

A több azonos jogcímű követelés egymás közötti sorrendjét aszerint kell megállapítani, hogy az egyes követelésekre vonatkozó letiltások (a levonás alapjául szolgáló okiratok) közül melyik érkezett előbb a munkáltatóhoz, tehát egyfajta időrendi sorrendet kell felállítani. Ez azért lényeges szempont, mivel kizárólag a sorrendben előbb álló követelés teljes kielégítése után lehet a sorrendben hátrább álló követelést kielégíteni.

Azonban a bíróság ettől eltérően is elrendelheti azt, hogy a fenti ugyanazon pont alá eső több követelés arányosan legyen kielégítve, vagyis ebben az esetben el kell tekinteni az időrendiségtől.

Vannak azonban olyan juttatások, amelyekből a levonás tiltott. Ilyen többek között az anyasági támogatás, a rokkantsági járadék, a segélyek, vagy az ösztöndíj is. A felsorolt és a Vht. 74.§- a szerinti további juttatások tehát mentesek a letiltások alól.

A munkáltató kötelezettsége

A munkáltató köteles az adós munkabéréből a letiltásban meghatározott összeget levonni és – a letiltásban foglalt felhívás szerint – kifizetni a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen átutalni a végrehajtói letéti vagy más számlára.

További kötelessége, hogy legkésőbb a letiltás átvételét követő munkanapon

a) értesítse az adóst a letiltásról, b) intézkedjék, hogy a munkabér esedékessé válásakor (a kifizetésének napján) a letiltott összeget a munkabérből vonják le, és fizessék ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalják át a végrehajtói letéti vagy más számlára, c) értesítse a letiltás foganatosításának akadályáról a letiltást kibocsátó szervet.

A munkáltató felfüggesztheti a letiltott összeg kifizetését addig, amíg annak összege a négyszáz forintot el nem éri, de erre legfeljebb hat hónapig van jogosultsága. A felfüggesztésről a végrehajtót a letiltás kézbesítését követő 8 napon belül, a más kifizetésre jogosultat legkésőbb a fizetéssel egyidejűleg tájékoztatnia kell.

Lehetséges, hogy az adós munkabéréből a rendszeresen, időszakonként visszatérő részletekben levonandó követelést valamelyik hónap folyamán részben vagy egyáltalán nem lehetett levonni, ekkor az elmaradt részletek levonását amikor lehetséges, azonnal meg kell tenni.

Amennyiben a munkaviszony megszűnik, miközben a munkabérből történő levonások folyamatban vannak, akkor a munkáltató köteles az adós részére olyan tartozásigazolást kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni. Így ha az adós munkavállaló újabb munkaviszonyt létesít, köteles a tartozásigazolást a munkába lépése előtt az új munkáltatójának átadni. Az új munkáltató pedig köteles a tartozásigazolást bekérni és a végrehajtást folytatni. Amennyiben a munkavállaló nem ad le ilyen igazolást, akkor az új munkáltatónak célszerű nyilatkoztatni a dolgozót arról, hogy nincs tartozása, ezzel is igazolva a törvényi kötelezettségnek való megfelelést.

A munkáltató felelőssége

A munkáltatónak azonban nem csak kötelezettsége, hanem ezen túl a felelőssége is meghatározott. Így készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelesség megszegése esetén a le nem vont összeg erejéig.

Amennyiben a munkáltató alkalmazottja szegte meg szándékosan a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelességet és a munkáltatótól a le nem vont összeget nem lehetett behajtani, abban az esetben a be nem hajtott összeg erejéig az alkalmazott felel készfizető kezesként a végrehajtást kérőnek.

Forrás:munkajog.hu