Magánnyugdíj: itt a túlélési recept?

 Körülbelül egy ezreléket vonnak le pluszban költségeikre tagjaik vagyonából

A magánnyugdíjpénztárak (manyup) körülbelül egy ezreléket vonnak le pluszban költségeikre tagjaik vagyonából. Ezt először a 2016-os egyenlegekre érvényesítették. Akadt kassza, amelyik arról tájékoztatta tagjait, hogy így képes lesz a járadékszolgáltatásra is – írja az azenpenzem.hu.

Némiképp vihart kavart a tagok körében, amikor a Horizont Magánnyugdíjpénztár arról értesítette tagjait, hogy egy 2016 júliusában életbe lépett jogszabály-módosítás alapján vagyonukból működésre plusz költséget vonnak le. (A módosításokról, amelyek többsége a kasszák számára szigorítás volt, akkoriban részletesen írtunk.) A Horizont pedig ezt a bejelentést összekapcsolta azzal, hogy ez a változás lehetővé teszi számára, hogy hamarosan megkezdje a járadékszolgáltatást (annak, hogy ez miért különlegesség, itt nézhet utána).

Mint leírták: ahhoz, hogy a néhány jelenleg igénybe vételre jogosult pénztártag részére fel tudják kínálni a járadékszolgáltatást, a jogszabály előírása szerint több mint 160 millió forintból kell a működési tartalék rovására járadékszolgáltatási biztonsági tartalékot képezni. Ez a kötelezettség pedig öt éven belül 300 millió forint fölé nő.

Valójában azonban nemcsak a Horizont, hanem a többi három manyup is él a vagyon „nyirbálásának” lehetőségével. A Szövetség 2016. augusztus végi dátummal vont le 0,1 százalékot az előző év végi egyenlegekből. Az MKB és a Budapest alapszabályában azt a változtatást vette bele, hogy éves költségként a tagok egyéni számlájának 0,3 százalékát vonja le, de ebbe a költségbe beszámítja a vagyonkezelési tevékenység ellenértékét. A plusz levonás egyébként ezeknél a pénztáraknál is mintegy egy ezrelékre rúghat. A kasszák egyébként az új díj mellett is igényt tartanak adományokra, bár például a Szövetség ennek elvárt mértékét 8000 forintról 5000 forintra mérsékelte.

Tavaly átlagosan hét százalékot hoztak a kasszák

A plusz díj miatt akadt tag, aki úgy vélte, hogy tőle „ezzel a lépéssel az egyetlen értelmes okot – a hozamom nő a nyugdíjba vonulásig – veszik el”. Ő egyébként nem egyetlenként háborgott a plusz levonáson. Többen bíznak abban, hogy valamilyen jogi eljárással sikerülhet javítani a helyzeten, mérsékelni az elvárt tartalék nagyságát (alkotmányjogi panaszhoz tavaly ősszel kezdtek toborozni érintett tagokat).

Bár érthető, hogy minden váratlan költség bosszúságot okoz, azért nem árt ezt a kiadást (ami milliónként körülbelül egy ezres évente) összevetni a manyupok által elért hozammal. A pénztárak pedig számításaink szerint összesen átlagosan mintegy hét százalékos hozamot értek el. Öt év alatt (tehát az „államosítás” óta) pedig közel 50 százalékkal növelték tagjaik vagyonát. Ez azt jelenti, hogy akinek 2012 elején volt 4 millió forintja, annak mára ez a négymillió 6 millióra gyarapodott. Miközben ebben az időszakban az infláció összesen 8,5 százalékot tett ki. (Ezt a KSH által közzétett adatok alapján számítottuk ki, 2016-ra pedig – éves adat még nem lévén – 1,2 százalékos drágulással kalkuláltunk.)

Az átlagok mögött persze elég nagy a szórás, legjobban a növekedési, legrosszabbul pedig a klasszikus portfolióban levő pénz gyarapodott. A toplistát a mellékelt táblázatba szedtük össze, a nettó eszközértékek alakulását pedig részletesen itt nézheti meg.

Magánnyugdíjpénztári toplista*

 

Pénztár

Portfólió

Hozam (%)

Pénztár

Portfólió

Hozam (%)

2016-os teljesítmény alapján

Ötéves teljesítmény alapján

Budapest

Növekedési

10,9

Szövetség

Növekedési

63,6

Horizont

Kiegyensúlyozott

8,5

Szövetség

Kiegyensúlyozott

59,0

MKB

Klasszikus

4,3

Horizont

Klasszikus

29,5

* a nettó eszközértékek alapján Azénpénzem.hu számítás

Forrás: azenpenzem.hu