Magasabb fizetéseket követelnek a szakszervezetek

Holnap megkezdődnek a minimálbér emelésével kapcsolatos egyeztetések

Holnap végre megkezdődnek a minimálbér emelésével kapcsolatos egyeztetések. A szakszervezetek már eddig is többször kezdeményezték a megindításukat. Szerintük a kormány jövő évi bérekkel kapcsolatos elképzelései nem egyértelműek a költségvetés tervezetében, és a reálkeresetek csökkenésétől tartanak – olvasható a Napi Gazdaságban.


  Holnap kora reggelre hívta össze a kormány a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) monitoring bizottságát – mondta a Napi Gazdaságnak Pataky Péter, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Szavai szerint amint az a szeptember elején a kormánynak eljuttatott dolgozói szegénység csökkentését célzó javaslatcsomagjukban jelezték, többéves megállapodást és jelentős minimálbér-emelést szeretnének. “Nem értjük, hogy ha a költségvetési törvénytervezet 3,6 százalékos bruttó bérnövekedés mellett 1,8 százalékos inflációval számol, akkor hogyan teljesülhet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter – a várakozások szerint idén átlagosan 2 százalékkal növekvő – reálbér szinten tartásával kapcsolatos ígérete” – mondta Pataky Péter, a konföderáció elnöke. Szerinte a belföldi fogyasztást felpörgető keresetemelést úgy is elérhetné a kormány, hogy a munkavállalói és a munkáltatói járulékterheket csökkenti.
 
   Elfogadhatatlan Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek a költségvetési törvényjavaslatról tartott sajtótájékoztatóján elhangzott kijelentése arról, hogy az NGM a reálbér szinten tartásával számol jövőre – mondta a Napi Gazdaságnak Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke. A konföderáció mindenképp érdemi reálbér- és még ennél is jelentősebb minimálbér-emelést akar. Miután az NGM-ben tartott múlt csütörtöki egyeztetést sikertelennek ítélték, követelésüket pénteken az Alkotmány utcában tartott demonstrációval nyomatékosították.
 
   A cafeteria egységesen 51 százalékos adóztatásától ugyan visszalépett a kabinet, az elfogadott szabályok azonban érdemben nem segítik a dolgozók jövedelmének szinten tartását sem – folytatta Pataky Péter. A szakszervezetek egyre több helyen tapasztalják a munkahelyre való bejárás céges támogatását, ez pedig éves szinten már elviszi a 200 ezer forintos adómentes keret jelentős részét, így még az is elképzelhető, hogy az Erzsébet utalványból kapnak kevesebbet a munkavállalók, és emiatt csökken a reáljövedelem az alacsonyabb keresetűeknél. Pataky szerint elképzelhető, hogy az NGM alultervezi, de valójában magasabb éves inflációt tart reálisnak 2015-re. A kiskereskedelem különadói miatt dráguló élelmiszerek és a dohánytermékek jövedékiadó-emelése mellett még egyéb adó, hozzájárulás vagy illetékszabály változása valóban növelheti az inflációt. Ez tovább mérsékelheti a reálkeresetek alakulását.
 
   Múlt péntek óta várja lapunk a Nemzetgazdasági Minisztérium válaszát arra, hogy mekkora prognosztizált minimálbérrel tervezték a 2015-ös költségvetést, amint a válasz megérkezik, cikkünket frissítjük. 
 

A minimálbér alakulása 2010–2013
Minimálbér 2010. 2011 2012 2013
Bruttó összege (forint) 73 500 78 000 93 000 98 000
Nettó összege (forint) 60 236 60 600 60 915 64 190
A nettó növekedés mértéke (%) 104,2 100,6 100,5 105,4
A nettó növekedés reálértéke (%) 99,3 96,8 95,1 100,4
A nettó értéke 2010-es árakon (forint) 60 236 58 325 55 4667 55 666
Fogyasztói árak növekedése (%) 104,9 103,9 105,7 105*
* előrejelzések átlaga
Forrás: MSZOSZ

 
Forrás: Napi Gazdaság