Magas adóék: ezért alacsony a béred Magyarországon

 A termelékenység is nagyon alacsony

A kormánynak sikerült megállapodnia a munkaadói és munkavállalói szervezetekkel, így jövőre a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal fog emelkedni jövőre. A meglepően magas béremelés azonban nem garantálja, hogy Magyarország, a kormány ígérete ellenére az elkövetkező években fel fog tudni zárkózni a régióban. Ennek oka, hogy hazánkban továbbra is nagyon magas marad adóék, a minimálbérek után fizetendő adó pedig a legmagasabb az Európai Unióban – írja a tenytar.blog.hu.

A béremelésekkel párhuzamban a magyar kormány adócsökkentést is bejelentett – a járulékok fognak több lépcsőben csökkenni -, ennek ellenére az adóék továbbra is Magyarországon lesz a legmagasabb a régióban (leszámítva Ausztriát, de őt nem nevezhetjük régiós versenytársnak). Még rosszabb a helyzet, ha jövedelmi szintek is megvizsgáljuk, ugyanis Belgium után a szegényebb munkavállalók béreit terhelő adók hazánkban a második legmagasabbak az Európai Unióban. 

Termelékenységi probléma

Egy szeptemberi bejegyzésünkben már foglalkoztunk a hazai alacsony bérszínvonal okaival, akkor ennek elsődleges okát a termelékenységre vezettük vissza. Mivel uniós összehasonlításban Magyarországon nagyon alacsony a termelékenység, ennek több oka van: képzetlen munkaerő, elavult gyártósorok, technológiai lemaradás. A hazai cégek és a magyarországi telephellyel rendelkező külföldi vállalatok csak úgy tudnak versenyképesen termelni, ha a béreket is alacsonyabb szinten tartják. 

A nagyobb vállalatok esetén volt tér a béremelésre, ami az elmúlt években be is indult, köszönhetően az egyre növekvő munkaerőhiánynak. A kkv-k többsége azonban sem a múltban, sem most nem tudja kigazdálkodni a nagyobb terheket. Ebben pedig nemcsak az alacsony termelékenységnek van szerepe, hanem a bérekre rakódó adóknak is, ami nemcsak a régióban, hanem az Európai Unióban is az egyik legmagasabb, ráadásul ezen még a járulékcsökkentés sem fog sokat változtatni. A nagyobb cégek esetében segítséget jelenthet a tao-csökkentés is, azonban ahogy megírtuk, a kisebb vállalkozások esetén csak marginális hatása lesz a társasági adó csökkentésének, így esetükben továbbra is nehézségeket fog okozni a magasabb bérek kigazdálkodása. 

Nagyon magas az adóék

Magyarországon a bruttó bruttó bérek körülbelül egyharmada megy el különböző adókra, így végül 100 egységnyi bruttó jövedelemből 66,5-et fog kézhez kapni egy munkavállaló. Ezen felül a vállalatok járulékot fizetnek a munkavállalók után, így a bérköltségeik is jóval magasabbak, mint ahogy azt a legtöbb ember gondolná. A portfolio.hu táblázata jól szemlélteti a bérköltség-összetételét Magyarországon:

2016-ban az adóék 48,2 százalék volt, ami azt jelenti, hogy a teljes bérköltség majdnem felét az állam irányába kell befizetni. Ezen a járulékcsökkentés sem fog jelentősen változtatni, hiába csökken több lépcsőben a munkaadók járulékterhe a következő években. Az adóék nagysága előzetes várakozások alapján így is bőven 40 százalék felett marad. A mostani információk birtokában ki lehet számolni, hogy az adóék 2018-ban például 45 százalék lesz, miközben a régiós versenytársaknál már most is jóval alacsonyabb ennél az adóelvonás mértéke. Lengyelországban például az adóék 35 százalék, ami igen kedvező aránynak számít. A V4-ket vizsgálva sem túl jó a helyzetünk, az átlagos adóék tekintetében a következő két évben csak megközelíthetjük (esetleg Csehországot beérhetjük) őket, azonban az átlagbér és alacsonyabb bérek esetén továbbra is jóval versenyképesebbek lesznek ezek az ország az adóék tekintetében Magyarországnál. 

Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban, Horvátországban már nem csak az átlagbér, hanem a mediánjövedelem is magasabb mint Magyarországon. A jövőévi minimálbér-emelés ráadásul csak csökkenteni fogja a rést a felsorolt országok és hazánk között, a bérek közötti különbség továbbra is szignifikáns marad. 

A szegényebbeknek még rosszabb

Mivel Magyarországon már nincs progresszív adózás, ezért az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező munkavállalók esetében arányaiban ugyanannyit vesz el az állam, mint a jóval magasabb bérrel rendelkező munkavállalók esetében. Mivel az Európai Unió legtöbb országában progresszív adózás van, vagy az alacsonyabb bérrel rendelkező munkavállalók kedvezményekben részesülnek, ezért az Unió többi országával összehasonlítva elmondhatjuk, hogy az alacsonyabb bérekre rakódó adóterhek Magyarországon a legmagasabbak, amennyiben adott munkavállaló egyedülálló és gyermektelen. 

A helyzet kicsit kedvezőbb, ha nem gyermektelen az adott munkavállaló, mivel Magyarországon a családos háztartások részesülnek különböző adókedvezményekben. 

Összességében elmondható, hogy az Európai Unióban az alacsonyabb jövedelmű csoportok esetében az adóék szempontjából Belgium után Magyarországon a második helyezett, ami nem túl kedvező versenyképességi szempontból, mivel egy alacsony termelékenységgel rendelkező munkavállaló bérköltsége irreálisan magas hazánkban. A járulékcsökkentés ellenére pedig alig fog javulni a helyzet. 

2017-ben a bruttó minimálbér 73,5 százalékkal lesz magasabb mint 2010-ben, a nettó azonban csak 41 százalékkal, ami annak köszönhető, hogy a 2011-es adóátalakítások során a minimálbérrel rendelkező háztartások terhei jelentősen emelkedtek. 

A minimálbér költsége tehát jelentősen emelkedett az elmúlt 7 évben, a termelékenység azonban csöppet sem javult a legtöbb szektorban ami sok cég számára jelenthet még problémát a jövőben. 

Nem érjük be a régiót…

Magyarországon nagyon magas adóék, és a legtöbb cég számára nehézséget okoz az egyre növekvő bérköltség kigazdálkodása. A múltban pont a magas adóék volt az egyik gátja a béremelkedésnek, azonban az egyre nagyobb munkaerőhiány, és a különböző kormányzati intézkedések arra kényszerítik a vállalati szektort, hogy úgy emeljék a béreket, hogy közben nem tudnak versenyképesebb termékeket előállítani. A kormány különböző adócsökkentésekkel próbálja mérsékelni a cégek költségeit, azonban a kkv-szektor szereplői számára a társasági adó csökkentése marginális hatással bír, a többlépcsős járulékcsökkentés ellenére pedig csak néhány százalék ponttal csökken az adóék.

A magasabb bérek miatt viszont a cégeknek is több adót kell fizetniük, ami eltünteti a járulékcsökkentés hatását, így összességében elmondható, hogy a kkv-szektor számára nehéz évek jönnek, ha nem sikerül versenyképesebbnek lenniük. A magasabb bérek ráadásul nem jelentenek versenyképesebb munkavállalókat, mivel azok többsége már az elmúlt években elhagyta az országot, és a béremelés ellenére a nyugat-európai országok bérszínvonalával még így sem tud majd versenyezni Magyarországon. 

Forrás: tenytar.blog